Magyar Zeneipari Jelentés 2014

Az Artisjus, Mahasz, EJI és a ProArt átfogó képet kíván adni a hazai zenei alkotók, előadók és zeneipari szakemberek munkájáról. Sok más európai ország példáját követve, most végre a magyar zeneipari szereplők is jobban megismerhetik az iparágat, amelyben működnek. Talán ennél is fontosabb, hogy a politikai szereplők is a helyén tudják majd kezelni területünket. A kérdőíves kutatás mellett állami szerveknél, szakmai szervezeteknél, közös jogkezelőknél tárolt adatok szolgálják majd a közgazdasági elemzés alapját..

Miért van szükség a zenészek, szerzők, előadóművészek körében adatgyűjtésre?  Magyarországon és sok európai országban a kreatív iparágak statisztikai számbavétele még gyerekcipőben jár. Az EU és Magyarország ezzel harmonizált statisztikai rendszerei, és így az állami szervek adatai sem rögzítik a zeneipar adatait teljeskörűen. Míg egyes szakágazatok esetében, mint például a hanglemezkiadás vagy a hangszerkészítés, viszonylag megfelelő statisztikai adatok állnak rendelkezésre, addig az előadóművészek adatai az állami rendszerekben a színészek és más színpadi előadók adataival keverednek. A zeneiparban sok apró vállalkozás működik, de a nemzetgazdasági statisztikai számbavétel csak az öt főnél nagyobb vállalkozások esetében tekinthető pontosnak. Ahhoz, hogy a zeneipar megmutathassa önmagát, és a saját logikája szerint mutathassa be foglalkoztatási, befektetési, adózási és más üzleti ügyeit, saját adatgyűjtésre van szükség.

Milyen adatokat gyűjtenek?  A zenészek, ideértve az elsősorban szerzőként és elsősorban előadóként érvényesülő zenészek szakmai munkájával kapcsolatos adatokat gyűjtünk. Néhány alapvető demográfiai és rendszerező adaton (mióta van a pályán, milyen zenei stílushoz kötődik, inkább szerző- vagy előadó-e) a következő témakörökben gyűjtünk anonim adatokat: szerzői alkotások, hangfelvételek és élő fellépések darabszáma és néhány alapvető adata, a zenészi karrierbe történő beruházások számszerűsítése, jövedelmi és foglalkoztatottsági jellemzők, és a zenészeket segítő háttérszereplőkre vonatkozó adatok és a magyar zeneiparban példaértékűnek tekintett vállalkozások és szolgáltatásokra vonatkozó kérdések.

Mit csinálnak az adatokkal? Az adatokat statisztikai módszerekkel összegzi és az állami, közös jogkezelői és egyéb zeneipari adatokkal összeveti és a Zeneipari jelentésben publikálja a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért közgazdász szakértője. Mivel az adatgyűjtés anonim, az Önre vonatkozó jövedelmi adatok sem a statisztikai adatgyűjtés végző elemző, sem a ProArt, sem állami szervezetek kezében nem kerülnek.  A jelentésben egyetlen zenészre vonatkozó adatokat nem fogunk publikálni, csak olyan tényeket, amelyek semmilyen módon nem vezethetők vissza egy kitöltőre (pl. egy tipikus fővárási előadóművész hányszor lép fel vidéken?  egy magyar zenész átlagosan hány évesen készíti az első hangfelvételét, és ezután évente hány új felvétele jut el a közönséghez?)

Mi történik akkor, ha rossz adatokat adok meg?  Ebben az esetben a magyar zeneipari jelentés kevésbé valóságos, hiteles, jó képet fog adni a szakmáról. Mivel az adatfelvétel anonim, semmilyen módon nem tudjuk ellenőrizni az Ön válaszait. Mivel a kérdőív nem nagyon rövid, nem építettünk be ellenőrző kérdéseket az Ön idejének kímélése végett. A nyilvánvalóan értelmetlen válaszokat próbakérdőívvel, zenész kollégák segítségével igyekeztünk kiszűrni és lekorlátozni a rendszerben. Az adatok statisztikai összegzésekor a nyilvánvalóan kirívó válaszokat mint ún. outlier adatokat elkülönítjük és ahol lehetséges, nem számítjuk bele a statisztikai mutatókba, például átlagokba. De elsősorban arra számítunk, hogy a szakmai jobb, szakszerűbb képviselete, és a zenészek jobb érdekérvényesítő képességének megteremtése érdekében figyelmes, pontos, őszinte válaszokat fogunk kapni Önöktől.

Tudnának mutatni külföldi példákat?  A zeneipari jelentések nagyon változatosak világszerte, ezért pontosan olyan jelentés, mint a magyarországi, nincsen, de sok nagyon hasonlóval találkozhat Európa-szerte.  A magyar jelentés szerkezete a Geoffrey Hull, Thomas Hutchison, Richard Strasser: The Music Business and Recording Industry című művének felosztását követi, amelyet az Európai Unióban kutatási központjának Statistical, Ecosystems and Competitiveness Analysis of the Media and Content Industries: The Music Industry című tanulmánya is átvett. Az egyes országok jelentése a helyi igényekhez alkalmazkodnak, és gyakran nem egy, hanem több, alágazati jelentés készül, vagy pedig a zeneipar helyzetét tágabb, kreatívipari tanulmányban mutatják be. Az alábbi példákat ajánljuk az érdeklődők figyelmébe:

Ausztria: Der Österreichische Kreativwirtshaftsbericht

Franciaország: France Créative

Nagy-Britannia:  Digital Music Nation 

Dánia: The Danish Recorded Music  Industry Annual Mapping 2005

Nemzetközi: IFPI lemezipari éves jelentések, statisztikák

CISAC globális jogdíj jelentés

A magyar jelentés készítői arra törekszenek, hogy a szomszédos országokkal összevethető, azonos szerkezetű jelentéseket készítsenek. Erről egyetértési nyilatkozatot írt alá az Artisjus és szlovák, horvát partnere.

 

 



Categories: Artisjus, Hírek

Tags: , , , , , ,

1 reply

Trackbacks

  1. Ilyen volt a zeneipar 2014-ben – ahogy a magyar szereplők látják |

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.