10 rádiós fogalom – amivel nem árt tisztában lenned!

„Küldjétek be a dalaitokat a rádióhoz, és ha tetszik a zenei szerkesztőnek, beteszi rotációba; lehet, hogy behív valamelyik műsorvezető, ha pedig már a hallgatók ismerik a hangotokat, felmondhattok egy artist dropot!” Ez a mondat valószínűleg nem hangzott még el, de külön gyakran használatosak a kifejezések. Összegyűjtöttünk tíz rádiós fogalmat, amit már a zenélés kezdetekor nem árt érteni.

1. Szelektor

Gyakorlatilag a CD-s polc és a hozzá járó zenei szerkesztő automatizált, számítógépes megfelelője. Az adáslebonyolító szoftver azon része, ami bizonyos szempontok alapján kiválogatja, sorrendbe teszi azokat a zenéket, amik a rádió zenei adatbázisában szerepelnek.

A következő adásba kerülő zene kiválasztásánál rengeteg paraméter alapján dönthet. Pl. ne legyen egymás után két lassú zene, ne legyen két azonos előadó négy órán belül, ugyanaz a dal ne hangozzék el egy nap, hallgatottabb műsorelem (pl. hírek) után népszerű zenéket vagy újdonságokat válogasson, stb.

A Selector egy szoftver neve, amit az RCS cég fejleszt. Magyarországon a Danubius és a Sláger Rádió kezdte el használni. Egyes rádióknál nem biztos, hogy ezt a programot alkalmazzák, így nem is feltétlenül ez a neve.

shutterstock_64322176

2. Rotáció

A szelektor legfontosabb paramétere, a rádióban elhangzott zenék játszásának gyakorisága. Egy-egy rádió zenei adatbázisa kb. 600-1000 dalból áll. A rotáció mértékétől függően ebből az adatbázisból gyakrabban vagy ritkábban hangzik el egy-egy dal. A magas rotáció gyakori megjelenést jelent, vagyis gyakrabban rotálódik be egy-egy dal a műsorfolyamba.

Ez általában nem csak egy értéket jelent, hanem különböző kategóriákat is. A zenei szerkesztők létrehoznak különböző leválogatási szempontokat, például tempó, hangulat, népszerűség, majd létrehoznak szabályokat, például, hogy reggel nem kerülhet be lassú zene, éjjel kettő után viszont már csak lassú, nyugtató zene szóljon, stb.

3. Zenei szerkesztő

A zenei szerkesztő határozza meg a rádió zenei palettáját, megadja az egyes zenékhez tartozó rotációt. Vagyis ő állítja össze (szerzi be) a rádióban elhangzó összes dalt, munkája során kapcsolatokat ápol zenei kiadókkal, zenekarokkal, hogy mindig friss zenékkel lássa el a rádiót. Vele megéri jóban lenni, de ez még nem ad alapot arra, hogy rotációba tegye a dalotokat!

4. Műsorvezető

Az a személy, akit a legtöbbször hallunk a rádióban beszélni, aki általában így a rádiónak nem csak a hangjává, de „arcává” is válik. (pl. Sebestyén Balázs, Csiszár Jenő, Boros-Bochkor páros) Ő a szerkesztő útmutatása alapján az adásban megszólaló hang, aki beszélgetéseket vezet, konferál. Speciális változata a szerkesztő-műsorvezető, aki maga találja ki, hogy miről fog beszélni, leszervezi a vendégeket, interjúalanyokat és mindent, ami kellhet a műsor zavartalan lebonyolításához. Jó kapcsolatot érdemes vele is ápolni, mert a hallgatók adhatnak a véleményére és nem mindegy, hogy mit mond a zenekarról!

5. Voiceover, station voice és ID, artist drop

Egy rádióműsor három elemből épül fel: zene, beszéd és csend. Amikor a műsorvezető rábeszél a zenére, konferál, rövid elmés megjegyzésekkel tarkítja a zenefolyamot, azt nevezzük voiceover-nek (rábeszélés). A rádió hangja a station voice (állomás hang), és mikor a station voice elmondja, hogy melyik rádiót hallgatjuk, az a station ID (állomás azonosító). Ha mindezt egy ismert ember teszi, az már artist drop.

A műsorelemeket elválasztó rövid zenés darabokat szignáloknak vagy szpotoknak nevezzük. Ezek lehetnek akár különböző rovatokat azonosító rovatszignálok, vagy pl. reklámokat elválasztó köztes szignálok, de még magukat a reklámokat is reklámszpotnak szokás nevezni.

6. „Konzerv” műsor

A nem élő rádióadást szokták így nevezni, bár manapság egyre általánosabb az „előre felvett műsor” kifejezés. A műsort előre rögzítik, vagy egy egykor élő műsort megismételnek – általában (de főként, ha az elhangzott információk megkövetelik) ezt jelzik a hallgatók számára. Egy előre felvett műsorban lehetőség van a szövegbeli és technikai hibák kijavítására, azonban elveszik az „itt és most” spontaneitása. Ilyen konzervműsor még Hallgass Hazait rádióműsora, ahol csak magyar zenék szólnak, és csak magyar zenekarok mutatkoznak be a beszélgetésekben. A műsort a Hallgass Hazait csapata készíti el, és aztán a kétórás műsort leadják a rádiók.

Egy alfaja a konzervműsornak az úgynevezett „ál élő műsor”, amikor helyben van a műsorvezető, de nem élőben konferál, hanem kis idővel (fél-egy órával) előbb felveszi a mondandóját és megvágja. Ettől még időszerű marad, gyorsan tud reagálni, ha kell, de mellőzi a teljesen élőben előforduló hibázásokat.

 7. Audio formátumok

Általában két audio formátumot különböztetünk meg: a wav a veszteségmentes, tömörítetlen, éppen ezért nagyméretű digitális fájlformátum; az mp3 veszteséges tömörítést alkalmazó hangformátum. Az mp3-ba átalakítás közben minőségromlás történik (eltűnik a dalok „teteje és alja”), de ez az átlagos fülnek nem észrevehető. A rádiók általában mp3 formátumban veszik be a dalokat, de az a biztos, ha rákérdezel!

8. Auditórium és tényleges felmérés

Tényleges felmérés: ezt közvéleménykutató cégek készítik, megrendeléstől függően időszak, korcsoport, nemek, iskolai végzettség szerint, valamint Budapest/megyeszékhely/vidéki város és egyéb szempontok alapján súlyozva. Mai napig a legjellemzőbb a papír alapú hallgatási napló: az emberek egyszerűen beírják, hogy mikor mit hallgattak.

Auditórium: a rádiók saját magukra vonatkozóan auditórium vizsgálatokat készíttetnek erre szakosodott cégekkel. Adott csoportból bizonyos létszámú embernek zenei részleteket játszanak le egy teremben (esetleg telefonon/online) és arról kérdezik őket, hogy ismerik, szeretik-e az adott művet. Ez a kutatás a zenei szerkesztők munkáját segíti, és a rádiók hallgatóinak zenei ízlését hivatott kutatni.A mai rádiós trendek alapján kijelenthető, hogy a leghallgatottabb rádiók szinte csak zenét játszanak. A nem nyereségérdekelt adókat kivéve a rádiók érdeke pedig minden esetben a magas hallgatottság elérése, vagyis a két, a hirdetők által fizetett reklámblokk közé minél vonzóbb tartalmat helyezni. A felméréseket általában telefonon végzik (esetleg online kérdőívekkel), oly módon, hogy rövid részleteket mutatnak a válaszolónak, aki eldöntheti, hogy mennyire kedveli azt. Ezekből az adatokból a zenei szerkesztő könnyebben sorolja be népszerűségi kategóriákba az egyes felvételeket.

9. Onair, streaming, simulcast, webcast, podcast és a többiek

Napjainkban két fő közegben terjed a rádió adása: a levegőben és az interneten. Földi sugárzású adók AM, FM vagy DAB technológiával szórják az adást az éterben, az internetes rádiók műsora pedig valamilyen IP alapú hálózaton a streaming technológiát alkalmazva juttatnak el a hallgatókhoz.

Amikor egy földi sugárzású adó egyszerre küldi éterben és interneten is a jelet, azt nevezzük simulcastingnak. A webcast az, amikor bizonyos alkalmi műsorokat egy időben, többen kísérhetnek figyelemmel, vagyis egy alkalmi stream, ami élőben történik. A podcast a webcast nem valós idejű megfelelője, tehát már az elkészült felvételek hallgathatóak meg utólag ily módon.

Az interaktív webcast egy olyan műsorfolyam, ahol a készítők bevonják a hallgatókat is az adás alakulásába. Az ilyen típusú adások rokona a személyre szabható rádióadók, ún. on demand műsorok, melyek ténylegesen az akár teljesen egyéni hallgatói igények alapján készülnek.

10. „Zenei ujjlenyomat” (audio fingerprint) technológia

Zeneszámokból vagy más audio fájlokból meghatározott algoritmus segítségével tömörített digitális információs egység állítható elő, amely tartalmazza az audio elhangzás legfontosabb jellemzőit – ezt hívják zenei ujjlenyomatnak (audio fingerprint). A technika segítségével lehetővé válik a rádióműsorok zenei tartalmának automatikus, manuális beavatkozás nélküli  felismerése, beazonosítása. Az Artisjushoz, a hozzá befolyó rádiós jogdíjak kb.10%-át e technika alapján osztja fel, 90%-át azonban közvetlenül a rádiócsatornáktól kapott adatok alapján.

A szakmai segítséget köszönjük Bocz Mártonnak (Audmax Broadcast) és Kiss Gábornak (MR2 Petőfi Rádió)!

Szerző: MAVRÁK KATA

Fotó: SHUTTERSTOCK



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: