2014. első IZÉ estjén a zeneipar egy újabb szegmensével ismerkedett a közönség – szakemberek segítségével. Ezúttal a zenei szponzoráció témájában próbáltak tanácsot adni a meghívott vendégek.
Az este első felében Horváth Gergő, az MR2-Kultúrfitnesz műsorvezetője élő interjút készített Geszti Péterrel ,aki főként a hazai zeneipar helyzetéről beszélt. Elmondása szerint megváltozott a mainstream és az underground viszonya, az élő zene szerepe. Felhívta a figyelmet a fesztivál biznisz átalakulására és a mai magyar pop zene finanszírozhatóságára, emellett mesélt saját tapasztalatáról zenei szponzoráció terén. Geszti szerint ahhoz, hogy a sikert anyagi sikerré váltsuk, egy olyan menedzserre van szükség, aki nem csak koncerteket szervez, de együtt gondolkodik a zenekarral, és a zenei szponzorációban a „csoffadt” molinón túl komplexebb marketing stratégiát tud tervezni.
Az elavult eszközökről a Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója által vezetett workshopon is esett szó. Tóth Tibor, a Quimby zenekar menedzsere szerint egészen mást gondol a szponzorációról a zenész, a menedzser, a reklámügynökség és egy szponzor cég. Karányi Dani, zenész, reklámszakember arra buzdította a fiatal zenészeket, hogy egy szponzor cég megkeresésekor próbáljanak marketingesként gondolkodni, és kb.10 slide-ban „álmot adjanak el” a kiszemelt vállalatnak – ahova mindig egyszerűbb ismerősön keresztül bejutni. Pőcze Balázs, a Mito Reklámügynökség kreatív igazgatója nagyon fontosnak tartja, hogy a zenekarok a döntéshozók szeme előtt legyenek, s a szponzor céget célirányosan keressük meg, adjuk el nekik az egyediségünket és merjünk új, komplex dolgokban gondolkodni. A meghívott zenészek, reklámszakemberek és menedzser szavaiból az derült ki, hogy az első és legfontosabb lépés azonban, hogy „önmagunkban” jól érezzük magunkat, szeressük, amit csinálunk… és próbáljunk meg slágert írni!
Zenei szponzorkeresési tippek
1. Légy hű magadhoz!
Nem kell hazudnod sem magadnak, sem a közönségednek, hidd el, így is bőven találsz olyan szponzort, amely szellemiségével / céljával / termékével / értékével tudsz azonosulni
2. Légy proaktív!
Ne várd, hogy a szponzor cég keressen meg Téged.
3. Készülj fel kiszemelt szponzorodból a megkeresés előtt!
Nézz utána, hogy milyen felületeken hirdetett legutóbb, mik a termékei, termékeinek a fő üzenete, s mi lehet a célja az eladáson túl
4. Légy képben magaddal!
Szemléld zenekarod és magadat külső szemmel: miért kéne pont téged választania a szponzornak terméke eladása miatt
5. Prezentáld magad!
Induláskor ne hagyd otthon az 5-10slide-ból álló prezentációt magadról, amiben bemutatod az általad mozgósítható célközönséget, a közönséged méretét (facebook / youtube nézettség, koncertre járók mennyisége), azt a két dolgot, amiről a leginkább ismert lehetsz, az új terméked / turnéd / lemezed / dalodat egy rövid mondatban, és a kapcsolódási javaslataidat a szponzorral. Húsz percnél ne legyen hosszabb a személyes bemutatkozás.
6. Készíts költségkalkulációt!
Mit szeretnél szponzorációból megoldani? Ne felejtsd el, hogy szponzorálható szinte bármi: a stúdió idő, a cd gyártása, egy kisteherautó bérlése stb
7. Járj nyitott szemmel, ismerkedj új arcokkal!
Lásd a lehetőséget az újdonságokban is, s az általad felajánlható molinó helyett gondolkozz inkább aktivitásokban!
Keress meg filmrendezőket, és mutasd meg nekik a zenédet. A rendezők nem feltétlenül az ismert zenészeket keresik, sokkal inkább hangulatokat kutatnak, hangulatokban gondolkoznak.
8. A szponzorációnak még nincs vége!
A szponzoroknak a kampány-utánkövetés a legfontosabb! Ettől függ,, hogy legközelebb is dolgoznak-e veled vagy sem. Ezért az együttműködés közbeni folyamatos teljesítést és „udvarlást” követően is ápold a kapcsolatot!
Artisjus a Facebookon: https://www.facebook.com/artisjus.hu
Videó – Beszélgetés Geszti Péterrel
A korábbi beszélgetések megtekinthetők az Artisjus YouTube csatornáján.
SZÖVEG: MAVRÁK KATA
FOTÓ: FEGYVERNEKY SÁNDOR
-
- „A hagyományos „mainstream” eltűnt Magyarországról, és az egykori undergroundból lett a mai mainstream. És ez ma sokkal jobban megy, mint a hagyományosan szórakoztatónak nevezett zene”.
-
- „Piacképes tud lenni az underground, már csak azért is, mert a populárisabb könnyűzene hagyományos csatornái bizonyos értelemben kipusztultak – már senki nem néz televízióban könnyűzenét”.
-
- „A fesztiválbiznisz valójában egy óriási vendéglátós biznisz”.
-
- „Megfordult a zene és a sör klasszikus viszonya. Régen elmentünk koncertre, és ittunk egy kis sört, ma elmegyünk sörözni és egyébként hallgatunk hozzá egy kis zenét”.
-
- „Ez a fajta fesztiválhangulatú vendéglátós biznisz alapvetően az underground zenekarok gyülekező helye, és hihetetlenül erős kultúra nőtt ki ebből. Ennek egyéb gazdasági következményeit lehet látni a budapesti romkocsmákban, de például a digitális média is ezt a zenét tartja egyedül érdekesnek, és többek között az MR2 Petőfi is ezt a fajta zenei irányt favorizálja”.
-
- „A mai magyar popzene gyakorlatilag finanszírozhatatlan. Nem szeret senki fizetni a zenéért, a nagy fesztiválokra is inkább a bulizás és a közösségi élmény miatt járnak az emberek, nem pedig azért, mert pontosan egy zenekarra kíváncsiak”.
-
- „Nagy, Arénás koncertekre még hajlandók az emberek kifizetni komolyabb jegyárakat, de vidéki turnékon nagyon ritkán látok magyar zenekart saját jegybevételes bulit csinálni. És azt is tapasztalom, hogy kialakult egy olyan típusú világ, amelyben a zene ingyenes dolognak számít, mindig letölthető és megnézhető”.
-
- „Nincsenek nagy reményeim vagy elvárásaim szponzorügyben. Mi épp most kezdünk új dalokat írni. Jelen pillanatban biztos vagyok benne, hogy a stúdiófelvételeket én fogom szponzorálni a saját zsebemből, mert akkor lehet elmenni a szponzorokhoz kopogtatni, amikor már van mit mutatni”.
-
- „A dalok mellé egyfajta koncepcióleírás is jár, amely azt mutatja meg, hogy mi a tervünk ezekkel a dalokkal, melyik rádió játssza őket, milyen új típusú show-t hozunk létre, milyen keretekbe szeretnénk ezt a show-t beágyazni, és nyilvánvalóan, ami a legfontosabb: mennyibe fog kerülni”.
-
- „A szponzoráció hagyományosan egy marketingstratégiának a kísérő eleme. Arról szól, hogy egy olyan célközönséget próbálnak általa bevonzani, akik ki nem állhatják a direkt reklámokat, viszont ha megjelenik egy márka egy általuk kedvelt produkcióval kapcsolatosan, például egy koncerten (promóció formájában vagy olcsóbb jegyben), akkor azt azért szívesen veszik, és elfogadják”.
-
- „Itthon azt látom, hogy a klasszikus szponzoráció nagyon ritka, inkább csak klipekben jelennek meg a termékek”.
-
- „Nagyon kevés olyan menedzsment van Magyarországon, aki nem csak a koncertek lekötését csinálja meg neked, hanem együtt is gondolkozik veled. Ideális esetben segít kitalálni, hogy ki legyél egy/két/öt év múlva”.
-
- „Az „artworkről” beszélgetni egy olyan emberrel, aki ezt le is tudja fordítani az üzlet nyelvére – ez egyelőre nagyon ritka itthon”.
-
- „Zenészként én nagyon építek a szponzorációra, bevételi forrásnak is tekintem, sőt, a megjelenéseim stratégiájának is fontos eleme. A Celebrate life videóklipje gyakorlatilag teljes egészében szponzori támogatásból készült” – Karányi Dani
-
- „Azt tapasztalom, hogy jellemzően a szponzor választ zenészt, és nem a zenész keresi meg a szponzort” – Tóth Tibor, menedzser (Quimby)
-
- Moderátor: Tóth Péter Benjamin, Artisjus
-
- „Fordított a gondolkodásmód, amikor márkák és szponzoráltak találkoznak. Jellemző, hogy zenekarok megkeresnek szponzorokat, hogy szálljanak be a videoklip költségvetésébe, és azt mondják: „nektek fontos a kultúra, mi meg egy kulturált zenekar vagyunk”. A másik oldalon, azaz a szponzor oldalán viszont felmerül a kérdés, hogy miért adjanak pénzt egy olyan produkciónak, amely nem segíti a cég kommunikációs céljait” – Pőcze Balázs, MITO reklámügynökség
-
- „A szponzor szeretné a terméket funkcionálisan, azaz például fogyasztás közben bemutatni. Csakhogy például az italba való belekortyolás már nem éri el a közönség ingerküszöbét, nem fogja megragadni” – Karányi Dani
-
- „Még nem találkoztam olyan esettel, ahol a zenekar és a szponzor érdekei a zenekari igényből kiindulva találkoztak volna. Abból születnek inkább sikersztorik, vagyis sikeres szponzori megállapodások, amikor egy megrendelő azt gondolja, hogy el szeretne érni egy célcsoportot a zenekar által” – Pőcze Balázs, MITO Reklámügynökség
-
- „Arról, hogy jelenleg milyen zenék születnek Magyarországon, nagyon nehéz tájékozódni, ha valaki nem a zenei szcéna része. A szponzor azok közül tud választani, akik szem előtt vannak” – Pőcze Balázs, MITO reklámügynökség
-
- „Úgy látom, hogy a szponzoráció olyan eszközeivel érdemes élni, amelyekkel be lehet vonni a közönséget. Ma már egy a koncerten elhelyezett szponzori molinó mellé valami egyedi megoldás is kell” – Karányi Dani
-
- „A zenész inkább mecénást szeretne látni maga körül” – Tóth Tibor, menedzser (Quimby)
-
- „Kívülről látni saját magadat – ez egy bődületesen nehéz feladat, hiszen amit képviselsz a zenéddel, az egy intim, belülről jövő, küldetés vezérelte dolog. Éppen ezért nem árt, ha az ember megkérdez másokat, hogy mit gondolnak róluk, mit vennének meg velük kapcsolatban. Mi például a Vodafone-kampánynál Fluor szabadszájúságát vettük meg, nekünk ő ezt jelentette, a márkának ez volt a fontos” – Pőcze Balázs, MITO reklámügynökség
-
- „A szponzorációnál fontos a tudatos márkaválasztás. Ez azt jelenti, hogyha az ember észreveszi, hogy szeret bizonyos dolgokat hordani, és ez egy állásfoglalásává válik, ahhoz jó ragaszkodni, mert a márka később ezt fogja keresni. Ez nem azt jelenti, hogy egyből be fog kopogtatni a márka, de amikor be fog, akkor sokkal könnyebb lesz megegyezni. Ők nem egy molinót szeretnének majd a koncerted hátterében, hanem azt, hogy azonosulj a márkával és tényleg szeresd” – Pőcze Balázs, MITO reklámügynökség
-
- „A szponzorok azt szeretik, amit már egyszer láttak – például szerencsés, ha volt már egy ilyen nemzetközi kampány, mert abban bíznak. Viszont kell mellé valami újat is adni, mert nem szeretik, ha ugyanazt akarod nekik eladni” – Karányi Dani.
-
- „A zenei élet azon területén, ahol én dolgozom nem jellemző a szponzoráció. De bárkit szívesen várunk mecénásként, aki szeretne jó dolgok mellé állni. Számunkra nehezen vállalható sok termék, amit emiatt bele kéne építeni a videóklipbe, az imidzsbe. Amit a zenekaroknak tudnék tanácsolni az az, hogy játsszanak minél többet és írjanak slágert, mutassák meg magukat. Viszont tudják a szponzorügyeket elengedni, és inkább koncentráljanak arra, amihez igazán értenek: az alkotásra, zenélésre” – Tóth Tibor, menedzser (Quimby)
-
- „Ha már van 10-15 ezer Facebook-lájkolónk, akkor érdemes célzottabban a szponzorok felé indulni. Nem árt önmagunkat üzleti szempontból megvizsgálni, és ismerősi kapcsolati rendszeren keresztül eljuttatni cégekhez a produkciónkat, és prezentálni magunkat. Ezek a prezentációk általában 10 diából állnak, és kiderül belőlük, hogy ki a célközönségünk, hogy néznek ki, milyen életstílust követnek, hány Facebook rajongónk van. Általában 20 percünk van meggyőzni valakit, hogy miért minket válasszon. Álmot kell neki eladni!” – Karányi Dani.
Categories: Hírek