A nyugati zenészek nagyobb szabadságot hagynak – Tokay Péter a külföldieknek forgatott klipekről

Egyre több külföldi zenekar forgat klipet magyar szakemberekkel. Tokay Péter, a Pixel Film rendezője mesélt a Dal+Szerző blognak az általuk forgatott videók tapasztalatairól, a magyar és a külföldi hozzáállás különbségeiről, és arról, hogy várható-e, hogy Magyarország klipnagyhatalom lesz. Tokay Péter olyan magyar előadókkal forgatott, mint a Tankcsapda, Gáspár Laci, Kállay-Saunders András, a Depresszió, az Ektomorf, a Compact Disco, Lil. C, a Fish!, az Ocho Macho, Kowalsky meg a Vega, a Groovehouse, Rácz Gergő, illetve például a Jófogás reklámfilmjei is az ő nevéhez fűződnek. A Pixel Film honlapja itt található, Tokay Péter saját oldala itt; klipjei itt vannak összegyűjtve.

Tokay Péter elmondta, hogy hat-hét éve forgatnak külföldiekkel, német, angol, amerikai, olasz, lengyel, román, sőt, egy esetben nigériai előadókkal. Amikor egy új ügyfél jelentkezik, mindig megkérdezik, hogyan talált rájuk, és a válasz mindig ugyanaz: az interneten találkoztak egy-két klipjükkel, és miután azok tetszettek, utánanéztek, ki gyártotta ezeket. Tokay Péter szerint az is fontos, hogy látják, a rocktól az R&B-ig, kliptől reklámig többféle stílusban képes a cég ugyanazt a minőséget szállítani. A nyugati előadóknak a magyar árak nagyon költséghatékonyak; legalábbis ilyen minőséget helyi stábbal dolgozva csak jóval drágábban tudnának elérni. Ez még úgy is áll, hogy vagy a stábnak, vagy a zenekarnak utaznia kell – Európán belül amúgy sincsenek távolságok: legfeljebb fél nap megy el az utazással. Mint Tokay Péter mesélte, egyetlen olyan külföldi zenekar volt, amelynek tagjai olyan kérdéseket tettek fel az ideutazás előtt, hogy ki szabad-e szállni Budapesten éjszaka az autóból, és van-e olyan szállás, ahol nyugodtan ott hagyhatják a hangszereket. Amikor megérkeztek, elnézést is kértek ezért; nem tudtak semmit az országról, csak hallottak ezt-azt, ezért nem tudták, mire számítsanak.

https://www.youtube.com/watch?v=RjUlr1SLJ30

A magyar és a nyugati előadókkal való munka között két fő különbség van Tokay Péter szerint. Az egyik az, hogy az utóbbiak jóval nagyobb művészi szabadságot hagynak a rendezőnek. „Azért választottak minket, mert szimpatizálnak a korábbi munkáinkkal, és ezt a hozzáállást a munka végéig megtartják. Még ha egyes kérdésekben esetleg más is a véleményük, akkor is azt mondják, hogy ez a mi szakmánk, a mi hatáskörünk” – jellemezte az általános attitűdöt a rendező. Tapasztalatai szerint a magyar megrendelők sokkal gyakrabban szeretnének beleszólni a munkába. Olyanra szeretnék formálni a klipet, ami nekik a legjobban tetszik. Azonban nem ez a cél, mert a videoklip nem az előadónak készül, hanem a közönségnek, a meglévő és megnyerni kívánt rajongóknak; őket akarja szórakoztatni, vagy éppen megbotránkoztatni, ha az a cél. A készítő ezért más szempontból nézi a klipet, mint a zenekar, és olyasmiket is figyelembe kell vennie, amihez a zenészek nem értenek: hogy a snittek sorrendje szakmai szempontból megfelelő legyen, összeálljon a történet stb. (Természetesen arra is figyelnek, hogy az előadó jó színben tűnjön fel, előnyös oldalát mutassák, hibáit eltakarják.)

Ezért egy külföldi előadó legfeljebb egy-két mondatos iránymutatást ad; olyasmit, hogy imidzsklipet szeretne készíteni, vagy „egy rockzenekar darkos, elvont történettel szeretne előállni” – mondott egy példát Tokay Péter. Olyan is előfordult, hogy a helyszínre volt csak egy ötlete a megrendelőnek. Persze arra is van példa, hogy egy magyar előadó is csak egy dallal érkezik, és minden mást a rendezőre bíz; gyakrabb azonban, hogy konkrét vagy majdnem konkrét ötletekkel keresik meg őket. Továbbá a tapasztalatok szerint más keleti országokból érkező, tehát román, lengyel zenekarok még jobban beleszólnának a munkába, mint a hazaiak.

A másik nagy különbség, hogy míg sok magyar zenész ugyan jól énekel, zenél, de nem igazán színpadképes – nem tud jól színészkedni, mozogni -, addig a nyugatiaknál „mintha együtt járna az, hogy valaki gitárt vesz a kezébe, és jól tud szerepelni a kamera előtt: jól tud mozogni, átélni a szerepet stb.”” – mondta Tokay Péter, aki szerinte a nyugati zenészek „exhibicionistábbak”, mint a magyarok. Egyébként nálunk sokan tudják is magukról, hogy ez nem az erősségük.

Tokay Péter úgy látja, hogy az utóbbi néhány évben egyre több a külföldi megrendelés a magyar klipes szakmában. Aki elég régóta van a piacon (ami ebben a szegmensben hat-hét évet jelent), ahhoz biztos befut egy-két külföldi ügyfél. A Pixel Film pedig már ott tart, hogy az utóbbi két évben több külföldi előadónak készített klipet, mint ahány magyarnak. Ennek az oka egyrészt az EU-tagság, a külföldiek egyre nagyobb nyitottsága; másrészt az, hogy az interneten minden fellelhető, és mindenkit könnyen meg lehet találni.

Arra azonban Tokay Péter szerint nem számíthatunk, hogy komolyan megugrik majd a magyarokkal forgatott klipek mennyisége. Szemben a játékfilmes szakmával, ahol az utóbbi években ilyesmit tapasztalhattunk, a klipek eleve jóval kisebb költséggel, rövidebb idő alatt készülnek, ezért még ha lehet is spórolni, nem akkora nagyságrendben, mint egy nagy produkciónál. Másrészt a klipes piac olyan, hogy a partneri kapcsolatok nem tartanak sokáig. Még ha nagyon elégedett is egy rendezővel, csapattal egy zenekar, vagy akár barátság alakul ki (hiszen Tokay Péter a popzenétől a legkeményebb rockig mindenkivel megtalálja az összhangot), akkor is négy-öt klip után kipróbálnak valaki mást. Ez a szakmai így működik mind itthon, mind külföldön, nincs ezzel semmi baj – mondta Tokay Péter, de ez egyben azt is jelenti, hogy nem várható, hogy egy-egy külföldi előadó igazán hosszú távon magyar céghez köti magát.

Fotó: Pixel



Categories: Dalszerzőkről

Tags: , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.