A BBC egy februári cikkében gyűjtötte össze azokat az eseteket, amelyekben paparazzi ügynökségek vagy éppen maguk a fotósok követelnek kártérítést hírességektől, influencerektől. Követelésüket azért érzik jogosnak, mert a sztárokról készített képeiket a rajtuk szereplők a fotós engedélye nélkül megosztották a számukra amúgy szép jövedelmet termelő Instagram-, Twitter-, Facebook-oldalaikon. De vajon tényleg kell a fotós engedélye a közösségi médiás megosztásokhoz?

A legnépszerűbb közösségi oldalakon akár egyetlen poszt is milliós bevételt hozhat a legnagyobb sztároknak a BBC becslése szerint. Az első 50 legtöbb követővel rendelkező Instagram profil focistákhoz, zenészekhez, reality sztárokhoz kapcsolódik, egyenként 30-150 millió fős követőtáborral. Ami a közönséget vonzza, az a személy és a tartalom – utóbbi legyen akár zene, videó, film vagy sokszor kép, fotó. A tartalom és a közönség együtt jövedelmet termel: egymillió követővel egy poszt akár 10.000 fontot (kb. 3,6 millió forintot) is érhet. Ám, még ha a bevételi adatokat nem is ismerjük pontosan, a nagyságrend elképzelhető. Nem csoda, hogy ebből valaki ­­– jelen esetben a lesifotó készítője – részesedni szeretne – pláne, ha úgy gondolja, ehhez még jogalapja is van.
A fotók esetében a képen szereplő tartalomnak, itt tehát a lencsevégre kapott híresség képmásának is van jogi védelme. Emellett a kép készítőjének a képhez fűződő jogi oltalma is él. Ez a két jogi védelem párhuzamos és egymást nem zárják ki.

ÉN SZEREPELEK A FOTÓN. MILYEN A JOGAIM VANNAK?
Az azonban nem mindegy, hogy milyen jellegű ez a bizonyos jogi védelem. A képen szereplő sztárnak a képmásához fűződő személyiségi jogát védik a polgári jogi szabályok. Ez azonban nem egy vagyoni jellegű védelem. Azaz hiába is él valaki leginkább abból, ahogyan megjelenik a közönség előtt, a személyiségi jogi védelmen túl a külső megjelenését a külvilágban nem tudja teljes mértékben monopolizálni.
A nyilvános közéleti szereplők esetén a magyar szabályok esetenként lehetővé teszik engedély nélküli képek készítését, míg más államok szabályai ezt akár szűkebben, akár bővebben is megvonhatják.
Mindezen túl pedig sok esetben a megjelenés maga kívánja meg az érintett hozzájárulását: például egy sportesemény szervezője kiköti, hogy a sportolókról képek készülhessenek, de más eseményeken is hozzátartozik ez a normál lebonyolításhoz.
A képek elkészülnek. A képen szereplő személy vagy boldog, vagy kevésbé elégedett a kép tartalmával, esetleg a kép készítésének körülményeivel. Ha úgy tartja, hogy a képfelvétel az ő személyiségi jogait sérti, ez ellen jogi eljárást indíthat.

ÉN FOTÓZTAM. POSZTOLHATJÁK?
De akár így, akár úgy – az elkészült képre vonatkozóan a képen szereplőtől független jog keletkezett, mégpedig a képet készítő fotós szerzői alkotásához fűződő joga. A szerzői jog pedig – a szabad felhasználás esetein kívül – az alkotás (a fotó) felhasználását monopolizálja, azaz a képet csak a szerzői jogosult (a fotós) engedélyével szabad felhasználni.
Nincsen ebben átjárás: egy személyiségi jogi szabály sem mondja, hogy a képen szereplő személy a fotográfus engedélye nélkül tehetne valamit a képpel. (Ahogyan persze olyan szabály sincs, hogy a fotós mentesülne a személyiségi jogok megsértésének megállapítása alól.) Az eredménye ennek az, hogy a fotó felhasználásához kell a fotóstól (vagy ügynökségétől) a felhasználási engedély és annak fejében a kért jogdíj megfizetése. Így van ez akkor is, ha azt a fotón szereplő személy szeretné mondjuk az Instagram-profilján online elérhetővé tenni.

Írta: Kabai Eszter | 29. D+SZ magazin Jogi Esetek rovat
Fotó: ISTOCK

Categories: Hírek

Tags: fotó, jogi esetek, közösségi oldal