Mi vezetett a Class Fm-ig és az MR2 Petőfi Rádióig?

Egy kis “rádiótöri”. Avagy havi tematikánk és a március 31-i IZÉ apropóján készítettünk egy rövid összefoglalót a rendszerváltás utáni hazai rádiós helyzetről: milyen fordulópontok voltak és mely rádiókról kell megemlékeznünk?

Danubius_logoB. Tóth László neve ismerős? Ő vezette az első kortárs tánczenét és friss információkat egyesítő élő műsort, a Poptarisznyát a nyolcvanas évek elejétől kezdve a Petőfi adón. 1986-ban aztán a Magyar Rádió indította el az első kereskedelmi rádiót, a Danubius Rádiót, ami eredetileg a Balaton környékén, német nyelven indult, és ami akkor még koncepció és arculat nélkül működött. A Danubius Rádiónak köszönhetjük többek közt Bochkor Gábor, Boros Lajos, Villám Gézá és Jáksó László ismertté válását. A Magyar Rádió már „regionális budapesti” adója, a második kereskedelmi profilú és hangzásvilágú műsorral a Calypso Rádió volt 1989-től – itt a műsorvezetők dj szerepben tűntek fel, a rádiót pedig interaktív műsorok, eklektikus zenei kínálat és a „one man” modell jellemezte. (Danubius logó, forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Danubius_R%C3%A1di%C3%B3)

Magyarország első független rádiója, a Juventus Rádió 1989-ben a Balatonnál indult. A frekvenciamoratórium függvényében a kormány a Médiatörvény megszületéséig nem ad ki frekvenciát, 1991-ben a Juventus Rádió tisztázatlan körülmények közt mégis budapesti frekvenciát kapott és 1993-ra országossá vált. Ez az első amerikai műsorkészítési politikával működő rádió: számítógéppel automatizált adás-lebonyolítás, időkorlátos műsorvezetői megszólalások, teszthallatásokkal összeállított játszási lista jellemezte. 1995-től a legnépszerűbb rádió, ekkor a Kossuth Rádiónál is nagyobb a hallgatótábora. Balázsy Panna, Kósa L. Adolf és Csiszár Jenő is itt vált ismertté.tilos

1991-ben indult a „„szubkulturális-liberálisan politizáló-elektronikuszenei” Tilos Rádió, az egyetlen csak hallgatói adományokból finanszírozott közösségi rádió. Megjelent az „alternatív-eklektikus” Fiksz Rádió, ahol bárki megszólalhatott, és a komolyabb hangzásvilágú, a civil társadalom fórumaként szolgáló Civil Rádió. (Tilos Rádió logó, forrás: http://www.tilos.hu)

1993-ban kiadták a frekvenciamoratóriumot részben feloldó 1993-as 110/1993 (VII. 30.) kormányrendeletet, ami lehetővé tette, hogy helyi, „nem kereskedelmi” rádiók induljanak (az adásidő 10-20%-át töltheti ki reklám). A kilencvenes évek közepén kialakult egy rádiós szubkultúra: egy-egy frekvenciát több rádió közt osztották meg, ami szinte minden esetben a rádiók ellehetetlenüléséhez vezetett. 1995-ben, miközben a Juventus Rádió a fénykorát élte, létrejött a Gong Rádió regionális kis hálózat a Duna-Tisza közében (1996-ban a Kék Duna Rádió az Észak-Dunántúlon), és megindult az első DAB- (digitális rádió-) adás Budapesten. 1996-ban indult a Rádió 1, a legnagyobb kereskedelmirádió-„hálózat”: állomásai azonos stílust, nevet és játszási listát képviseltek, de jogilag függetlenek voltak, és a műsoruk egymástól függetlenül helyi stúdiókban készültek.

1996-ban meghozták a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényt: a médiatörvényben borbochaz Országgyűlés meghatározta a műsorszolgáltatás alapvető elveit és szabályait, megállapította a műsor-szolgáltatási jogosultság megszerzésének eljárási szabályait, meghatározta a közszolgálati műsorszolgáltatók szervezeti rendjét. Létrehozta az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), valamint a Panaszbizottságot. Ezt követően nyert frekvenciát a második országos lefedettséggel sugárzó kereskedelmi rádióvá vált Sláger Rádió. Közben a Juventus Rádió adóját a Petőfi hálózatába integrálták, ettől kezdve a Juventus kis helyi rádiókkal való együttműködéssel még tovább bővítette vételkörzetét. (Sláger Rádió, forrás: http://comment.blog.hu/2009/10/28/megszunik_a_slager_es_a_danubius)

1999-ben indult a politikailag elkötelezett kereskedelmi talk rádió, a Klubrádió. A 2000-es évekre a Danubius Rádió már jócskán megelőzte a Magyar Rádiót, aminek népszerűsége hanyatlott, így egyre csökkentette dolgozóinak számát. 2000-ben elindult az amerikai hírrádiók 15 perces hírperiódusait adaptálni kívánó Info Rádió és az első magyar többcsatornás kereskedelmi on-line rádió.

2002-ben az ORTT bevezette a kisközösségi rádió műsor-szolgáltatási formát (az első adások 2004-es indulása óta [2010-ig] kb. 70 ilyen rádió indult országszerte). A közösségi rádiók összetartását jelzi, hogy ideiglenes frekvencián, Közös Hullámhossz néven évente egy hetes közös műsorral jelentkeznek a Művészetek Völgye fesztiválról.

2004-ben a Magyar Katolikus Rádió elfogadta a középhullámot, ami Magyarországon alapvetően az idősek sávja és az új rádiók körében népszerűtlen. Egyedül a „nemzeti főadó”, a Kossuth Rádió sugároz nagy teljesítménnyel mindmáig középhullámon. 2006-ban indult a katolikus beszélgetéseket és imákat, miséket közvetítő Mária Rádió.

A Magyar Rádió 2006-os vezetőségváltásának köszönhetően Such György lett a Magyar Rádió elnöke. A Magyar Rádió pozicionálását követően alakultak ki a különböző profilú és célcsoporttal rendelkező adók.

mrMR1 Kossuth Rádió: a hírek és a közélet csatornája | MR2 Petőfi Rádió: könnyűzenét és szórakoztató háttérműsorokat közvetít. | MR3 Bartók Rádió: komolyzenét és irodalmi műveket sugároz | MR4  Nemzetiségi adások középhullámon |MR5 Parlamenti adások műholdon és interneten | MR6 Dankó Rádió: magyar nóta, népzene és operett (2012.12.22. óta) | MR7 elsőként elindított digitális tematikus csatornáját a magyarnótának, operettnek és népzenének szenteli. (2009 óta) (Magyar Rádió logók, forrás: http://budapestcity.org/11-egyeb/fontos/tv-radio-hu.htm)

A Magyar Rádió koncepciójának része, hogy már nem csak hangzó tartalomszolgáltató, hanem honlapján szöveges és képi információkat is szolgáltat, hírportál szerepet is betöltve. A Magyar Rádió gazdasági helyzete stabilizálódott.

2007-ben indult a politikailag elkötelezett kereskedelmi talk rádió, a Lánchíd Rádió. Ebben az évben a kormány közzétette a digitális átállásról szóló törvényt (2007/LXXIV. tv). class

A 2009-es kormányváltást követően a Danubius Rádió helyett Class Fm-t, a Sláger Rádió helyett pedig Neo FM-t hallgathatott a közönség, 2012-ig, amikor is a Neo Fm pénzügyi válsága miatt megszűnt. A Class Fm 2012-re megelőzte a Kossuth Rádió hallgatottságát is, s egyeduralkodóvá vált. A Mérték Médiaelemző Műhely elemzése a Neo Fm-en kívül a Radió Café-t, a Sztár FM-t, a Juventus Rádiót, a Klubrádió és a Rádió 1-t is a frekvenciadöntések veszteseinek nevezi. Mások, mint például az Info Rádió, csak komoly leépítések árán tudták átvészelni az ínséges időket. (Class fm, forrás: http://advertisement.newart.hu/class-fm-es-morning-show-a-leghallgatottabb-kampany/)

A frekvenciajogosultságok folyamatosan járnak le, a frekvencia kiosztása állami monopólium.

PrintA 2011-ben meghozott médiatörvény szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hatáskörét, megfogalmazza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, és szankciókat rendel kiróni a törvényt megszegőkre. A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatókra kirótt hírszolgáltatási kötelezettségen felül a törvény egyéb műsorkvótákat is előír a rádiók és televíziók számára, például, hogy a zenei jellegű rádióadások műsoridejének legalább 35 százalékában magyar műveket kell sugározni, és ezeknek minimum egynegyede öt évnél nem régebbi zenemű illetve hangfelvétel kell, hogy legyen. (NMHH logó, forrás: http://nmhh.hu/tart/index/803/NMHHlogok)

2010-re egyre több online rádió jelenik meg és a rádiók digitalizálása folyamatos.

A TNS-Hoffman-Mediameter konzorcium 2013 tavaszi hallgatottsági adatai alapján a 18-49éves korosztályban a leghallgatottabb adó a Class Fm (62,3%), második az MR2 Petőfi Rádió (37,9%). (A 15+ korosztály esetében 2. helyen a Kossuth Rádió áll az idősebb hallgatók miatt.) A lista elején helyezkedik el még a Juventus Rádió ill. a Music FM.tns

Tipp! Hogy hívják a zenei szerkesztőket? – Class Fm: Mikus Tímea, MR2 Petőfi Rádió: Borcsik Attila (Izil), Music FM: László Gerzson!

Mielőtt megkeresnél egy rádiót, feltétlenül kerülj képbe az alapvető fogalmakkal!

 



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , , , ,

1 hozzászólás

  1. Két elég ciki tárgyi tévedés:
    1. “A Magyar Rádió 2006-os vezetőségváltásának köszönhetően Such György lett a Magyar Rádió elnöke. A Magyar Rádió pozicionálását követően alakultak ki a különböző profilú és célcsoporttal rendelkező adók.”
    igaz is, meg nem is. Mert tény, hogy ekkor alakult ki az MR1-Kossuth Hírrádió és az MR2- Petőfi, a NAgyon Zene. A Bartók addig is volt ami volt, a parlamenti és nemzetiségi adások is jól vannak. Dankó azonban nem volt, ugyanis 2012 december 21-ig üzemeltek a régió rádiók. 2012. december 22-től működik a Dankó és a belinkelt logókat is csak 2012 nyara óta használja a közmédia.

    2. “A 2009-es kormányváltást követően a Danubius Rádió helyett Class Fm-t, a Sláger Rádió helyett pedig Neo FM-t hallgathatott a közönség”
    Igaz lehetne, de nem igaz és nem pontos. Egyrészt a kormányváltás 2010-ben volt a nagy árvíz előtt pár héttel. Tehát téves az is a sugallás, hogy a kormány kinyírt két rádiót és beállított két újat – az akkori hírek szerint politikai háttéralku született, miszerint a Sláger frekicsomagját az FM1 Konzorciumnak (NeoFM), a Danubiusét pedig az Advenio Zrt-nek (ClassFM) játsszák át a pályáztatás során.
    Ezeknek utána lehet olvasni, ezer meg egy cikk és videó van fent. Jah. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: