Sokan nem tudják, hogy az Artisjus a rendszerváltást követően már nem állami hivatalként, hanem magánszervezetként, pontosabban egyesületként működik. Tagjai és megbízói zeneszerzők, szövegírók, írók, költők és zeneműkiadók.
A jelenlegi Artisjus Egyesület tehát a régi Szerzői Jogvédő Hivatal jogutódja – de hogy teljes legyen a kör, azt is érdemes megjegyezni, hogy az 1952-es államosítást megelőzően 45 évig szintén magánszervezetként, szövetkezeti formában működött.
A hivatali évtizedek alatt a szervezet a jogdíjak beszedése és felosztása mellett a szerzői jogi állami feladatokat is ellátta (pl. nemzetközi egyezmények tárgyalásában való részvétel). Ezért amikor a jogdíjak kezelése visszatért a rendes, visszamagánosított formába, az állami feladatoknak megfelelő helyet kellett találni a közigazgatási struktúrában. Ma ezeket a feladatokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el: náluk zajlik a szerzői jogi tárgyú jogszabályok előkészítése, az európai és nemzetközi tárgyalásokon való részvétel, és a közös jogkezelési tevékenység felügyelete is.
Valamit ki ne felejtsünk: az Artisjus tehát nem hatóság, és nincsenek is hatósági jogosítványai. A szerzők jogait magánjogi eszközökkel érvényesítjük, magánszervezetként – ahogy az az EU minden államában természetes.
Szerző: TÓTH PÉTER BENJAMIN
Fotó: FAZEKAS ISTVÁN
Leave a Reply