A kütyük gyártói még jobban keresnek, ha sokan vesznek zenét

A britek majdnem 25 százalékkal többet költenek zenére, mint a hasonló fejlettségű államok polgárai. De ebből még a lemeziparnál is jobban profitálnak a zenehallgatásra alkalmas készülékek gyártói.

A brit hangfelvételipari szervezet, a BPI által rendelt tanulmány a G7 államokban vizsgálta a két szektorban elköltött pénzek kapcsolatát. Nagy-Britanniában az átlagnál 23 százalékkal magasabb az egy főre eső összeg, amit zenére költenek. A nagyjából hasonló gazdasági helyzetben lévő adatok összehasonlításával, közgazdasági modellek használatával azt állapították meg, hogy ez a többlet a technológiai piacon még nagyobb növekedést eredményezett: 1 százalék többlet a hangfelvételiparban az okostelefonok piacán 1,4, a táblagépek piacán 2,2 százalék többletet hozott. A BPI által megbízott közgazdász kutatók szerint 2008 és 2012 között a brit lemezipar összesen 11 milliárd font (4 300 milliárd forint) többletet hozott az mp3-lejátszók, okostelefonok, tabletek piacán.

A BPI vezetője sajtóközleményében a “zene és a technológia szimbiózisát” hangsúlyozza, valamint a rögzített zene gazdasági jelentőségét. A zenei sajtóban viszont már elindult a spekuláció, hogy a kutatás eredményeit fel akarják-e használni arra, hogy amellett érveljenek: a zenelejátszásra alkalmas készülékek árának egy részét a jogvédők kapják meg, hogy eljusson azokhoz, akik az ezeken hallgatott zenéket alkották. Hiszen Nagy-Britanniában nincs üres hordozó díj a zenei és filmes másolások kompenzálására. Összesen öt ilyen EU-tagország van: Málta, Ciprus, Luxemburg és Írország a maradék négy. Ezekben az országokban viszont a magáncélú másolások is jogsértőek, tehát az átlagos polgár napi szinten követ el szerzői jogsértést. Ezért merült fel a briteknél, hogy a szerzői jogot nem kellene-e úgy megreformálni, hogy követik Európa többségi megoldását: szabaddá tenni a magánmásolásokat, és cserébe egy kompenzációs díjat beépíteni az üres hang- és képhordozók, zene- és filmrögzítő készülékek árába.

A BPI felmérése ehhez ad nagyon fontos érvet. Közgazdaságilag is igazolható, hogy a fokozódó kultúrafogyasztás legnagyobb győztesei azok a technológiai cégek, amelyek a rögzítésre és lejátszásra alkalmas készülékeket, hordozókat gyártják. Innen pedig már csak egy lépés kimondani: méltányos, hogy ebből a többletjövedelemből az alkotók is részesüljenek. Egyelőre a BPI ezt nem mondta ki, legalábbis nyíltan; egy elemzés szerint ezzel együtt is komoly vita várható a kérdésben.

A BPI tanulmánya itt olvasható.



Kategóriák:Hírek

Címkék:,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: