Milyen jelei vannak annak, ha egy fesztivál bukásra van ítélve, mert szervezői esetleg nem is akarták valóban megcsinálni? És mit tehetünk, mit kommunikálhatunk fellépőként ilyen esetben? A 11. IZÉ-n a végére jártunk.
A jelenség annak köszönhető, hogy ma már viszonylag kis befektetéssel, a Facebookon létre lehet hozni egy szervezés alatt álló rendezvény illúzióját, míg korábban ehhez jóval több pénz kellett volna. Egy-egy műfajban a semmiből előtűnve a legjobb szándékkal és rengeteg pénzzel felszerelkezve sem lehet világszínvonalú fesztivált összehozni.
Ebből adódnak a jelek, amelyekre figyelni kell (pl. gyanúsan kevés vagy gyanúsan sok Facebook-lájk, hivatalos honlap hiánya), na meg abból, hogy a rendezvényt nem tudják vagy akarják rendesen, a megszokott eljárásrend szerint megszervezni (pl. zenekarok számára szerződések, előlegek csúszása). Berkes Ákos azt tanácsolta, hogy mindig készülni kell vészforgatókönyvekkel, és ha beüt a baj, akkor az első dolguk az legyen, hogy kommunikáljanak (előre megírt közleményekkel), és csak utána kezdjék a tűzoltást – ugyanis számukra a közönség kell, hogy a legfontosabb legyen.
Berkes Ákos a Flow PR vezető social media szakértője, aki többek között hazai együtteseknek is segít a zenekari kommunikációban. 12 percben mondja el, amit a „fesztivál failről” tudni érdemes.
Kapcsolódó anyagunk:
“Ha a Facebook egy stadion, az Insta a menő klub” – Fluor Tomi a 11. IZÉ-n
Categories: Hírek
Leave a Reply