Jogkezelés az EU-ban… merre tovább?

2014. február 5-én az Európai Parlament is elfogadta a közös jogkezelésről szóló irányelvet. Egy rövid hír, aminek közel tízévnyi előzménye van – és még hosszú utóélete lesz. Honnan jöttünk, és hol tartunk most? Elemzésünk.

Előzmények

Az európai intézmények 2004 óta egyre fokozottabb figyelmet szentelnek a szerzői jogok közös kezelésére. Kezdetben kizárólag az egyre terjedő online zenei szolgáltatások jogosítási helyzete jelentett apropót, de később kibővült az uniós jogalkotó figyelme a közös jogkezelőkre vonatkozó általános szabályokra is.

  • 2010-ben kezdődött meg a jogszabály-előkészítő munka az Európai Bizottságnál
  • 2012 júliusában a Bizottság közzétette az irányelv tervezetét.

A téma összefoglaló oldala az Európai Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/management/index_en.htm . 2014. február 5-én az Európai Parlament is elfogadta a – rövidített névvel – közös jogkezelésről szóló irányelvet.

flag_yellow_low

Áttekintés

Az irányelv két fő részre oszlik:

  • az első minden közös jogkezelő szervezetre,
  • a második csak a szerzői zenei közös jogkezelő szervezetekre vonatkozik.

Míg tehát az első rész Magyarországon érinti az Artisjus, az EJI, a MAHASZ, a FILMJUS, a HUNGART, a Reprográfiai Szövetség, a MASZRE és a Repropress működését, addig a második rész csak az Artisjusra nézve érdekes.

Közös jogkezelő vs. ügynökség

A jogszabály meghatározza a közös jogkezelő szervezet, és emellett a „független”, üzleti alapon eljáró jogkezelő szervezet fogalmát is. (Az elsőre példa lehet az Artisjus, az utóbbira pedig mondjuk egy olyan ügynökség, amely tisztán üzleti alapon több szerző jogait is képviseli.) Ez azért fontos, mert jogilag a kettő között nagyon nehéz meghúzni a határt, miközben mindenki világosan „érzi”, hogy más egy kis szerzői ügynökség, mint egy országos, lényegében monopolhelyzetben lévő jogkezelő szervezet. Mindkettő több jogosult javára jár el, mindkettő esetében közömbös, hogy milyen jogi úton kap képviseleti jogot a jogkezelő szervezet, mindkettő a jogosultak javára jár el, de:

  • a közös jogkezelő szervezet vagy a tagok tulajdonában (ellenőrzése alatt) áll, vagy non-profit jellegű
  • ezzel szemben a „független”, üzleti jogkezelő szervezetre ezek a feltételek nem igazak.

Az irányelv legtöbb szabálya csak a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozik, amikre így sokkal szigorúbb szabályok alkalmazandók, mint a független, üzleti jogkezelő szervezetekre. Erre egy példa: az irányelv részletes átláthatósági szabályokat ír elő a közös jogkezelő szervezetekre – amik csak akkor vonatkoznak az üzleti jogkezelőkre, ha a tagállamok külön kiterjesztik rájuk is a legfontosabb szabályok hatályát.

Önkéntesség

Az irányelv szerint a közös jogkezelő szervezet az egyes jogosultak jogait önkéntes megbízás alapján kezeli. Az önkéntesség a csatlakozásra és a kilépésre is vonatkozik – ez utóbbira legfeljebb 6 hónapos kilépési határidő határozható meg (nálunk jelenleg min. 3 hónap ez).

Az önkéntesség minden olyan felhasználási módra kiterjed, amelyre az adott jogrendszer nem ír elő kötelező közös jogkezelést. (Ma Magyarországon kötelező közös jogkezelésben van az üres hordozó díjigény, a hangfelvétel-kiadási jog, hagyományos rádiós-televíziós sugárzás és a kábeltévés továbbközvetítés.)

Az irányelv előkészítésének egyik legvitatottabb pontja volt, hogy a közös jogkezelőnél lévő jogosultak megtehetik-e, hogy a társaságból való kilépés, jogaik visszavonása nélkül, de mégi külön úton engedélyezhetik-e a nem kereskedelmi célú felhasználásokat. A szabály végül igennel válaszol erre a kérdésre, de a rengeteg praktikus részletkérdésből fakadó konfliktushalmaz elkerülése érdekében azt írja, hogy ennek feltételeit a közös jogkezelő szervezetek meghatározhatják. Erről majd külön tájékoztatni szükséges a jogosultakat.

Tagság, egyesület

A tagok számára megkülönböztetés nélkül alkalmazandó tagsági feltételek határozhatók meg (ez nálunk ma is így van). A tagállamok rendelkezhetnek a nem tag jogosultak és a tagok azonos közös jogkezelési jogállásáról (ez is már így működik Magyarországon: azonosan kell kezelni az egyesületi tag és a tagi körön kívüli szerzők, előadók jogait).

A tagi döntéshozatalban való részvétel elektronikus útját meg kell teremteni. A legfőbb szerv lehet közgyűlés, vagy küldöttgyűlés. A szavazati jog mértékét a tagság időtartamához, vagy a tag jogdíjforgalmához lehet igazítani (Magyarországon jelenleg minden jogkezelő egyesületi tagnak azonos értékű szavazata van), és az összeférhetetlenség kizárása mellett módot kell adni a meghatalmazott útján történő szavazásra is. A legfőbb szerv részletesen meghatározott hatásköreit felsorolja az irányelv.

fazekas7

Átláthatóság

Az átláthatósági követelmények nagy hangsúlyt kapnak. Kiterjednek arra, hogy a közös jogkezelő milyen tájékoztatást köteles nyújtani

  • a tagnak (jogosultnak),
  • a partner közös jogkezelő szervezeteknek és
  • a nyilvánosságnak.

Ezeknek nagyjából a magyar szabályok már ma is megfelelnek. Kiemelendő azonban, hogy az irányelv szerint a jogkezelés költségeire levont összegeknek kifejezetten meg kell mutatkozniuk a jogdíjértesítőben, ahol külön ki kell térni a szerzők érdekében történő egyéb felhasználásra is (szociális-kulturális célú levonások). Az irányelvhez kapcsolódik egy melléklet, amely részletezi a közös jogkezelő szervezetek beszámolójának, és külön elkészítendő átláthatósági jelentésének tartalmi elemeit.

Az irányelv meghatározza, hogy azok a jogdíjak, amelyeket a beszedés éve végétől számított 3 éven át nem lehet felosztani, fel nem osztható jogdíjaknak minősülnek. Az ilyen jogdíjak sorsáról a legfőbb szerv dönt, de a tagállamok ezt a jogot elvehetik, és rendelkezhetnek az ilyen összegek felhasználásáról.

Online zene, szerzői jogok

A második rész a több európai ország területére kiterjedő online felhasználások engedélyezését kívánja megkönnyíteni. Mivel a nagy online zeneszolgáltatások óriási adatforgalommal járnak (csak néhány példa: iTunes, Deezer, Spotify, YouTube…), a közös jogkezelők számára komoly változást jelent a jogdíjak pontos felosztása.

Az irányelv szerint a jövőben csak azok a közös jogkezelő szervezetek adhatnak majd felhasználási engedélyt többterületi online zenei szolgáltatásoknak, amelyek képesek az ehhez szükséges adatbázisokat kezelni, a kapott felhasználási adatokat megfelelő idő alatt feldolgozni, és a felhasználókkal elektronikus úton kapcsolatot tartani (e-számla), valamint a jogdíjakat felosztani: pontosan és az adatok beérkezése után késedelem nélkül.

Ha egy közös jogkezelő szervezet e követelményeknek nem felel meg, nem vehet részt a jogosítási munkában.

Ez eddig szép és világos. De mi történik ilyenkor azokkal a művekkel és azokkal a szerzőkkel, akik a nehéz munkára képtelen jogkezelőt bíztak meg? Az irányelv megoldása szerint ez a szervezet megbízhat egy másik, megfelelő közös jogkezelőt. A megkeresett közös jogkezelő szervezet pedig nem is utasíthatja vissza a megbízást, ha ő egyébként maga végez ilyen többterületi online engedélyezést.

Ha pedig az alkalmatlan szervezet az irányelv átültetésétől egy évig nem csatlakozik egy ilyen tevékenységet folytató másik közös jogkezelőhöz, akkor az általa képviselt jogosultak kiléphetnek a közös jogkezelő szervezetből a többterületi online felhasználások engedélyezésére nézve.

Az Artisjus jelenleg már önállóan is megfelel ezeknek a feltételeknek, és a még fejlettebb jogkezelési szolgáltatások érdekében több európai kezdeményezésben is részt vesz, így a magyar jogosultaknak várhatóan nem kell majd másik jogkezelőre bízniuk online jogaikat.

Következő lépések

Az irányelv hatályba lépéséhez szükség van még az Európai Tanács döntésére. A Tanácsban a tagállamok a nemzeti érdekeket jelenítik meg. Mivel a szöveg kialakítását megelőzte egy ún. trialógus (a három jogalkotó szerv egyeztetése), nem várható változás a szövegben. A tanácsi döntés még 2014. nyár előtt várható.

Ezt követően 24 hónapja lesz a tagállamoknak, hogy a rendelkezéseket átültessék hazai jogukba.

Szerző: FALUDI GÁBOR + TÓTH PÉTER BENJAMIN

Fotó: FAZEKAS ISTVÁN



Kategóriák:Jogi esetek

Címkék:, , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: