Több mint 600 zenész válaszolt kérdőívünkre a zeneoktatásról, zeneipari tudásról.
A válaszok azt mutatják, hogy a könnyűzenészek meglehetősen magukra vannak hagyva, mind a hangszeres, mind a zeneipari tudás megszerzésében. Információkat önképzéssel és zenész kollégáktól szereznek – a szervezett könnyűzenei képzéseknek még csekély tere van.
Hogy a zeneipari információk strukturált formában való átadására / megszerzésére van igény a zenészekben, azt ők maguk fogalmazták meg: Mindössze 25%-uk érzi úgy, hogy elég információval rendelkezik a zeneiparról, ezzel szemben 32% kifejezetten tudatlannak érzi magát.
A legnagyobb tömeget azok a szerzők teszik ki (43%), akik elboldogulnak a zeneipar világában, de szívesen fejlesztenék magukat ezen a téren.
A magyar zeneiskolai rendszer közismerten erős, és úgy tűnik, a magyar könnyűzenészek legnagyobb része (67%) már gyerekkorában is érdeklődött a hangszeres zenetanulás iránt. A ma aktív könnyűzenészek közel fele (47%) zongorán, negyede (25%) pedig gitáron tanulta a klasszikus zenét.
Úgy tűnik, amint egy fiatal könnyűzenére adja a fejét, már nem számíthat tovább a hagyományos zeneiskolai rendszerre: a zenészek háromnegyede ezen kívül szívta fel a könnyűzenei hangszeres tudását. Több mint felük (50,8%) a zeneiskolai rendszer elhagyása után kizárólag önképzéssel fejlesztette magát.
Az önképzés forrásai között ma már a vezető helyen az internetes források: videók, oktatófilmek, podcastok állnak – ezeket a könnyűzenészek 59%-a használja / használta hangszeres tudásának bővítésére. A második helyen az oktatókönyvek, tankönyvek állnak 55%-kal, de sokan jegyezték meg a kérdőív kitöltése során, hogy a legtöbbet mégis a zenésztársaktól tanultak.
A hagyományos zeneiskolai rendszer még inkább elengedi a könnyűzenészek kezét, ha alkotómunkára adják fejüket. Válaszadóinknak (mind szerzők!) mindössze 15,6%, ill. 3,7%-a tanulta ezt a mesterséget: a többiek önképzéssel váltak szerzővé.
Ahogy láttuk, könnyűzenészeink a hangszeres tudásukat önképzéssel szerzik meg. Nos, még inkább igaz, hogy a zeneipari ismeretekhez is így jutnak hozzá. Míg hivatalos zeneipari képzésen csak a válaszadó zenészek 12%-a vett részt, addig 87%-uk vallotta, hogy a zenész kollégáktól jutott információkhoz. További hiteles forrásként a zenészek elsősorban hangmérnökükre (!) és a szakmai hírportálokra tekintenek (35-36%-ban).
Az, hogy a zenésztársak egymást informálják a tudnivalókról, természetes folyamat. Ugyanakkor ez nyilván magában hordja annak veszélyét, hogy félrevezető vagy pontatlan információk keringjenek zenész körökben. Az Artisjus 3 éve az Artisjus Zenei Akadémiával megindított egy zeneipari információátadási projektet – ezt a zenészek negyede már érzi –, de azt tervezzük, hogy tovább erősítjük ezt a munkánkat.
A könnyűzenészek szinte egyöntetűen (92,1%) egyetértenek abban, hogy a gyermekek oktatásában a jelenleginél nagyobb szerepet kellene szánni a zenei oktatásnak. És hogy mivel lehetne megtölteni az énekórákat? Például a könnyűzene történetének oktatásával: erre a magyar szerzők 82%-ra örömmel bólintana.
Leave a Reply