Guy Ritchie rendezésében a 2009-es Sherlock Holmes – Robert Downey Jr. és Jude Law főszereplésével – nyitotta meg az utat egy eltérő Holmes-kép irányába. Sherlock, az utolérhetetlen detektív nem csak egyre népszerűbb, de ma már a közkincs része… Vagy mégsem?
Legalább egy dologban biztosak lehetünk: a művek védettsége nem tart örökké, a szerző halála után 70 évvel elenyésznek a jogok. Márpedig Sir Arthur Ignatius Conan Doyle, skót író 1930-ban, immár 82 éve elhunyt Crowborough-ban.
A BBC Sherlock című sorozatának stábja még egy lépéssel továbbment, mint Guy Ritchie: a brit csatorna a mai korba helyezte át a nyomozót és hűséges társát. Az amerikai CBS a sikeren felbuzdulva saját sorozatot indított 2012-ben, Elementary (magyar tévében Sherlock és Watson) címmel. 2014 szeptemberében pedig egy új videójáték jelenik meg, Sherlock Holmes: Crimes & Punishments néven, hogy (szinte) belebújhassunk a nyomozó bőrébe. A sok újkeletű feldolgozás miatt egyre több bizonytalan kommentárt olvashattunk mostanában arról, hogy Sherlock jellegzetes figurája valóban szabadon újraértelmezhető és felhasználható-e.
REGÉNYEK ÉS NOVELLÁK
Kezdjük talán a legvilágosabb kérdéssel: az a 4 regény és 56 novella, amit Doyle az utánozhatatlan detektívről megírt, ma már nem áll szerzői jogi védelem alatt Európában. Az Unió ugyanis, hogy egységes piacán a művek forgalmát biztosítsa, egységesen szabályozza a védelem időtartamát is: a szerző halálát követő év első napjától 70 évig védettek a művek. Nálunk tehát 2001. január 1-jétől szabadon felhasználhatók a történetek: azokat bárki kiadhatja, filmet forgathat, rádiójátékot készíthet belőlük. (Csak a műfordító jogára figyeljen!)
Sherlock és Watson karaktere a 21. században, a BBC értelmezésében.
Amerikában ennél jóval bonyolultabb a művek védettségének kérdése. Ott ugyanis csak hosszas elemzéssel lehet értelmezni, hogy egy-egy mű védett-e, és olyan információkkal kell rendelkezni, amiket az enciklopédiák nem tartalmaznak (pl. hogy bejelentette-e a művet az alkotó a Copyright Office-hoz, és később kérte-e a védelem meghosszabbítását).
A KARAKTER
Bonyolult kérdés, hogy maga a karakter állhat-e jogi védelem alatt. Közismert, hogy az ötleteket nem oltalmazza a jog. „Szuggesztív magánnyomozó orvos barátjával rejtélyeket old meg” – ez a gondolat természetesen nem áll szerzői jogi védelem alatt. De a mindannyiunkban élő Sherlock Holmes-karakter ennél jóval több: összefügg a névvel, az alak személyiségével, környezetével való kapcsolatával.
A nyomozópáros – Guy Ritchie szerint.
Ez a komplex szellemi termék már élvez szerzői jogi védelmet? A hatályos törvényünk szerint igen, ezt hívja a köznyelv merchandisingnak. A jogszabály „a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak” fogalmat használja; ennek kereskedelmi hasznosítása csak a szerző vagy örököse engedélyével történhet meg. Természetesen itt is él a védelmi idő szabálya: a szerző halálát követő 70 év elteltével a karakter is közkinccsé válik.
A NÉV
A szerzői jogi védelem időszakában az eredeti karakter nevét (Sherlock Holmes) és grafikai megjelenítését megerősítheti védjegyoltalommal is a jogosult. Ezzel az író vagy az örökös a novellák védettségét ugyan nem tudja megnyújtani – de lehetővé teszi, hogy különböző termékek, szolgáltatások ezt a nevet a 70 év lejártával is csak az ő engedélyével viselhessék. A tovább élő védjegyjog tehát részben átveheti a hiányzó szerzői jogi oltalom szerepét.
Szerző: TÓTH PÉTER BENJAMIN,
Fotó: BBC, WARNER BROS. ENT.