Önbizalom. Vállalkozás. Jogdíjak. Ez csak néhány elem, ami egy sikeres zenei exporthoz kell. A Finn Zenei Exportiroda volt vezetője tartott előadást Budapesten, és nekünk, magyaroknak is receptet adott. Beszámoló.
10 éve alapították meg a budapesti finn kulturális intézetet, a Finnagórát. Ennek alkalmából elindítottak egy „hónap vendége” sorozatot, ennek második állomása volt 2014. március 20-án este. A gellérthegyi finn nagykövetségen Paulina Ahokas, a helsinki Tempere-talo (www.tampere-talo.fi) kulturális központ igazgatója tartott előadást, aki korábban 2002-től 2011-ig 10 éven át a Finn Zenei Exportirodát (Music Export Finland, www.musicfinland.com) vezette.
Sikerek
Amikor az iroda elkezdte a működést 2002-ben, 11 olyan vállalkozás volt Finnországban, akik a finn zene külföldre juttatásán dolgoztak. Ez 296-ra emelkedett 2011-re. Mindez a finn zeneipar forgalmában is megmutatkozott: a kezdetekben 70 ezer eurós forgalom a 10 év elteltével 4 millió euróra nőtt. Természetesen ez nem mind az exportiroda érdeme, de a közös munkával megtízszereződött a finn zenei export.
Paulina Ahokas emlékeztetett minket, hogy Finnország egy kis ország: Európa lakosainak csak 0,5%-a mondja magát finnek. De a zenének mindig fontos szerepe volt a finn identitás kialakulásában. A XIX. század végén Sibelius: Finlandia c. művének bemutatása volt az, amikor a világ először figyelt fel arra, hogy a finn nép egységes, amelynek akár egy saját állam is kijárna.
Persze azóta már nemcsak a klasszikus zenéről van szó. A metálzenében a HIM 5,2 millió eladott lemezzel a legismertebb, de ott van még az Apocalyptica, amely új műfajt teremtett (3 millió eladott lemez), és ne feledkezzünk meg a Nightwish-ről és a Children of Bodom-ról. A Sunrise Avenue az egyik legkedveltebb pop-banda Németországban és más európai országokban. Az elektronikus zenében az Ercola teljesítménye (és nemzetközi ismertsége) kiemelkedő. Jazz: The Five Corners’ Quintet. És vannak azok is, akik a közönség számára kevésbé láthatók: például sok nagy sláger szerzője, MGI (azaz Henri Lanz) dalszerző és producer http://en.wikipedia.org/wiki/GoodWill_%26_MGI . A Spinefarm Records pedig az egyik legnagyobb metálkiadó a világon, amelynek négy országban is van leányvállalata.
De hogy történt mindez?
Ennél a kérdésnél Paulina Ahokas elsőként az Artisjus finn testvérszervezetét, a TEOSTO-t (www.teosto.fi) említette. A szerzői közös jogkezelők munkája, és annak gyümölcse: a jogdíjbevételek teszik lehetővé azt, hogy a zene szakma legyen, és a zeneipar területén üzleti vállalkozást lehessen működtetni.
Újból és újból látszik, hogy a finnek a zenei export témát elsősorban üzleti alapon közelítik meg, és arra építenek, hogy a jogdíj, és más piaci bevételek fogják kifizetődővé tenni és ösztönözni az új zenék alkotását. A zenei export tehát számukra arról (is) szól, hogy a másik oldalon euró-import érkezik Finnországba.
A második alaptétel: soha nem lehet túlbecsülni a zenei oktatás szerepét. A finneknél a rendes oktatási anyag 19%-a kulturális tematikájú. A zenei nevelés finanszírozása prioritás: valószínűleg az egész világon Finnországban a legnagyobb arányú a költségvetésben ennek szerepe. A Sibelius Akadémia pedig a Föld egyik legnagyobb zeneakadémiája www.siba.fi
Mi kell még?
Néhány elem a sikerhez:
Belföldi közönség. A siker alapja: legyenek olyan finnek, akik szeretnek finn zenét hallgatni. 10 finnből 7 mondja magáról, hogy napi szinten hallgat zenét. A Finnországban eladott albumok 57%-a finn zenét tartalmaz. (Itt szóba került, hogy mi a helyzet Magyarországon. Nos, az utóbbi években komolyan nőtt a belföldön felhasznált magyar zene aránya, a rádióknál 20%-ról 34%-ra, az eladott zenében 40%-ról 60%-ra nőtt. Paulina szerint minden bizonnyal hamarosan jön a magyar zenének is nemzetközi siker, mert ez nagyon jó alapot jelent!)
Motiváció. Az exportirodánál gyakran megkérdezték a hozzájuk forduló zenészeket: miért alkotnak zenét? Ha azt a választ kapták, hogy „a pénzért” vagy „hogy sok rajongónk legyen”, mindig azt mondták nekik: inkább lottózzanak, az nagyobb eséllyel kecsegtet. De ha az a válasz jött, hogy „nem tudjuk elképzelni, hogy bármi mást csináljunk az életünkben”, azzal már érdemes volt kezdeni valamit.
Együttműködés. Mindig jó látni, hogy az egymással versengő piaci szereplők képesek együttműködni a zenei export ügyében. Az utóbbi évek fontos fejleménye a Northern Dimension kialakulása: ez a skandináv és balti országok zeneipari együttműködése, amelynek egyik motorja a Music Export Finland.
Önbizalom. 1999-ig azt kérdezgettük magunktól: miért nem tud egyetlen finn zenekar sem áttörést elérni a nemzetközi piacon. 2000 óta már az a kérdés: hogy lehetne még több nemzetközi siker?
Ügyfélközpontúság. Folyamatos párbeszéd az ügyfeleinkkel, jelenlét a különböző eseményeken, piacokon.
Vállalkozás. Adatokra és elemzésekre kell építeni az üzleti döntéseket, nem lehet tisztán érzelmi alapon dönteni. Kockázatot is kell vállalni – és a célcsoporthoz a megfelelő marketingkommunikációs eszközökkel lehet eljuttatni a terméket.
Összefoglalva
Paulina Ahokas szerint a zenei export sikerének titka:
- Legyen erős zenei oktatás
- Legyen sok magyar, aki szereti a magyar zenét
- Ez ösztönözni fogja a zenészeket, hogy egyre jobb zenéket írjanak
- Működjön jól a zenei bevételek újratermelése, újraosztása: a jogdíjrendszer ebben kiemelten fontos szerepet játszik!
Nekem a legfontosabb tanulság az volt, hogy a Finn Zenei Exportiroda volt vezetője egyáltalán nem az állam szerepét hangsúlyozta előadásában – hanem a zenei vállalkozások (és különösen a jogdíjak!) szerepét.
Szöveg+fotó: Tóth Péter Benjamin
Categories: Dalszerzőkről