A YouTube Magyarországon – TERJESZTÉS, JOGTISZTASÁG, ELEMZÉS ÉS BEVÉTEL

Aki az elmúlt tíz évben próbált már pénzt csinálni dalszerzésből, szövegírásból, annak egészen biztos feltűnt: eltűntek a fogyasztók a piacról. Aztán persze újra előkerültek: egyre több helyen bukkannak fel a neten, mondjuk a Google videómegosztóját használva zenelejátszóként. A YouTube most Magyarországon is megjelent, utat nyitva a szerzők és a fogyasztók között.

Tádámmm! A hír, hogy a YouTube megjelenik nálunk is, elsőre nehezen értelmezhető. Nincs olyan magyar zenekar, kiadó, menedzser, rajongó, aki ne töltött volna föl már klipet vagy akár csak egy állóképpel alibizett dalt a legnagyobb videómegosztóra. Pedig a YouTube.hu indulása nem csak egy új domainnevet jelent, még csak nem is pusztán hazai viszonyokra szabott tartalmi válogatást. A legfontosabb változást épp a szerzőknek jelenti majd, akik mostantól részesülhetnek a reklámbevételekből. Hogy ez miért nem ment eddig?
A pletykák mindig arról szólnak, hogy azért nincs ez vagy az, mert túl merev a rendszer, pedig nem erről van szó – emlékeztet Kitzinger Dávid, az Artisjus Hangfelvétel-engedélyezési Osztályának vezetője, aki szerint a legfőbb ok a piac nagyságában rejlik. – Az Artisjus feladata, hogy akadálymentesítse az utat a fogyasztók és a szerzők között. A YouTube-nak el kell fogadnia, hogy mondjuk egészen máshogy alakulnak a jogdíjak ott, ahol a dalok elsősorban csak a hazai közönséget érdeklik, vagy hogy a jogkezelés országonként változik. A szerzőknek, kiadóknak viszont meg kell tanulniuk a reklám alapú bevétellel számolni. Ezzel az egész magyar reklámpiac szintet léphet.

A helyi viszonyokhoz igazított YouTube-nak számtalan előnye van, amit Patrick J Walker, regionális igazgató 4 R-rel foglalt össze: reach, rights, research, revenue. Ez magyarul nagyjából annyit tesz: terjesztés, jogtisztaság, elemzés és bevétel. A terjesztésben betöltött szerepéhez nem kell sokat hozzáfűzni, a jogtisztasághoz annál inkább. Talán sokan nem tudják, de a YouTube-nak több százezer szerződött partnere van világszerte. Az első hazai fecskék többek közt a Magyar Televízió, a TV2, a Sziget és néhány kiadó is, mint a CLS, a Tom-Tom vagy a 1g. Hamarosan azonban nemcsak szervezetek, de az Artisjus segítségével maguk a szerzők is szerződhetnek a Google videómegosztójával.

Szerződéskötés – hogyan és kivel? Március 1-től kezdve a magyarországi tartalmak mellett is ketyeg a reklámszámláló, s bár az automatikus, néhány kattintással megköthető online partneri szerződésre még várni kell pár hónapot, Patrick J Walker azt tanácsolja: már most kezdjék el a zenészek építgetni saját csatornájukat, közösségüket, YouTube-os rajongótáborukat.
A szerződött partnerek legfontosabb döntése, hogy mit kezdjenek azokkal a tartalmaikkal, amelyeket mások töltöttek fel a YouTube-ra – figyelmeztet Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. A Google ugyanis fel tudja ismerni, ha zenei vagy képi egyezés van két videó között, és onnantól kezdve a partner döntheti el, hogy ezeket blokkolja vagy csak követi a látogatottságának alakulását, esetleg azokra is reklámmegbízást ad a Google-nek. A legtöbb partnernek az utóbbi tűnik a legjobb megoldásnak. Így, ha minden jól megy, akkor a szerzők akár már idén pénzt láthatnak 
a szolgáltatásból.

PatrickJWalker_2

Patrick J. Walker, a YouTube regionális igazgatója

Speciális
Kényes helyzetet teremthetnek ugyanakkor azok a külföldi aggregátorok, amelyeken keresztül magyar szerzők már korábban jelen voltak a nemzetközi zenei szolgáltatásokon, így a YouTube-on. Ilyenkor azzal szembesülhet egy zenekar, hogy rendszer szerint a feltöltött dal nem hozzájuk tartozik. Alapesetben az aggregátorok ilyenkor visszavonulnak, de persze mindez attól is függ, milyen szerződést kötöttek az együttessel, kiadóval.

A digitális platformok megjelenésével sokan gondolják, gondolták azt, hogy a lemezkiadókra nincs szükség a digitális világban. A szerepek ugyan valóban átalakultak, de egy alkotónak eljutni a közönséghez továbbra sem egyszerű. A YouTube esetén például meglehetősen sok és nem könnyű adminisztrációval kell számolni. Mindenkinek el kell döntenie, hogy itthon közvetlenül akar-nak-e jelen lenni a videómegosztón, vagy megbíznak egy aggre­gátort, amely már jól ismeri ezt a sok adminisztrációval járó területet – vázolja fel a lehetőségeket Tóth Péter Benjamin.
Bárhogy is döntsenek, annyi bizonyos, a XXI. század szerzőinek sokkal aktívabbnak és tudatosabbnak kell lenniük, mint elődjeiknek. Ami változatlan: ebben a változásban az Artisjusra ugyanúgy számíthatnak, mint az elmúlt száz évben bármikor.

SZÖVEG: ZUBRECZKI DÁVID,
FOTÓ: ARTISJUS

A cikk megjelent a Dal+Szerző magazin első számában: http://issuu.com/artisjus/docs/dal_szerzo/9



Kategóriák:IZÉ

Címkék:, , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: