A februári IZÉ-n a zenészek számára egy nagyon fontos témát jártak körül vendégeink: a jogdíjak, koncertgázsik és online bevételek voltak terítéken.
Az este első felében Horváth Gergő, az MR2-Kultúrfitnesz műsorvezetője ismét egy inspiratív személlyel készített élő interjút: Péterfy Bori énekesnővel sok szó esett színészi munkásságáról is. Bori szerint „a színész nem ember”, de megéri a sok munkát, mert noha hihetetlen mélységekbe utazik egy szerepért, a korlátok legyőzése a színpadon rendkívül felemelő. Elmondása szerint zenekarával ez volt az eddigi legjobb telük, ami a tavalyi gyengébb időszak után dupla örömöt jelent számára. Hozzátette, hogy a klubok általában 80-20% arányban osztoznak a bevételen a zenekarral, amiből természetesen a kisebb rész a helyszíné, hiszen számukra a fogyasztás is bevételt hoz. Azt is megtudhattuk Boritól, hogy nagy különbségek érezhetők még Magyarországon belül is a közönségben: úgy látja, Nyugat-Magyarországot például a „vadság” jellemzi. Őszintén vallott az önzésről, amivel minden művész kénytelen szembenézni, hogy boldogan élhessen együtt aszenvedéllyel, amit a zenélés jelent, és így részesülhessen a legőszintébb energiaáramlásban a koncertezések során.
A koncertezés jelenti a legfőbb bevételi forrást (39%) a kezdő zenészek számára – tudtuk meg az est második felében. Lobenwein Norbert, aki többek közt a Sziget Fesztivál projektvezetője, elárulta, hogy egy kezdő zenekar gázsija 100.000Ft körül alakul, de legalább az úti költséget minden esetben állják. Amikor arról döntenek, hogy ki léphet fel rendezvényeiken, a sok szempont közt a kettő legfontosabb: megtölt-e a zenekar néhány száz fős klubokat Budapesten ill. vidéken, és ismeri-e a zenéjüket nagyobb közönség a rádió illetve tévé által. Nem a facebook lájkok és a megtekintések száma tehát a döntő.
- 2014 .februári felmérésünkben több mint 500 zenei alkotó vett részt. Válaszaik alapján így tevődik össze a mai zenész bevételeinek „tortája”.
- Jogdíjak: miből jönnek jogdíjak a teljesen kezdő zenészeknek?
- Az ifjú titánok kategória zenészeinek már változatosabb a jogdíjtortája.
- A befutott zenészeknél a rádiós jogdíjak aránya csökkent, míg a mechanikai jogdíjaké jelentősen nőtt.
- Jogdíjpiramis: Az Artisjus több mint 11 000 hazai szerzőnek fizetett jogdíjat 2013-ban. Ebből 1775 zeneszerző, szövegíró jövedelmében jelentős szerepet tölt be ez az összeg (min. havi 20.000 Ft).
Gallasz Enikőtől, a WM Music Distribution nevű aggregátor cég ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy nem elegendő feltölteni a dalainkat, az interneten nagyon aktívan kell dolgozni a népszerűsítésért: tagekkel, leírásokkal kell ellátni a hangfelvételeinket, kezelni kell a szerzői és előadói jogokat, és fel kell hívni a közönség figyelmét a produktumunkra! Ebben tud segíteni egy aggregátor cég, mely a zenei repertoárokat a lehető legtöbb digitális zenei szolgáltatásba eljuttatja, adott esetben ki is emeli azokat és tanácsokkal látja el a zenészeket.
Noha a mai digitális világban a hangfelvétel-kiadókra nincs akkora mértékben szükség, mint régen, a kiadóknál felhalmozott tudás nagyon fontos – vallja Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs és stratégiai igazgatója, aki elmondta azt is, hogy a szerzői jogdíjak 7 forrásból érkeznek: koncertezés, rádiós játszás, tévés játszás, online terjesztés, hangfelvétel-kiadás, gépzene, üres hordozói díj. Meglátása szerint sokkal tudatosabban kell ma a zenészeknek „dolgozniuk”, szükség van jó menedzserekre, és – látva, hogy a második legfőbb bevételi forrás a szerzői jogdíj (35%) – a dalokat a születés pillanatában be kell jelenteni.
VIDEÓ: Beszélgetés Péterfy Borival
VIDEÓ: Jogdíj + más bevételek – Sziget, WMMD, Artisjus
- „A téli klubszezonban a zenekarok most már kizárólag csak kapura mennek. Ez azt jelenti, hogy a bevételeken 70-30%-ban osztoznak. A klubnak jár a 30%, de persze nekik ott van még a fogyasztás”
- „Mióta anya lettem, a gyermekem az első számú főnököm. A zenekarozás egy szabadabb munkabeosztást enged meg, mint a színház, ami viszont egy rabszolgatartó műfaj. Ott úgy megy, hogy előző nap kapsz egy e-mailt délután 4 és 5 között, hogy másnap te próbálsz-e vagy sem, és ha igen, hánytól hányig. Kérdeztem is a többieket, hogy ők hogy oldják meg, hová teszik a gyereket, ha még előző nap sem tudják, hogy hívjanak-e babysittert… Nincs igazán jó megoldás, ezért mostanában nem vállalok színházi munkát. De sosem adnám fel a színészetet, úgy gondolom, ez lesz az, ami nekem örökké tart”
- „Színészileg most jó korban vagyok, mert jelenleg mindenfelé tudok billenni. Ez a 40-50 közötti időszak jó a színésznőknek az öregedő és az anya szerepek elvállalásához, de nagyszínpadon még egész fiatal szerephez is”.
- „Aki kihagyja az életéből a gyerekvállalást, szerintem borzalmasan nagyot hibázik”.
- „Próbálok hatalmas energiákat belefektetni mindenbe, amit csinálok, és ez szerencsére meg is térül. Mindig csak egy adott dologra koncentrálok, nem keverem a dolgokat. Például otthon nem iszom (nevet), a gyereket meg nem viszem koncertre. Igaz, tavaly volt egyszer koncerten velem, és hát meg is volt egy kicsit ijedve, kérte, hogy menjünk haza. Egyszer otthon megkérdezte tőlem, hogy „Hol a másik anya? Aki énekel, az hol van?”.
- „Az az élet, amit én élek, rettenetesen önző. Talán a gyermekem az első olyan dolog, amit nem áldozok fel a színpadi erőnlétem érdekében”.
- „Az alkotás egy olyan szenvedély, ami meghatározza azt is, hogy kivel tudsz együtt élni. Olyannal nem, aki gátol benne. A művészek néha nagy árat fizetnek azért, hogy a közönségnek azt tudják adni, amit elvárnak tőlük, és azért, hogy azt csinálhassák, amire születtek”.
- „Egy színésznek nincs intimszféra-határa. Ha lenne, az olyan lenne, mintha egy zenész nem tudná a hangokat. A színész nem ember. Olyan abszurd szerepeket kell eljátszania néha, amit ember nem csinál. A legdurvább szerepemre való felkészülés során nem aludtam, nem ettem, napokig sírtam, nem beszéltem senkivel. Borzalmas volt. Le kellett mennem a legsötétebb lelki mélységekbe”.
- „Rengeteg jelentkezés érkezik hozzánk minden évben, minden fesztiválunkra: ismeretlen zenekarok szeretnének bemutatkozni, és kérdezik is, hogy miért nincs tehetségkutató jellegű színpadunk. Mi erre mindig azt az őszinte és talán túlságosan rövid választ szoktuk adni, hogy nem látjuk értelmét teljesen ismeretlen zenekarok felléptetésének fesztiválon. A délelőtt 11-es vagy délután 1-es sávot tudnánk nekik szabaddá tenni, amikor a barátaikon és rokonaikon kívül senki nem kíváncsi rájuk. Így aztán nem igazán tud ez egy ugródeszka lenni egy ismeretlen zenekarnak” – Lobenwein Norbert, Sziget Iroda
- „Az Artisjus egy lassan 107 éves egyesület, és a célunk mindig is az volt, hogy a zeneszerzőknek és szövegíróknak bevételeket juttassunk el. Nemrég készítettünk egy felmérést, amiből az jött ki, hogy a szerzők 80%-ban előadók is, de mi az alkotói énjükhöz szólunk, nem az előadóihoz”- Tóth Péter Benjamin, Artisjus.
- „Ha budapesti vagy vidéki koncertjeiken van már néhány száz vendégük, vagy egy rádió játssza már egy-egy dalukat, akkor egy fesztivál valóban lehet számukra lehetőség. Úgyhogy inkább igyekszünk mi meghívni olyan feltörekvő csapatokat, akikről halljuk az országban működő klubkoncert szervező barátainktól, hogy érdemes bemutatni”- Lobenwein Norbert, Sziget Iroda.
- „Az aggregátor cégek azzal foglalkoznak, hogy a hangfelvétel-tulajdonosok zenei repertoárját összegyűjtik, és azt a lehető legtöbb digitális zenei szolgáltatásba eljuttatják. Erre egyrészt azért van szükség, hogy ne a hangfelvétel-tulajdonosoknak kelljen ezzel foglalkozni, ne nekik kelljen a papírmunkát csinálniuk, másrészt számos zenei szolgáltatásba nem is tudnak egyénileg előadók hangfelvételeket bejuttatni, csak aggregátorcégeken keresztül” – Gallasz Enikő, WM Music Distribution / Hallgass hazait program.
- „Egy induló zenekar kezdő fesztiválos gázsija 100 ezer forint körül mozog. De ha egy teljesen ismeretlen zenekar is kerül be hozzánk, legalább a benzinpénzt álljuk” – Lobenwein Norbert, Sziget.
- „A zenészek bevétele elsősorban koncertgázsikból származik, ezt ma nagyon lehet érezni, ha az ember zenészekkel beszélget Magyarországon. Az elmúlt 5-6 év azt mutatja azonban, hogy egyre inkább a szerzői jogdíjakból is élnek a zenészek, és éppen ezért sokkal nagyobb figyelem övezi a jogdíjakat, mint korábban”- Tóth Péter Benjamin, Artisjus.
- „Egy zenekar pénzügyi értékét abszolút az ismertség és a népszerűség tudja növelni” – Lobenwein Norbert, Sziget.
- „Évente körülbelül 10 ezer magyar zeneszerző és szövegíró kap tőlünk jogdíjat, 24 szerző az, aki havi 1 milliónál többet keres kizárólag jogdíjból. Van köztük olyan szerző, aki sok zenekarnak ír, és ezek a számok rádiós, tévés, és élő elhangzásban is erősek. Vannak köztük olyanok, akik filmzenét írnak, és vannak olyanok is, akik élőben nagyon erősek, de rádióban nem játsszák a dalaikat” – Tóth Péter Benjamin, Artisjus.
- „Intő jel, hogy azok a csapatok, akiket mi fiatalnak tartunk, már elmúltak 10 évesek és a tagjaik is 30 évnél idősebbek. Ez azt jelenti, hogy azoknak, akik a zenész szakmát választják, a sok nehézség ellenére nagyon kitartónak kell lenniük. Nagyon nehéz eljutni a legkisebb lépcsőfokig is” – Lobenwein Norbert, Sziget.
- „Mi ellátunk egy olyan pluszfeladatot is, hogy a zenei szolgáltatások magyarországi felületein próbáljuk kiemelni a releváns hazai zenéket, és időnként külföldi felületeken való megjelenést is igyekszünk biztosítani. Egy olyan típusú szolgáltatásba, mint a Spotify naponta 20 ezer új dal érkezik be, ebből nagyon nehéz kitűnni külföldi ismertség reményében” – Gallasz Enikő, WMMD, Hallgass Hazait.
- „A Youtube egy speciális területe az online zeneterjesztésnek, de önmagában a feltöltés nem elég. Azzal van a legtöbb teendője a tartalomtulajdonosnak, hogy taggelje és leírással lássa el a videókat, hogy azon releváns hirdetések jelenhessenek majd meg. Bevételhez jutni csak akkor lehet vele, ha a dal jogait a feltöltő kezeli, és a videó nézői aktivitást is mutatnak” – Gallasz Enikő, WMMD, Hallgass Hazait.
- „Sokszor felmerül a kérdés, hogy van-e szükség hangfelvétel kiadóra vagy nincs. Azt gondolom, arra a tudásra, ami egy ilyen kiadó birtokában van, mindenképpen szükség van. Persze lehet, hogy ezt nem egy kiadó fogja nyújtani, hanem egy jó menedzser, vagy egy jó aggregátor cég, vagy ezeknek egy kombinációja, amit a zenész megtalál. Én úgy érzem, hogy most egy olyan folyamatban vagyunk, ami a jó menedzserek felé tolja a piacot” – Tóth Péter Benjamin, Artisjus.
- „A tévés játszottság minden zenekarnak a célja, mert azzal lehet a legtöbb jogdíjat keresni” – Tóth Péter Benjamin, Artisjus.
- „Jó irány lehet a magyar szerzőknek a zenék filmes és reklámfilmes felhasználása, mert a magyar filmesek a nagy nemzetközi megfilmesítési jogdíjakat nem is tudnák kifizetni. Így aztán jól járnak a magyar zenészek és a filmesek is, ha magyar zenét választanak” – Tóth Péter Benjamin, Artisjus.
- „A filmes elhangzások arra is nagyon jók, hogy új közönséghez is el tudják juttatni a zenét és zenekart” – Tóth Péter Benjamin, Artisjus
- Konferált: Mavrák Kata
Szöveg: MAVRÁK KATA
Fotó: FEGYVERNEKY SÁNDOR
Categories: Hírek
Leave a Reply