„Maradj hiteles!” – Rádiós játszottságokról szólt a 7. IZÉ

A márciusi IZÉ estet a Quimby frontembere, Kiss Tibi indította, utána pedig a rádiózásról, a bekerülési esélyekről, a szerkesztői tapasztalatokról beszélgetett három rádiós szakember.  Borcsik Attila, Erdélyi Zsolt és Csiszár Jenő – avagy a közszolgálati, a webes és a kereskedelmi rádiózás egy-egy ikonikus alakja volt a vendégünk március utolsó hétfőjén.

Az MR2 Kultúrfitnesz személyi trénerével, Horváth Gergővel és a közönséggel izgalmas kulisszatitkokat osztott meg Kiss Tibi a hetedik IZÉ esten. Kezdő zenészek számára is hasznos érdekességeket hallhattunk tőle. Például kiderült: mitől marad életben és lesz sikeres egy zenekar. Véleménye szerint Magyarországon, ahol szűk a zenei piac, fontos, hogy egy olyan hosszútávon működő produkciót hozzunk létre, amit a zenekar sem un meg. És itt nem csak a dalokra kell gondolni, hanem a közös munkára is, a legnagyobb kihívást ugyanis az emberi tényező jelenti: létrejön-e a tagok közt a kohézió, és kitart-e akkor is, amikor pl. több napig vannak összezárva egy turnébuszban – emiatt gondolja Tibi úgy, hogy szerencsés, ha egy zenekar barátságon alapszik. Miközben – elmondása szerint – ők csak zenélni szerettek volna, azt is elismeri, hogy „vagy profivá válsz, vagy semmivé”, és noha meglepi a mai zenekarok tudatossága, szerinte is szükség van egy menedzserre, aki a zenekar helyett a koncert körüli, a pénzügyi és egyéb teendőket intézi.

Kiss Tibi szerint a Quimby azért működik jól, mert a zenekar sosem akart semminek és senkinek megfelelni, szerinte nem is lehet úgy alkotni, hogy az ember pl. a díjakra figyel. A havi témánk szempontjából a Quimby egy furcsa kivétel, mert azelőtt befutottak, hogy a rádiók elkezdték volna játszani a dalaikat. Később annál inkább érezték ennek is a pozitív hatását, mára ugyanis a szerzői jogdíjak a koncert gázsit kiegészítő olyan juttatásnak számítanak, amire lehet alapozni. Pár évvel ezelőtt kezdett a zenész szakma egyre tudatosabban odafigyelni erre a bevételi forrásra, és Tibinek a jogdíjak évről évre növekvő jövedelmet hoztak. Ráadásul az Artisjustól érkező SMS-ek és összegek a legjobb időpontban jöttek, amikor éppen nagy szükség volt rájuk a folytatáshoz. Ehhez kapcsolódva elárulta, hogy Péterfy Bori dalában a „Vigyél messze, május” kezdősorral a szövegíró, Tariska Szabolcs éppen a szerzői jogdíj kifizetésének időpontjára utal…

Az est második részét Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója néhány rádiós adat ismertetésével indította. Az Edison Research kutatásából kiderül például, hogy a legtöbben a rádióban hallanak új dalokat – ez a forrás még a 12-24 éves korosztályban is megelőzi a barátok és a youtube ajánlásait vagy a zenetévéket is, így nem meglepő, hogy a zenekaroknak fontos, hogy rádióba kerüljenek. Ugyanakkor a rádiós reklámbevételek nem magasak, a magyarországi reklámtortának mindössze 5%-át tették ki, ami a jogdíjak összegében is megmutatkozik.

This slideshow requires JavaScript.

 

Erdélyi Zsolt (Superman), az Rcko.fm alapítója később megjegyezte, hogy nem tartja szerencsésnek azt a téves zenekari gondolkodást, miszerint ha bekerültél a rádióba, akkor már mindent elértél. Személy szerint ő hiányolja az alulról építkezést, és több tartalmat szeretne hallani a dalokból. Nemcsak a zenében, hanem minden területen érzi, hogy az internet a saját, magyar tartalmak, az alkotói attitűd visszaszorulásához vezetett – főleg máshonnan átvett anyagok újracsomagolását látjuk a portálokon. Hisz a műhelyekben, mert a zene a kultúra alappillére, és idealistaként egy „szabad rabláson” alapuló webes zenei gyűjteményt szeretne látni, ahonnan kedvére válogathatna kereskedelmi, közszolgálati és webes rádió egyaránt.

Csiszár Jenő, a Class Fm műsorvezetője elmondta, mivel esetükben követő (format) rádióról van szó, ahol azt játsszák, ami bevált, amit a közönség szeret – és ezt folyamatosan tesztekkel mérik -, nincs lehetőség bátran beemelni új dalokat. Több milliós hallgatottságú kereskedelmi rádió esetében a kockáztatás nem létezik, de volt már rá példa – így került rotációba pl. a Bermuda, a Quimby vagy a Magashegyi Underground dala, ami később a hallgatók tesztjein is jól megfelelt. Csiszár Jenőtől megtudtuk, hogy azt ők is érzékelik, hogy manapság már nem elégednek meg a hallgatók azzal, ha az énekest látták néhányszor a tévében: a frontember személyisége nagyon fontos, szükséges tényezője a zenének.

Borcsik Attila (Izil) – A Petőfi Rádió a Classnál szélesebb repertoárt, 2-3000 dalt játszik egy adott időszakban. Az MR2 Petőfi Rádió zenei szerkesztője szerint minden zenekar számára a legfontosabb a hitelesség, és megjegyezte, hogy sok hozzájuk beküldött dalon érződik, ha nincs benne a zenekar szíve-lelke. A MR2 Vadonat című műsorába viszonylag könnyen be lehet kerülni, ha a minőségi dalban hallatszódik az őszinteség. Napi 30-40 demót kapnak, de ezek nagy részénél hiányzik az a fajta tudatos és hiteles hozzáállás, amit keresnek, ezért sokszor nehézséget okoz a műsor megtöltése.

Levontuk a következtetést: Van tehát tér a kezdő magyar zenekarok előtt, mert a 35%-os magyar zenei kvótát meg kell tölteni, és a rádiós szakemberek szerint még mindig nincs túltermelés a rádióbarát, jó minőségű és hiteles magyar zenei produkciókból.

 

Szerző: MAVRÁK KATA

Fotók: GYURICZA MÁTYÁS



Categories: Hírek

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.