Ahhoz, hogy egy zenét reklámfilmekhez, videojátékokhoz, játékfilmekhez használjanak, a szerző engedélye kell. Ezt az engedélyt hívja a zeneipari zsargon ’synchronization licence’-nek, röviden ’sync’-nek. Sallai Zsuzsa, egy új nemzetközi zeneműkiadó, az MMGHQ magyarországi képviselője most áprilisban a párizsi Sync Summiton járt. Megkértük, hogy ha valami hasznos tudást haza tud hozni a magyar zenészeknek, itt ossza meg mindenkivel. És tudott…! 🙂
2014. április 14-15. Párizs, a francia kommunista párt épülete. Igen, mi is feltettük azt a kérdést, amit most ti is…A bombabiztos futurisztikus gömbházban tartották az idei európai Sync Summit konferenciát. A reklám- és a zenei szakmát érintő beszélgetésekre zeneműkiadók, reklámügynökségek, cégek/márkák, zenei menedzsmentek, ’sync’ ügynökségek képviselői, valamint több neves nemzetközi zenei tanácsadó is eljött. A két napos konferencia előadói között ott volt többek között az Ogilvy NY, a Lakeshore Enterntainment, a MUTE Song, a Sony ATV Music, az Imagem, Matthew Knowles (Beyoncé apukája és menedzsere), a BMG Rights Management, a Young&Rubican, a Shazam, a PIAS stb, stb.
Volt miről vitatkozni, tapasztalatokat cserélni. A zene reklámokban, filmekben, tv produkciókban való felhasználása ugyanis egyre fontosabb bevételi forrása a szerzőknek világszerte. Az is kiderült, hogy a szerzők/előadók/menedzsmentek többsége hatalmas reklámzenei és filmlicensz szerződésekről álmodik, viszont nincs teljesen tisztában ennek a területnek a lehetőségeivel, buktatóival, és sokszor a saját jogaival sem. Úgy éreztük, a Sync Summiton legtöbbször és leghangsúlyosabban elhangzó üzenetek nektek is hasznosak lehetnek.
TÉNYEK:
- A zene nagyban befolyásolja a képi világot, a kommunikációt, azt sokkal hangsúlyosabbá, teljesebbé teszi. A külföldi reklámgyártásokban és filmprodukcióknál nagyon fontos és tudatos már a zeneválasztás.
- A zenei tanácsadó szerepe egyre kiemeltebb a márkák zenei stratégiájának kialakításában, vagy a filmprodukciók zenei listájának összeállításában.
- A nemzetközi reklámügynökségek átlagosan 40-50%-ban használnak alkalmazott zenét, 50-60%-ban pedig kész szerzeményekhez nyúlnak.
- Az ügynökségeknek, zenei tanácsadóknak a zeneválasztásra a legtöbbször nagyon kevés idő áll rendelkezésükre.
- A reklám-, filmiparban is kevesebb a büdzsé, ez lehetőség a kevésbé ismert, feltörekvő, olcsóbb előadóknak/szerzőknek
- A zenék kiválasztása általában a rendező, producer, zenei tanácsadó közös döntése
- Szorosabb együttműködésre lenne szükség a márkák, ügynökségek és a zeneipar között
- A zeneműkiadók szerepe megváltozott: lemezkiadói, menedzsmenti, de akár koncertszervezői feladatokat is vállalhatnak.
- A videójátékokban és az Androidos applikációkban való zenei felhasználás lehetőségeit jobban ki kéne használni.
NEMNEMNEM:
- Többoldalas levelek, biográfiák küldése a kreatívoknak, zenei tanácsadóknak, A&R-osoknak! A tömör előadói portfólió a nyerő!
- Tíz vagy még több szerzemény küldése a bemutatkozó levélben! Érdemes a három legerősebb számot kiválasztani, és azzal megkezdeni a hódítást.
- Olyan szerzemény kiajánlása ügynökségeknek, filmgyártó cégeknek, amire nem kaptunk zöld lámpát minden jogtulajdonostól!
- Ha női énekhangot kér az ügynökség, ne ajánljunk ki olyan zenét, amelyen rekedtes férfi rock’n’roll hang van.
- A menedzsmentek, lemezkiadók sokszor a reklámzenei bevételekre alapozzák egy-egy album/szerzemény marketing költségeit, az előadó jövőjét. Hiba!
SZÖVEG+FOTÓ: Sallai Zsuzsa (MMGHQ)
Categories: Hírek
Leave a Reply