MULATSCHAG – A mulatós műfajról

Még legvérmesebb kritikusai is kénytelenek belátni, hogy a mulatós hungarikum. Akárcsak a cukorbetegség, a műbőr autóstáska vagy a Szomszédok. Talán globálisan sem nagyon létezik más zenei irányvonal, mely ennyi magas labdát biztosítana ellentáborának. Ez azonban mit sem változtat a tényeken: a műfaj népszerűsége év(tized)ek óta töretlen, sőt növekvő tendenciát mutat.

De hogyan alakult ki…

eme megosztó irányzat, miben rejlik a sikerének titka, és vajon szükségszerűen kínosan kell-e éreznünk magukat miatta? Többek között ezekre a kérdésekre keresünk választ egy tősgyökeres, egy félig-meddig szakmabeli muzsikus, valamint egy hagyománytisztelő, egyben formabontó népzenész segítségével.  Mikor annak idején egy ország ámuldozott a Dáridón, majd verte szemöldökét a plafonba a Fásy Mulató láttán, még senki nem gondolta volna, hogy a szóban forgó műfajnak egyszer önálló tévécsatornát szentel valaki. A Nóta TV – mely immár az ország legnézettebb zenetévéje – ugyan nem kizárólag a mulatósra korlátozódik, ám a statisztikák szerint az ilyen tematikájú műsorok érdeklik leginkább a közönséget.

– Korábban már voltak arra utaló jelek, hogy igenis van igény a mulatós műsorokra, ám a Nóta TV indulása előtt az ötletgazdák közül egyikünk sem gondolta volna, hogy egy hasonló tematikájú csatorna ennyire sikeres lehet. – mondta Fái András, a szóban forgó adó producere – A felmérések szerint a célcsoportunk 18 éves korosztálytól egészen 49-ig terjed, sőt, már a 18 év alattiak is előszeretettel néznek minket. A Jolly (az egykori Románcok duó énekese – a szerk.) által vezetett Pertu Parti magasan a legsikeresebb, legnézettebb műsorunk hétrő hétre. Ez kifejezetten a mulatós, illetve a táncdalműfajra épül. Megfigyelhető, hogy a műfaj az internetezők körében is döbbenetesen népszerű. A populárisabb mulatós előadók videóit időrő időre százezrek nézik meg, ugyanakkor a Nóta TV hivatalos oldala is pörög rendesen. Hogy csak egy példát mondjak: Jolly, Te vagy az életem című klipje már 1,8 milliós nézettséget produkált.

Nótár Mary énekesnő állandó szereplője YouTube TOP10 slágerlistánknak.

Nótár Mary énekesnő állandó szereplője YouTube TOP10 slágerlistánknak.

A kereskedelmi televíziózás történetében elsőként Galambos Lajos fejében fogalmazódott meg, hogy egy komplett tévéműsort készítsen a mulatós rajongóinak: az 1998-ban útjára induló Dáridó hétről hétre milliókat szegezett a képernyő elé. Az ország Lagzi Lajcsija zenészként sem tett mást, mint hogy messzemenőkig szem előtt tartotta a közönség igényeit.

Galambos Lajos: Annak idején elsődleges célul tűztem ki, hogy maximálisan kiszolgáljam a közönséget, és nyilvánvalónak tűnt számomra, hogy melyek azok a dalok, melyekkel könnyű lesz sikereket elérni. Ilyen volt a Majd ha nékem sok pénzem lesz, a Van nekem egy csíkos gatyám vagy az Eladó a menyasszony. Pontosan tudtuk, hogy mi kell a hallgatóságnak, mi pedig nem akartunk ettől gyökeresen eltérő dolgokat csinálni.

D+SZ: A Dáridó hasonló megfontolásból indult el annak idején?
GL: Mondhatni igen. Illetve nem titkolt célom volt, hogy ismert sztárok más oldalukról is bemutatkozhassanak a műsorban. Pataky Attila elsőként énekelt roma slágereket, Zámbó Jimmy pedig magyarnótákat. Nem mellesleg a Dáridóban vált ismertté Mága Zoltán, a Nagyecsedi Fekete Szemek, a Romantic, a Fiesta, illetve a műsor állandó fellépőjévé avanzsált Csocsesz is.

D+SZ: A mulatós műfaj kialakulásáról megannyi, egymástól gyökeresen eltérő elmélet látott napvilágot. Ön mit tud erről?
GL: Valóban rengeteg tévedés él a köztudatban ezzel kapcsolatban, például hogy a műfaj gyökerei a Vajdaságba nyúlnak vissza. Ebből mindössze annyi igaz, hogy a Vajdaságban anno megjelent egy lemez, melynek köszönhetően ezek a dalok széles körben is elterjedtek. Például a Sárgul már a kukoricaszár ezen már feldolgozásként szerepelt, az említett dal ugyanis már jóval korábban megíródott. A legnépszerűbb mulatós dalok zömének pontos eredete nem ismert, annyi azonban biztos, hogy némelyikük már ezelőtt 60 évvel is megvolt. Ugyanakkor az említett vajdasági kiadvány megjelenése idején már Magyarországon is működtek hagyományos mulatós zenekarok, más kérdés, hogy a hanglemezgyártók prüdériája miatt nem jelentethettek meg hanghordozót. Többek közt mi sem.

D+SZ: Miben látja a műfaj töretlen népszerűségét?
GL: A válasz nagyon egyszerű. Ha a hétköznapi magyar ember elmegy bulizni, nem arra van szüksége, hogy mély mondanivalóval átitatott, komoly hangvételű dalokat hallgasson. Sokkal inkább arra, hogy minél inkább kikapcsoljon, megfeledkezzen a gondokról. Ugyanakkor – ha az idősebb korosztályt nézzük – a mulatós dalokhoz adott esetben megannyi emlékük kötődhet, érzelmeket tudnak felébreszteni. Egyébként december 12-én Amerikába utazom, hogy néhány fellépés bevételével segítsem azokat a magyarokat, akiket anyagi kár ért a hurrikán pusztítása során. Fellépek többek között Manhattanben és Connecticutban, a szervezőkkel már a programot is egyeztettem. Ilyenkor ugyanis előre elküldök egy hosszú listát, hogy válasszák ki róla, mely dalokat szeretnék hallani. Akár hiszi, akár nem, a kinti magyarok választása ugyanazon dalokra esett, melyek itthon is bevált slágerek: a Kék a szeme, az Aranyeső és a Hosszú fekete haj. Ezek közül pedig csak ez utóbbi tradicionális dal, a másik kettő jóval később született. A közönség tehát időről időre megtalálja magának azokat a szerzeményeket, melyekre szeret szórakozni. A többi már csak a zenekaron múlik. Nagyon sok lakodalmas formáció téves harmóniákat játszik, és innentől fogva már nem szólnak úgy ezek a dalok, ahogy azt a szórakozni vágyók megkívánnák. Ha viszont ráéreznek ezekre, a közönség legközelebb is igényt tart majd rájuk.
Cirmos Kormos Gábor úgy tartja, a mulatós tökéletesen összeegyeztethető a magyar hagyományokkal, mint ahogy a rockzenével is. A Prognózis basszusgitárosa szólóban, mulatós zenészként is komoly karriert futott be, ám a vörös istván vezette zenekar fellépésein sem átallott elővezetni néhány lakodalmas slágert.

Cirmos Kormos Gábor: A közönség kivétel nélkül nagyon jól fogadta a hasonló dalokat. Még anno a Budai Parkszínpad tízezres tömege is önfeledten bulizott a lagzis klasszikusokra. De nem mi voltunk az egyedüli rockzenekar, aki előszeretettel játszott ilyen slágereket. Az akkor még feketelistás Beatrice koncertjein a babos kendős csöves gyerekek ugyanúgy ugráltak a Schneider Fánira, mint a Nagyvárosi farkasra. A mulatós ilyen fokú népszerűsége szerintem annak köszönhető, hogy dúdolható, könnyen befogadható, ugyanakkor van benne egy adag jellegzetesen magyar életérzés. Akik nem szeretik ezt a műfajt, még azok is beismerik, hogy borozás és szalonnasütés mellé sokkal inkább illenek a mulatós dalok, mint például a rap.

D+SZ: Rockzenészként mi vitte rá, hogy mulatóst játsszon?
CKG: Már gyermekkoromban megismerkedtem a mulatóssal, ugyanis a szüleim engem is vittek lakodalomba. Később zenészként mindenféle irányvonalra nyitott voltam: játszottam beatzenét, volt, hogy beugrottam countryzenekarba, ugyanakkor esküvőkön is játszottunk. Egy percig sem éreztem, hogy szégyellnem kellene a mulatós műfajt. Miért is kéne? Az egész a népzenében gyökeredzik. Ha Amerikában nem tartják cikinek a countryt, akkor Magyarországon miért kellene szégyenkezni a Lakodalom van a mi utcánkban-kaliberű szerzemények miatt? Megjegyzem, csak egy sznob réteg érzi így.
A progresszív folk-rockban utazó napra zenekar vezetője, Both Miklós úgy véli: a mulatósnak ugyan van némi köze a népzenéhez, de a két műfajt hiba lenne összemosni. A frontember középiskolás évei óta alaposan beleásta magát a tradicionális folk világába.

Both Miklós: Gimnazistaként leginkább Bartók zenéjéért rajongtam, majd idővel az ő kedvenceit is elkezdtem feltérképezni. Így került a képbe többek között Liszt Ferenc, Richard Strauss, Debussy, majd a népzene is. Ez utóbbival úgy kezdtem el megismerkedni, hogy bementem a boltba, és vettem egy Muzsikás-lemezt. Előzőleg ugyanis teljesen laikus voltam népzene terén. Mindenesetre ez egy fantasztikus találkozás volt számomra. Olyannyira, hogy később már Erdélybe is lejártam, találkoztam autentikus zenészekkel, és magam is hegedülni kezdtem.

D+SZ: Míg egyesek szerint a mulatós nyugodt szívvel emlegethető a népzenei kultúra részeként, addig mások a hasonló kijelentéseket szentségtörésnek tartják. Te hogyan vélekedsz erről?
BM: Erre nem könnyű válaszolni. A mulatósnak valóban több köze van a magyar népzenéhez, mint az amerikai gospelhez, legalábbis gondolkodásmódját és dallamvilágát tekintve mindenképpen. Azt tudnunk kell, hogy Bartók például ki nem állhatta a magyarnótát. Valószínűleg elsősorban azért, mert a korabeli szórakoztatóipart ez az egyetlen irányzat fedte le. Ő személy szerint óriási határvonalat húzott a városi népzene – azaz a magyarnóta – és a tradicionális falusi népzene között. Joggal, ugyanis ez utóbbiak között is hatalmas differenciák fedezhetők fel. Teljesen más egy mezőségi, egy kalotaszegi és mondjuk egy felvidéki zene. Ez is pontosan olyan, mint egy tudományág: az ember minél jobban beleássa magát, annál nagyobb különbségeket tud tenni fogalmak és irányzatok között.

D+SZ: Mit tapasztalsz, a mulatóshoz képest mennyire felkapott a jóval mélyebb gyökerekkel és tartalommal bíró magyar népzene?
BM: Nagyon is! Ha az ember elmegy egy táncháztalálkozóra, szembesülhet vele, hogy a Papp László Sportaréna teljesen tele van. Érdekes, hogy a népzene sok ember fejében mennyire underground műfajként él, holott – korosztálytól függetlenül – óriási az érdeklődés iránta.

AMENNYIRE NÉPSZERŰ

Ahány barkács vagy profi módon összerakott webszájt található, annyira kevesen foglalkoznak külső szemmel a mulatós zenével. Sokszor lenézett, sokak által zenei értéket nem hordozó műfaj, már amennyiben műfajnak nevezhető, hiszen meglehetősen eklektikus mind zenei, mind előadói oldalról. A magyarnóta a nyolcvanas évek közepéig pavlovi reflexként a vasárnapi ebédet is jelentette, tevékenyen ott élt mindennapjainkban ko­vács­ a­pol­lóniástul, Bangó Margitostul, sőt Besse­nyei Ferencestül, amit aztán egy csendes kazettaforradalom, új idők szintetizátorai és előadói szép lassan kiszorítottak. A mulatós egy plebejus és igen demokratikus csiricsáré műfaj, ahol nem feltétlenül a tehetség dominál, itt egyaránt lehet sztár volt operetténekes, popzenész, rendőr, masszőr, bokszoló, műsorvezető, a magas cét kiéneklő férfi és a fahangú kislány, játszik virtuóz és egy ujjal pötyögő, átemel magyarnótát, cigányzenét, technót, sőt akár dubstepet és sramlit egyszerre – bármit, amire bulizni lehet.

 

Szerző: KIRSCH ANDRÁS



Kategóriák:Dalszerzőkről

Címkék:, , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: