Tizenöt éve még újdonság volt, hogy átalakul a zeneipar – ma már nem az. Időközben sok tévhit alakult ki – tízet máris meg is cáfolunk!

Az első tévhit, hogy a CD gyártás megszűnése miatt a zeneipar halott.

Ez nem igaz, mert…

…a zeneipar sosem volt egyenlő a lemezpiaccal. Az Artisjus kutatása szerint a hangfelvételek terjesztéséből származó bevételek a zenészek jövedelmének összesen alig 4%-át teszik ki – ez lehet, régen több volt, de nem sokkal.A zenész számára a hangfelvétel értékesítése nem elsődleges bevételi forrás – arra viszont figyelni kell, hogy az online terjesztési forma egyre népszerűbb. A zeneipar pedig ma talán sokkal izgalmasabb, mint valaha.

A második tévhit, hogy egy rádiós sláger már elég a megélhetéshez.

Ez nem igaz, mert…

…kicsi az ország, és ezen belül is furcsa a rádiós piac. Összesen két országos könnyűzenei rádió van (ClassFM – kereskedelmi; MR2 Petőfi – közszolgálati), a többi mind regionális. Másrészt a rádiók a reklámtortának csak kicsiny szeletét képezik, a jogdíj összege pedig a rádió reklámbevételétől függ. A rádió gazdaságbeli jelentősége tehát nem túl nagy – de az ízlésformáló jelentősége óriási. Azért is fontos a már több mint három éve működő 35%-os magyar zenei kvóta, mert az új dalokat a közönség elsősorban a rádión keresztül ismeri meg,

A harmadik tévhit, hogy ma már senki nem néz tévét.

Ez nem igaz, mert…

…ez a terület sem megszűnik, csak átalakul. Lehet, hogy az MTV nem játszik már zenét, de sok kis új zenei csatorna jelent meg (pl. Music Channel, Hit Channel, Muzsika TV, Nóta TV…). A zenészeknek megéri a tévében jelen lenni, mert az a reklámtortából 10x akkora részt hasít ki, így a játszások után járó jogdíjak összege is jóval magasabb.

A negyedik tévhit, hogy egy komoly előadónak kiadó kell.

Ez nem igaz, mert…

…már egyre több zenekar készít saját maga hangfelvételeket, és ha már saját tőkéből finanszírozták a teljes felvétel elkészítését, jobban járnak, ha megtartják maguknak a hang- és videofelvételeik jogait. A jogtulajdon egy hosszú távú befektetés, amely majd 5-10 év múlva hozza meg a gyümölcsét. Akkor, azon a ponton jó lesz, ha nem kell majd egy olyan kiadóval egyezkedni, aki adott esetben nem is járult hozzá a kezdeti lépések megtételéhez. Ma a lemezkiadók talán válságban vannak, de a zenészek nincsenek. A zenei menedzserek szerepe ma egyre nagyobb, ők veszik át a központi “agy” szerepét a lemezkiadók helyett.

Az ötödik tévhit, hogy a koncertekkel sokat lehet keresni.

Ez nem igaz, mert…

…bár a zenészek bevételének 40-50%-át teszi ki a koncertgázsi, de ez a piac is átalakult: a fesztiválok a fokozódó verseny miatt sokszor inkább az egyre drágábban fellépő nagy előadókra költik a büdzséjük legnagyobb részét, a hazai zenekarokra ezért kevesebb jut. Hiába kicsi Magyarország, sok kezdő zenekarnak még az is nehézséget jelent, hogy kilépjen a saját régiójából. Az első lépéseket a zenészeknek maguknak kell megtenniük saját koncertszervezéssel és – igen! – saját kockázatvállalással. Ez nagyon komoly próba, ahol kiderül, mennyi kitartás van a bandában.

A hatodik tévhit, hogy a magyar embereknek nincs jó zenei ízlésük.

Ez nem igaz, mert…

…nincs olyan, hogy egységes magyar zenei ízlés. Ma mindenkinek saját közönsége van, meg kell találni a hozzájuk vezető utat, és közvetlen kapcsolatot kialakítani. A különböző zenei platformokon más-más stílusú slágerek vezetnek, melyeket egymás közönségei sokszor nem is ismernek.

A hetedik tévhit, hogy egy jó dallal ma már bárki befuthat.

Ez nem igaz, mert…

…ma már nem a dal és nem is az album a termék, hanem maga a zenekar. Ezért az előadó – a menedzserrel közösen – tudatosan és hitelesen kell építse saját brandjét.

A nyolcadik tévhit, hogy a szponzorált zenekarok eladják magukat.

Ez nem igaz, mert…

…a direkt zenevásárlás nem számottevő, miközben mindenhol jelen van a zenefogyasztás. Az online szolgáltatások kényelmetlenségi faktorrá próbálják tenni a reklámot (ha fizetsz, nem szakítjuk meg a zenéket). Éppen ezért a zenekarnak és a márkának az együttműködésére a legjobb forma a szponzoráció, a termékelhelyezés. A szponzoráció a 2010-es évek egyik “trendje”.

A kilencedik tévhit, hogy egy zenekarnak szinte csak a koncertgázsiból van bevétele.

Ez nem igaz, mert…

…a zenekaroknak ma több kisebb bevételi forrásuk van, amiket mind meg kell fogni. Nem csak a rövidtávon érkező pénzeket kell bevételnek tekinteni. Ugyanilyen fontos például a jogdíjak rendben tartása.

A tizedik tévhit, hogy nincs értelme videóklipet készíteni.

Ez nem igaz, mert…

…bár a zenetévék nézettsége jelenleg nincsen a csúcson, de közben mindenki a YouTube-on keres zenét. Igaz, hogy óriási költségvetésű klipekre nincs szükség többé, de a vizuális tartalom jól kiegészíti a zenét, és bizonyítottan nagyobb nézettséget biztosít. Az egyszerű(bb) és olcsó(bb) videók korában élünk.

Összegezve, öt üzenet a mai zenészeknek:

1. A zeneipar nincs válságban, épp ellenkezőleg: tele van lehetőséggel, amelyeket meg kell ragadni. Igaz, hogy ma nincsenek egyszerűen követhető példák, de nagyon sok út van, amin lehet haladni.

2. Nincs egységes zenei ízlés – találd meg a saját közönséged!

3. Sok kicsi sokra megy – ne csak a gázsiból és a jogdíjból éljen meg a zenész, hanem keresse meg az összes többi bevételi lehetőséget is.

4. A jogtulajdon maradjon a sajátod – tekintsd kincsnek, befektetésnek.

5. Te vagy a termék és saját magad menedzsere. Legyél mindig hiteles, mert a hitelességed később bevételt fog szerezni neked.

Az előadás megtekinthető itt: http://www.youtube.com/watch?v=7PdleRfLXFE