A zene mint marketingeszköz

Az egyik amerikai jogkezelő most decemberben felkért 15 díjnyertes zeneszerzőt, hogy beszéljen arról, miért alkotnak folyamatosan új zeneműveket. Szerintük „a zene univerzális nyelv”, ami „az emberi kommunikáció legmagasabb formája.” Szép és igaz gondolat. De mi a helyzet azokkal a felkérésekkel, amikor mosópor- vagy pelenkareklámhoz kell zenét írni? Mi történik, ha a zene tisztán használati szerepbe kerül?

Olyan országban élünk, ahol az átlagember is tudja, hogy a szerzői jogokat nem lehet csak úgy eladni. A törvény védi az alkotót, és ezt úgy is kifejezi, hogy szerzői jogok átruházását megtiltja. Azt már kevesebben tudják, hogy ezzel a határozott álláspontjával a magyar a világ egyik leginkább szerzőbarát jogrendszere.

REKLÁMCÉLRA ÍRT ZENÉK
Ahogy az sem közismert, hogy a magyar jog sem zárja ki teljesen a szerzői jogok átruházásának lehetőségét. A személyhez fűződő jogok természetesen mindig elidegeníthetetlenek, de a vagyoni jogokat kivételes helyzetekben át lehet ruházni. Ilyen eset az is, amikor a szerző felkérésre, kifejezetten a reklámcélra ír művet. Ebben az esetben a zene használati értéke sokkal nagyobb, mint a művészi érték, ezért a megrendelő és az alkotó olyan szerződést köthet egymással, amelyben a teljes szerzői vagyoni jog átruházásra kerül.

JogiEsetek_Shutterstock

Ez azt jelenti, hogy a reklámzene későbbi felhasználása tekintetében a reklámozó lép a szerző helyébe. Ő az, aki innentől felhasználási szerződéseket köthet, engedélyt adhat a felhasználásra. Ez természetesen csak azokban az esetekben igaz, ahol a zene megmarad a reklámcélúság körében. Ha tehát egy reklámhoz írt zene mégis önálló életre kel, elkezdi játszani a rádió, koncerteken játsszák – a jogátruházás ellenére a dal szerzői továbbra is jogdíjban részesülnek majd az Artisjustól. Amikor viszont reklámként hangzik el a mű, akkor nem jár Artisjus-jogdíj. Erre érdemes előre gondolni akkor, amikor felkérik az alkotót a zene megírására: úgy állapodjon meg a megrendelővel, hogy a közöttük lévő megállapodás önmagában is teljesen kielégítő legyen, hiszen a reklám sokszori lejátszása nem fog számára már bevételt generálni.

MEGLÉVŐ DALOK REKLÁMOKBAN
Az eddig leírtak természetesen csak arra az esetre vonatkoznak, amikor a szerző felkérésre ír reklámzenét. Ha azonban a reklámba egy már létező, korábban megírt, rendes zenei felhasználásra szánt művet szeretnének felhasználni, mindig szükséges a dal szerzőjének, valamint előadójának és hangfelvétel-kiadójának (-előállítójának) az engedélye. A szerző helyett gyakran a zeneműkiadó (music publisher) tárgyal a produkciós céggel, ha erre őt az alkotó szerződésben feljogosítja.
A zenészek részéről nagyon komoly művészi döntés, hogy hozzájárulnak-e daluk reklámhoz való felhasználásához, és ha igen: milyen reklámhoz, milyen feltételekkel. Ráadásul a reklámcélú felhasználás nagy, országos televíziós reklámkampányok esetén jelentős bevételt is hozhat a zenei alkotóknak.
Ideális esetben a reklámozó és a szerző-előadó igényei egybecsengenek – és nem csak anyagi értelemben. A zene erősíti a márkát, és a márka iránti szeretet is visszahat az előadóra. 2013-ban például ilyen emlékezetes televíziós reklámot hozott az egyik legkedveltebb magyar márka és zenekar, a Túró Rudi és a Quimby együttműködése.

AHOL ÁTRUHÁZHATÓK A VAGYONI JOGOK
• reklámcélra írt művek
• film
• adatbázis
• szoftver
• munkaviszonyban írt művek
• öröklés

SZÖVEG: TÓTH PÉTER BENJAMIN
FOTÓ: SHUTTERSTOCK (EVERETT COLLECTION)



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: