Fizetős torrent: eddig még nem volt ilyen, de a Radiohead frontemberének új lemeze pontosan így jelent meg. Thom Yorke a Spotify – és általában az „önjelölt kapuőrök” – elleni harcában egy olyan céggel állt össze, amelyet a kalózkodás szinonimájaként szoktak emlegetni. Igaz, szerintük tévesen.
Thom Yorke új szólólemeze, a Tomorrow’s Modern Boxes a kritikusok egyöntetű véleménye szerint pontosan olyan, amilyet a Radiohead frontemberétől várhatnak a rajongók. Megjelentetésének módja viszont különleges: torrenttel tölthető le, ámde pénzbe kerül, 6 dollárba. A BitTorrent oldalán itt található egy ingyenes szám és videó, alatta pedig az album maradék nyolc száma, amelyekhez csak fizetés után lehet hozzáférni. (Illetve vinylen is megvehető itt.)
A lemezhez írt kísérőszövegben Thom Yorke és Nigel Godrich producer arról ír, hogy ez egy kísérlet, „hogy megnézzük, mit szól ehhez a rendszerhez a nagyközönség. Ha jól sül el, akkor ez hatékony módszernek bizonyulhat arra, hogy az internetes üzlet fölötti kontrollt legalább részben visszaadjuk az alkotók kezébe. Hogy megkerülhessük az önjelölt kapuőröket.”
Itt a „kapuőr” nem a hagyományos lemezkiadókat, inkább a Spotify-t jelenti. Thom Yorke tavaly ősszel ment neki a stream szolgáltatónak. Akkor keresetlen szavakkal arról beszélt, hogy a Radiohead In Rainbows című albumának terjesztése (szabadon választott összegért lehetett letölteni, bár aztán megjelent rendes fizikai változatban is) „a zenekar és a rajongók közötti közvetlen kapcsolatra” épült, ám aztán a két fél közé be akartak férkőzni a „kapuőrök”, akik ráadásul szemérmetlenül kevés pénzt fizetnek egy dal egy lejátszása után. A Spotify erre azzal válaszolt, hogy nyilvánosságra hozott különféle számadatokat: a nagy sikerű lemezek után komoly pénzeket fizetnek a jogtulajdonosoknak (a tavalyi nyár egyik legnagyobb slágere, a Daft Punk: Get Lucky 260 millió forintnál többet hozott a szerzőnek, előadónak, kiadónak, zeneműkiadónak együttvéve). A major kiadók mellett a függetleneket tömörítő szervezetek is kiálltak a Spotify mellett, arra hivatkozva, hogy a stream szolgáltatóktól érkező pénzek jelentős és egyre nagyobb részét jelentik a bevételeiknek.
Egy másik kérdés az, hogy ki az, aki „megkerülheti a kapuőröket”, és hatékonyan ki tudja használni a közvetlen előadó-rajongó kapcsolatot. Thom Yorke-nak ez kétségkívül sikerült. Szólólemezének letöltéseit a beilleszthető widget mutatja. A néhány nap alatt eladott kb. 400 ezer album jobbnak számít a legtöbb slágerlistás előadó számainál, viszont számításba kell venni, hogy ez globális adat, valamint a 6 dollár olcsóbb az átlagos albumárnál. Azonban már 2007-ben, amikor az In Rainbows „forradalmasította a lemezipart”, megszólaltak a józanabb hangok, amelyek szerint könnyű annak megkerülnie a megszokott utakat, aki korábban egy major kiadó segítségével világsztár lett. Most is elhangzott ugyanez: „Lehet, hogy ez a szép új világ: bárki bármit eladhat az interneten. De ez aligha fog bárkit érdekelni, hacsak a régi világrend segítségével nem gyűjtött valaki maga köré elég embert, aki odafigyel rá” – írja a Deadspin.
További, és nagyon kényes pont az, hogy miért pont a BitTorrentet választotta Thom Yorke, amikor a „torrentezés” gyakorlatilag a „kalózkodás” szinonimájának számít. Erre a BitTorrent tartalmakért felelős vezetője, Matt Mason igyekezett válaszolni, aki interjút adott a Billboardnak, a Guardiannek és a Fadernek is.
Hangsúlyozta, hogy a cég már korábban elindította, tavaly pedig a beta tesztüzemmódból alfára állította a BitTorrent Bundles oldalt, ahol számos jól ismert zenész és filmes jelentetett már meg mindenféle tartalmakat (ezek a „bundle”-ök): mixtape-eket (De La Soul), remixeket (Public Enemy), remixelésre alkalmas sávokat (Moby), filmeket (Madonna, Kaskade, Lee ‘Scratch’ Perry). Egy nyári bejelentés szerint összesen 100 millió legális letöltést értek el, a BitTorrent Bundles oldalt havi 25 millióan látogatják. „A BitTorrent és a uTorrent oldalak agresszívan legális, jogosított tartalmakra irányítják a látogatókat” – mondta Matt Mason. A Thom Yorke-szólólemez különlegessége nem az, hogy itt jelent meg, hanem hogy ez az első, amelyhez nem e-mail cím megadásával, hanem fizetéssel lehet hozzájutni.
Azt nem állítja, hogy a BitTorrent kiváltja a kiadókat, inkább egy eszköznek tartja: „mi technológiai cég vagyunk, a fájlok célba juttatásához értünk” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a promócióba sem akarnak beszállni. Akkor miért érdemes egy kiadónak vagy bármilyen más jogtulajdonosnak inkább őket választani? A válasz egyszerű: azért, mert a BitTorrent „több embert ér el, mint a Spotify, a Netflix, a Hulu és a Bandcamp együttvéve és megduplázva.” Ráadásul azt állítja, hogy több adatot adnak át a jogtulajdonosoknak, mint a legtöbb nagy szolgáltató. Az árból pedig 10 százalékot vesznek le – annyit, amennyit egyébként a Bandcamp is. Szerinte ez lehet a jövő, pláne, hogy „a nagy kiadók egyszerűen letettek arról, hogy lemezt adjanak el, és már csak az izgatja őket, hogy tőzsdére menjen a Spotify, és azzal még utoljára kereshessenek”.
Mindenesetre a hangzatos szavak ellenére a BitTorrent egyelőre messze van a valóban teljesen legális működéstől: a szerzőket képviselő közös jogkezelőkkel, így például az Artisjus-tag szerzőket is képviselő Armoniával mindeddig nem kötött felhasználási szerződést. Aki ennek ellenére úgy dönt, hogy feliratkozik a BitTorrent Bundles oldalán, nem kap lehetőséget arra, hogy az – állítólag (majd?) mindenkinek a rendelkezésére álló – pénzes torrent feltöltését válassza.
Categories: Hírek
Leave a Reply