Nagy látkép – Kulturális támogatások jogdíjforrásokból

Zavarba jössz, ha a jogdíjakból levont / elvont kulturális támogatások jönnek szóba? Nem igazodsz ki az NKA – Artisjus – EJI háromszögben? Nem tudod, hová fordulhat a rászoruló zenész? Akkor elkészítettük Neked a téma összefoglaló térképét. Mutatjuk!

A szereplők

  • Artisjus – zeneszerzők, szövegírók jogdíjait kezeli (egyesületként).
  • Artisjus Zenei Alapítvány – az Artisjus által szociális és kulturális támogatásokra alapított szervezet.
  • Előadóművészi Jogvédő Iroda – az előadók (zenészek, énekesek) jogdíjait kezeli. (Korábban szakszervezetként, ma egyesületként.)
  • MAHASZ – a hangfelvétel-kiadók jogkezelője.

A régi helyzet

2011 végéig a három zenei jogkezelő szervezet – választott testületei útján – teljesen szabadon döntött abban a kérdésben, hogy a beszedett jogdíjak valamekkora részét kivonja-e a jogdíjfelosztás rendjéből, és szociális, kulturális vagy szakmai célokra fordítja-e. A tényleges helyzet így nézett ki:

Artisjus

  • levonás: ennek mértékét a szerzői jogkezelők nemzetközi szabályai és szerződései szigorúan szabályozzák. Ez azt jelenti, hogy a jogdíjaknak legfeljebb 10%-a különíthető el, kizárólag szociális és kulturális célokra. Ezt egészíti ki az a szabály, hogy az ún. mechanikai jogdíjakból egyáltalán nem vonható le ilyen összeg.
  • felhasználás: Az Artisjus Zenei Alapítvány az összegeket 4 célra fordította, 50%-50%-ban szétosztva a komoly- és a könnyűzenei műfaj között: (1) alkotói támogatások (2) projekttámogatások (3) Nyugdíjpénztár (3) zenetanárok és előadóművészek kisebb jutalmazása
fazekas8

Az Artisjus Zenei Alapítvány a kulturális célú levonásokat ezekre fordította: alkotói támogatások, projekttámogatások, nyugdíjpénztár, zenetanárok és előadóművészek kisebb jutalmazás

EJI

  • levonás: az előadóművészi jogkezelőknél a levonásokra vonatkozó nemzetközi szabályozás gyengébb. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EJI arányaiban az Artisjushoz képest nagyobb szociális-kulturális-szakmai levonásokat eszközölt.
  • felhasználás: az EJI nem önálló alapítvány, hanem elkülönített pénzalap („Előadóművészi Jogdíjalap”) útján végezte a szociális, kulturális támogatásokat.

A MAHASZ pedig (ahogy a hasonló, hangfelvétel-kiadói jogkezelői tipikusan a világon sehol) nem szoktak kulturális jogdíjalapot képezni, ez volt a helyzet nálunk is.

2012-től: szociális-kulturális összegek, 1. szint

A szituáció 2011 végén változott meg, egy váratlan, és előzetesen az érintettekkel nem egyeztetett törvénymódosítás következtében. A szabály két fontos irányt is érintett:

  • Egyrészt megszabta, hogy a jogdíjak legfeljebb 10%-a (+ beazonosíthatatlan jogdíjak 25%-a) fordítható szociális-kulturális célokra. Ez az Artisjus levonásainak a mértékét tehát nem érintette, az EJI viszont emiatt csökkenteni kényszerült az ilyen támogatásainak mértékét.
  • Másrészt kimondta, hogy a kulturális támogatási részt (melyet a 10%-os rész 70%-ában állapított meg) a Nemzeti Kulturális Alap útján lehet csak elkölteni.

A törvénymódosítás meghagyta a jogosultak / jogkezelők szabadságát, hogy eldöntsék, akarnak-e szociális-kulturális célú levonásokat eszközölni. (Ez a szabadság annyiban már ekkor is csorbult, hogy csak akkor adható 3%-nyi támogatás a rászorulóknak, ha 7%-nyi összeget az NKA-nál költ el a jogkezelő kulturális támogatásokra.) Ennek megfelelően a zenei területen továbbra is az Artisjus és az EJI különített el ilyen összegeket, a MAHASZ gyakorlatát mindez nem érintette.

A szociális támogatásokat, amiket nem kell az NKA-hoz átcsatornázni, közvetlenül az Artisjus Zenei Alapítványnál, illetve az Előadóművészi Jogvédő Irodánál lehet pályázni.

A kulturális támogatások viszont már az NKA-nál kerültek kiírásra. A jogosultak természetesen azt keresték, hogyan lehet saját, átirányított jogdíjukra valamilyen ráhatásuk – a tárgyalások két fontos kérdés mentén haladtak:

1. Az NKA-nál külön e célra felállított kollégium döntsön a pénzekről. (Ennek megfelelően létre is jött egy 8 tagú ideiglenes kollégium, melybe 4 főt a miniszter delegált, 1-1 főt pedig az ide pénzt utaló Artisjus, EJI, Filmjus és Hungart küldött.)

2. A jogkezelők maguk dönthessék el, hogy milyen célokra fordítódjon a tőlük érkező összeg. (Erre szolgál a Támogatási Politika nevű dokumentum, amit a jogkezelők legfőbb szerve fogad el, állami jóváhagyással – az NKA pedig köteles volt „ezzel összhangban” kiírni a pályázatokat.)

2014-től: szociális-kulturális összegek, 2. szint

A 2013-ban, szintén előzetes egyeztetések nélkül bevezetett következő módosítási csomag egyik fontos része volt, hogy a kulturális támogatások jogkezelőkhöz kötődését gyengítse:

  • megszüntették az ideiglenes kollégiumot, amibe a jogkezelők közvetlenül delegálhattak tagokat, és ami kizárólag a jogdíjas forrásokkal foglalkozott,
  • létrehozták az NKA-nál a Zenei Kollégiumot (ilyen ugyanis korábban nem működött: a zenei összegeket az Előadóművészeti Kollégium pályáztatta ki), amelynek delegálásába ugyan a jogkezelőket is bevonták, de szerepük jelentősen csökkent,
  • az összegek kipályáztatását már nem a Támogatási Politikával „összhangban”, hanem annak „figyelembe vételével” köteles megtenni az NKA.

Jelenleg tehát az Artisjus és az EJI levonja a max 10%-os szociális-kulturális összegeket, ezek felhasználására Támogatási Politikát fogad el, azok 70%-át átutalja az NKA-nak, ahol azt – remélhetőleg a Támogatási Politikákra emlékeztető módon – kipályáztatják.

2014-től: üres hordozó díjak 25%-a is

A 2013. végi módosítási csomag másik, nagyobb visszhangot kiváltó eleme volt, hogy az üres hordozó díjak 25%-át kulturális célokra az NKA fogja felhasználni. Ebben a kérdésben a jogkezelőknek, a jogosultaknak már nincs semmilyen döntési joga, ami azt jelenti, hogy ez a döntés nemcsak az Artisjus és az EJI útján járó jogdíjakat érintette, hanem a MAHASZ által kifizetett hangfelvétel-jogdíjakat is.

A módosítás érintette már a 2013-ban beszedett üres hordozó díjakat is, tehát a 2014-ben kifizetett jogdíjak mindhárom szervezetnél 25%-kal kisebb összegeket tartalmaztak. Az előzetes ígéretek alapján a felhasználásnál figyelembe veszik majd a műfajok közti jogdíjfelosztási arányokat (itt ugyanis nemcsak zenei, hanem irodalmi, filmes és vizuális művészeti alkotásokról is szó van), de ezt természetesen akkor lehet majd csak látni, ha a források kipályáztatása nagyobb részt megtörtént.

shutterstock_120837298

Az üres hordozó díjak 25%-át kulturális célokra az NKA fogja felhasználni. Ebben a kérdésben a jogkezelőknek, a jogosultaknak már nincs semmilyen döntési joga.

Az átutalás a jogkezelők részéről mindenesetre megtörtént: 2014-ben 1 milliárd 229 millió Ft-ot utalt át az Artisjus az NKA részére üres hordozói forrásból, ez a teljes ilyen bevétel negyede. Ennek a 77,9% százaléka, 957 millió forint a zenei rész, aminek az előzetes ígéretek alapján kb. 40%-ából a könnyűzene támogatására létrehozandó Cseh Tamás-program fog táplálkozni, a fennmaradó (nagyobb) részt pedig a Zenei Kollégium fogja kipályáztatni.

Ki dönt?

A zenei kulturális támogatásokról az NKA Zenei Kollégiuma dönt.

A kollégium vezetője (a szakmai szervezetek által delegált személy)

  • Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének főtitkára, a Zenekar című folyóirat alapítója és főszerkesztője

A szakmai szervezetek által delegált személyek

  • Boronkay Antal zenetörténész, az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. ügyvezető igazgatója
  • Ember Csaba zenetanár, karnagy, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke
  • Zsoldos Béla zeneművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, a Magyar Jazz Szövetség alelnök

Miniszteri hatáskörben kinevezett személyek

  • Dósa Richárd zenész, az Animal Cannibals alapító tagja, háromszoros Arany Zsiráf-díjas, VIVA Comet életműdíjas rapper
  • Gerenday Ágnes, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárság Művészeti Főosztályának zeneművészeti szakreferense
  • Kisszabó Gábor zenész, kulturális menedzser, producer
  • Póka Egon zenész, zeneszerző, a Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakképző iskola alapítója, igazgatója

Hol tudom nyomon követni a fejleményeket?

Ezen az oldalon az Artisjusra vonatkozó szociális-kulturális tudnivalókat tartjuk mindig naprakészen.

Itt pedig az EJI szociális és szakmai közösségi támogatásairól adnak tájékoztatást.

Az NKA oldalon két helyet érdemes figyelni. Az egyik oldalon az éppen aktuális pályázati kiírások térképe látható, a másikon pedig a pályáztatási naptárat találhatod.

Érdemes figyelni az Artisjus és EJI hírleveleket és az Artisjus Facebook-oldalát, ahol minden pályázati kiírásról tájékoztatást adunk.

 

Szerző: TÓTH PÉTER BENJAMIN



Kategóriák:Tények az Artisjusról, Tippek & Trükkök

Címkék:, , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: