…nem tudom eladni. Hála az égnek, vagyis inkább a jogszabálynak. A szerzői vagyoni jog ugyanis nem elidegeníthető, még a szerző erre irányuló kimondott nyilatkozatával sem – ezt erősítette meg egy friss ügyben a Kúria.
A magyar szerzői jogi szabályozás kifejezetten védeni próbálja a szerzők érdekeit, mert a több évtizedes tapasztalat szerint gazdasági szempontból sokszor rendkívül egyensúlytalan szerződésekbe kényszerülnek bele. Ezért néha még azt is szükségesnek látja a jog, hogy a művészt saját szerződési szabadságával szemben is megvédje.
A 80-as években igen népszerű popzenekar frontembere az ismerősétől kölcsönt kapott. Más vagyona nem lévén, kézenfekvőnek tűnt fedezetként a dalokon fennálló szerzői jogokat kockára tenni. Az „engedményezésnek” nevezett szerződésben biztosra mentek: fedezetnek tekintették „mindazokat a szerzői díjakat és jogdíjakat teljes összegben, amelyek a mai naptól kezdve a korábbi XY Együttes, valamint YX produkciók után, mint szerzőt és mint előadót megilletik a Szerzői Jogvédő Hivatal kötelezettől”. A dalszerző a szerződésben ahhoz is hozzájárult, hogy a kölcsönt adó ismerős az együttes szerzeményeit „átdolgozza, adaptálja, korszerűsítse. Az (…)engedményezés kiterjed az ilyen esetben a szerzemények átdolgozásáért, feldolgozásáért járó jogdíjra is.”
A szerződésnek az volt a célja, hogy a kedvezményezett (vélhetően a kölcsön biztosítékaként) teljes körűen megkapja hősünk valamennyi, az együttessel kapcsolatban keletkezett szellemi alkotáshoz fűződő jogát. A szerződés alapján aztán évekkel később a kedvezményezett mind az átruházó szerzőn, mind a közös jogkezelőn számon kérte, hogy miért nem ő kapja meg az időközben keletkezett szerzői jogi és előadóművészi jogdíjakat, és igénye érvényesítésére pert indított.
A bíróságok hosszas vizsgálódás és vita után végül kimondták, hogy ez az engedményezési szerződés érvénytelen – mégpedig azért, mert a körülményekből és a szerződés szövegéből arra lehet következtetni, hogy az valójában nem is jogdíj engedményezésére, hanem a szerzői vagyoni jogok teljes átruházására irányult. Ez pedig, mint láttuk, a szerzői jogi törvénybe ütközik. A döntést a Kúria, Magyarország legmagasabb szintű rendes bírósága is megerősítette.
A szerzői jog ténykérdés, ezért a szerzőség nem veszíthető el, a szerző maga sem rendelkezhet vele, így nem adhatja el, nem terhelheti meg.
Az Artisjusnál tett műbejelentéssel a többszerzős zenemű valós szerzőségi hányadáról a szerzők egyszer nyilatkozhatnak, azt azonban utóbb nyilatkozattal (szerződéssel) a szerzők már nem, csak a valós szerzőséget megállapító jogerős bírósági határozat módosíthatja. Ennek egyik indoka a jogesetben szemléltetett visszaélések visszaszorítása.
Vonatkozó szabályok a szerzői jogról szóló LXXVI. törvényből (Szjt.): 4. § (1); 9. § (1), (2), (3); 94/B. § (1), (3).
Szerző: Fodor Klaudia Franciska
Fotó: SHUTTERstock / everett collection
Categories: Hírek
Leave a Reply