A márciusi IZÉ estet a Quimby frontembere, Kiss Tibi indította, utána pedig a rádiózásról, a bekerülési esélyekről, a szerkesztői tapasztalatokról beszélgetett három rádiós szakember. Borcsik Attila, Erdélyi Zsolt és Csiszár Jenő – avagy a közszolgálati, a webes és a kereskedelmi rádiózás egy-egy ikonikus alakja volt a vendégünk március utolsó hétfőjén.
Az MR2 Kultúrfitnesz személyi trénerével, Horváth Gergővel és a közönséggel izgalmas kulisszatitkokat osztott meg Kiss Tibi a hetedik IZÉ esten. Kezdő zenészek számára is hasznos érdekességeket hallhattunk tőle. Például kiderült: mitől marad életben és lesz sikeres egy zenekar. Véleménye szerint Magyarországon, ahol szűk a zenei piac, fontos, hogy egy olyan hosszútávon működő produkciót hozzunk létre, amit a zenekar sem un meg. És itt nem csak a dalokra kell gondolni, hanem a közös munkára is, a legnagyobb kihívást ugyanis az emberi tényező jelenti: létrejön-e a tagok közt a kohézió, és kitart-e akkor is, amikor pl. több napig vannak összezárva egy turnébuszban – emiatt gondolja Tibi úgy, hogy szerencsés, ha egy zenekar barátságon alapszik. Miközben – elmondása szerint – ők csak zenélni szerettek volna, azt is elismeri, hogy „vagy profivá válsz, vagy semmivé”, és noha meglepi a mai zenekarok tudatossága, szerinte is szükség van egy menedzserre, aki a zenekar helyett a koncert körüli, a pénzügyi és egyéb teendőket intézi.
Kiss Tibi szerint a Quimby azért működik jól, mert a zenekar sosem akart semminek és senkinek megfelelni, szerinte nem is lehet úgy alkotni, hogy az ember pl. a díjakra figyel. A havi témánk szempontjából a Quimby egy furcsa kivétel, mert azelőtt befutottak, hogy a rádiók elkezdték volna játszani a dalaikat. Később annál inkább érezték ennek is a pozitív hatását, mára ugyanis a szerzői jogdíjak a koncert gázsit kiegészítő olyan juttatásnak számítanak, amire lehet alapozni. Pár évvel ezelőtt kezdett a zenész szakma egyre tudatosabban odafigyelni erre a bevételi forrásra, és Tibinek a jogdíjak évről évre növekvő jövedelmet hoztak. Ráadásul az Artisjustól érkező SMS-ek és összegek a legjobb időpontban jöttek, amikor éppen nagy szükség volt rájuk a folytatáshoz. Ehhez kapcsolódva elárulta, hogy Péterfy Bori dalában a „Vigyél messze, május” kezdősorral a szövegíró, Tariska Szabolcs éppen a szerzői jogdíj kifizetésének időpontjára utal…
Az est második részét Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója néhány rádiós adat ismertetésével indította. Az Edison Research kutatásából kiderül például, hogy a legtöbben a rádióban hallanak új dalokat – ez a forrás még a 12-24 éves korosztályban is megelőzi a barátok és a youtube ajánlásait vagy a zenetévéket is, így nem meglepő, hogy a zenekaroknak fontos, hogy rádióba kerüljenek. Ugyanakkor a rádiós reklámbevételek nem magasak, a magyarországi reklámtortának mindössze 5%-át tették ki, ami a jogdíjak összegében is megmutatkozik.
Erdélyi Zsolt (Superman), az Rcko.fm alapítója később megjegyezte, hogy nem tartja szerencsésnek azt a téves zenekari gondolkodást, miszerint ha bekerültél a rádióba, akkor már mindent elértél. Személy szerint ő hiányolja az alulról építkezést, és több tartalmat szeretne hallani a dalokból. Nemcsak a zenében, hanem minden területen érzi, hogy az internet a saját, magyar tartalmak, az alkotói attitűd visszaszorulásához vezetett – főleg máshonnan átvett anyagok újracsomagolását látjuk a portálokon. Hisz a műhelyekben, mert a zene a kultúra alappillére, és idealistaként egy „szabad rabláson” alapuló webes zenei gyűjteményt szeretne látni, ahonnan kedvére válogathatna kereskedelmi, közszolgálati és webes rádió egyaránt.
Csiszár Jenő, a Class Fm műsorvezetője elmondta, mivel esetükben követő (format) rádióról van szó, ahol azt játsszák, ami bevált, amit a közönség szeret – és ezt folyamatosan tesztekkel mérik -, nincs lehetőség bátran beemelni új dalokat. Több milliós hallgatottságú kereskedelmi rádió esetében a kockáztatás nem létezik, de volt már rá példa – így került rotációba pl. a Bermuda, a Quimby vagy a Magashegyi Underground dala, ami később a hallgatók tesztjein is jól megfelelt. Csiszár Jenőtől megtudtuk, hogy azt ők is érzékelik, hogy manapság már nem elégednek meg a hallgatók azzal, ha az énekest látták néhányszor a tévében: a frontember személyisége nagyon fontos, szükséges tényezője a zenének.
Borcsik Attila (Izil) – A Petőfi Rádió a Classnál szélesebb repertoárt, 2-3000 dalt játszik egy adott időszakban. Az MR2 Petőfi Rádió zenei szerkesztője szerint minden zenekar számára a legfontosabb a hitelesség, és megjegyezte, hogy sok hozzájuk beküldött dalon érződik, ha nincs benne a zenekar szíve-lelke. A MR2 Vadonat című műsorába viszonylag könnyen be lehet kerülni, ha a minőségi dalban hallatszódik az őszinteség. Napi 30-40 demót kapnak, de ezek nagy részénél hiányzik az a fajta tudatos és hiteles hozzáállás, amit keresnek, ezért sokszor nehézséget okoz a műsor megtöltése.
Levontuk a következtetést: Van tehát tér a kezdő magyar zenekarok előtt, mert a 35%-os magyar zenei kvótát meg kell tölteni, és a rádiós szakemberek szerint még mindig nincs túltermelés a rádióbarát, jó minőségű és hiteles magyar zenei produkciókból.
- „A Teátrum koncertünkön egy dramaturgiailag szerkesztett műsort adunk elő, a zenekar tagjai önjelölt színészként is megjelennek az előadásban. Mi ezzel a játszótereinket bővítjük, mert minket is az inspirál, ha állandóan olyan helyzetbe hozzuk a csapatot, amelyben van egy új lehetőség, ami által mi magunk is meg tudunk újulni”.
- „Akkor jött az igény az új kihívásokra, amikor elkezdtük érezni, hogy mindig ugyanazokat a köröket rójuk újra meg újra: vannak meghívások és helyek, ahol lehet játszani… De amikor már harmadjára, negyedszerre ugyanoda megy vissza az ember, már furcsán érzi magát, hogy mégis mi újat tudna mutatni a színpadon”.
- „Hogy ne unja meg a zenekar saját magát, mi azt találtuk ki, hogy a játszótereinket változtatjuk: egészen más élményt nyújt egy színházi közeg, egy fesztivál szabadtéri színpada, vagy egy füstös kocsma”.
- „Minden zenekar és csapat életében –ugyanúgy, mint a magánéletben- a legtöbb kihívást az emberi tényező jelenti. Lehetnek persze szakmai kihívások meg infrastruktúrabeliek, vagy akár klubokkal kapcsolatosak is. Ahhoz, hogy egy csapat együtt maradjon, kell a kohézió, az emberek közti valódi kapcsolat. Tudni kell, hogy kire mit lehet bízni, kinek hol vannak a határai”.
- „Nem attól lesz egy zenekar hosszú életű, hogy baromi jó zenészek vannak benne, hanem attól, hogy sok időt tudnak együtt tölteni a turnébuszban, szórakoztatóak és inspiratívak egymásnak, ráadásul el tudják viselni egymás lábszagát”.
- „Sokkal többet tudunk egymásról, mint a családtagjainkról. Ehhez kell egy olyan speciális emberi kohézió, amit nagyon nehéz fölülről legyártani”.
- „Éppen ezért van az, hogy a rocktörténelemben a hosszú élettartamú bandák általában barátokként kezdtek el zenélni- az egyik tudott három akkordot, a másiknak meg volt egy pergődobja, így indultak el. Ezek a baráti szálak lesznek később azok, amik a csapatot összetartják”.
- „A rádiókkal elég egyedi relációban vagyunk, mert hamarabb befutottunk, minthogy játszottak volna minket. A tévé és a rádió olyan médiumok, amelyek által hónapok alatt el lehet érni azt az ismertségi szintet, amihez nekünk 10 év kellett. Mi koncertről koncertre gyűjtöttük a közönségünket”.
- „Az az izgalmas a zenében és a dalokban, hogy el tudod őket játszani 20 év után is. Minden egyes előadó minden egyes pillanatban nem tud azonosulni minden dalával, és nem is kell neki, mert nem feladata ez. Ő csak létrehozta a dalt, ő a dal szócsöve, és megrezgeti vele a levegőt”.
- „Az a fontos, hogy hihető és hiteles emberi történeteket készítsünk, és mint buborékokat engedjük el őket”.
- Milyen rádiók elhangzásai után fizet az Artisjus jogdíjat? 2013-ban hány zeneszámra jutott több mint egymillió forint jogdíj csak rádiós játszásokból? Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója beszélt ezekről is.
- „A Class Fm egy HotAC (fiatalabb felnőtt korosztálynak szóló kortárs) formátummal rendelkező kereskedelmi rádió, mely a legszélesebb közízlést kell, hogy képviselje. Alapvetően mi követő rádióként kell, hogy működjünk, nem sláger gyárosként” – Csiszár Jenő, Class FM.
- „Szeretnénk elérni a Classnál, hogy Magyarországon a „mainstream” kifejezés ne legyen szitokszó. Az általunk nem játszott előadóktól azt kapjuk, hogy mi nem értjük meg őket, nem játsszuk a dalaikat, pedig életük főművét produkálták” -Csiszár Jenő, Class FM.
- „Vannak slágergyártó és vannak követő rádiók, az utóbbiak feladata az, hogy a slágert fenntartsák. Az igaz, hogy az elmúlt években kaptunk a formátumunkra egy „Hit” jelzőt is, ami azt jelentette, hogy eddig a mainstream szcénában labdába nem rúgó vagy fiatal magyar előadókat is fel tudtunk építeni. Ezen kívül olyan külföldi előadók felé is tudtunk nyitni, mint például a Coldplay… Furán hangzik, de 2009-ig Magyarországon ők nem számítottak mainstreamnek” – Csiszár JEnő, Class Fm.
- „A format rádiózásban a kockáztatás egy nem létező kategória. A követő rádió azt játssza, ami már bejött, amit már szeretnek és ismernek az emberek” – Csiszár Jenő, Class FM.
- „Létezik egy „látens kultúratámogatottság”, ami elhiteti a fiatalokkal, hogy a sikert, a befutottságot az jelenti, ha bejutsz a Dalba, a Faktorba, vagy a többi tehetségkutatóba. Én az alulról építkezést hiányolom. Az a 10-11 év meló, ami kellene, valahogy kimarad a sztoriból”- Erdélyi Zsolt, RCKO FM.
- „A format rádiózásban a kockáztatás egy nem létező kategória. A követő rádió azt játssza, ami már bejött, amit már szeretnek és ismernek az emberek. Meg van szabva, hogy optimálisan 600 dal lehet rotációban. A Hit formátum pedig 150-250 forgatott dalt jelent, országtól függően „- Csiszár Jenő, Class FM.
- „Hoztak egy olyan törvényt, hogy 35%-ban magyar zenét kell játszania a kereskedelmi rádióknak, aminek nagyon örültünk, és elkezdtük keresni az olyan hazai dalokat, melyek nem számítanak elkapcsolási tényezőnek. Kutatások, zenei tesztek alapján döntjük el, hogy mi nem számít annak” – Csiszár Jenő, Class.
- „Mi, a Petőfiben napi 30 dalt kapunk zenekaroktól, mégis iszonyú nehéz dolgunk van, amikor ebből kell dolgozni az újdonságokról szóló Vadonat című műsorunk összeállításakor. Vért izzadunk hétről hétre, hogy kiválasszunk 13 jó és minőségi dalt a 150-ből. Sokkal nagyobb esélyekkel indul Magyarországon egy zenekar, mint például Angliában” – Borcsik Attila Izil, MR2.
- Annyi dalt és promóciós anyagot küldenek nekünk zenekarok, hogy kő-papír-ollóval játsszuk le, hogy melyikünk hallgassa meg. Sok az olyan köztük, ami nem szól semmiről, semennyi lázadás nincs bennük” – Erdélyi Zolt, Superman, RCKO FM.
- „A zene egy fantasztikus, személyes, mindennél erősebb dolog, ezért a kultúra egyik alappillére. A legtöbb kultúrát zenehallgatással fogyasztjuk. Hiszem, hogy a legtöbb zenének van ereje, és üzenete” – Erdélyi Zsolt, RCKO.
- „Nem mondom meg a rádiós DJ-imnek, hogy mi jó, és mi nem. Ettől az autonómiától ők jól érzik magukat, és hisznek abban, hogy szelektorként fel kell fedezniük a jót” – Erdélyi Zsolt, RCKO.
- „A Petőfi rádiónál rengeteg kritikát kapunk, mert egyesek szerint mindig ugyanazt játsszuk. Pedig míg pl. a Classnál ezer dal sincs rotációban, nálunk 2-3 ezer dal forog” – Borcsik Attila Izil, MR2.
Szerző: MAVRÁK KATA
Fotók: GYURICZA MÁTYÁS
Categories: Hírek
Leave a Reply