“A feneked a gyengém!” – A szerzői jogi védelem határai

Kim Kardashiant most igazán felbosszantották. Van ugyanis egy fitneszmodell, aki – hasonlóképpen a reality-sztárhoz – méretes kerek fenekéről készített sajátkáival, ún. belfie-kkel szerez az interneten egyre nagyobb rajongótábort. Kim szerint a másik nő őt utánozza, ezért jogi úton szeretne fellépni riválisával szemben. Ha lehet hinni a pletykalapoknak, akkor valahol a napfényes Kaliforniában talán épp most dugják össze a fejüket az ügyvédei, hogy kitalálják: védheti-e copyright a nagy feneket, és a pózolást.

A kérdést komoly szerzői jogi szempontból kell megközelíteni. Mit is véd a szerzői jog? Az irodalom, a tudomány és a művészet bármely alkotását, amelyeknek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni-eredeti jellegük van. A szerzői jogi védelem erősen a szerző személyéhez fűződik, hiszen az ő gondolatainak kreatív kifejezésére vonatkozik. A védelem lényege, és gazdasági ereje abban áll, hogy mások a művet csak a szerző engedélyével használhatják fel (pl. másolhatják le, készíthetnek róla fotót, vagy tehetik egy másik mű részévé), amiért a szerző ellentételezést kérhet. Tehát a szerző dönthet úgy, hogy nem ad engedélyt, vagy eltilt másokat a felhasználástól. Világos, hogy a szerzői jog gazdasági hatalommal jár, ezért a védelem határainak feszegetése a gazdaság- és kultúrpolitikai lobbi visszatérő tárgya.

Jó, de mi a helyzet Kim tomporával?

Érdekes felvetés, de a szerzői jog nemzetközi és magyar alapelvei szerint is egyértelmű a válasz. Egy velünk született testrész senkinek sem az alkotása, tehát még akkor sem állhat fenn rajta szerzői jogi védelem, ha az szokatlan, más, mint a többi. Ezen nem változtat az sem, ha a hátsó nem igazi, mert a plasztikai sebész ilyen eredményében (még ha alkotásnak is neveznénk) sem valósul meg szellemi tevékenységéből fakadó egyéni-eredeti jelleg.

JogiEsetek_shutterstock

Más a helyzet a fotóművészeti alkotással, hiszen egy művészien beállított aktfotónak van egyéni-eredeti jellege, így a fotóst valóban megilleti a szerzői jog. Ha egy ilyen kép egyedi, különleges beállítását, színeit, árnyékait koppintja a másik fotós, ott megállapítható lehet a jogsértés. A pletyka alapján azonban úgy tűnik, Kim nem egy konkrét képének utánzásán, és nem is fotóművészként háborodott fel, hanem azon a jelenségen, hogy más is megoszt hasonló témájú képeket.

És a fenékpózzal?

Nem alkotás, nem egyedi, nem eredeti, ilyet bárki tud, tehát röviden: nem védett! Tény, hogy a másik hölgy növekvő népszerűségével elhappolja a magazinmegbízásokat, de ez a működő piaci verseny velejárója. Kim, bele kell törődnöd.

De én már hallottam olyat, hogy…

Az Egyesült Államokban születtek elutasító és megerősítő döntések is például az esztétikus sportmozdulatok szerzői jogi védelme tárgyában (elsősorban baseball és kosárlabda területén). Mivel a sport nem olyan szellemi tevékenység, ami az alkotó személyiségének kreatív kifejezését célozza, ilyen védelem elsődleges indoka a sportközvetítésekből befolyó bevétel, és a versenyelőny biztosítása volt más csatornákkal szemben.
Ez azonban komoly veszélyt hordoz: itt már nemcsak a sportmozdulatok és a fenekekről készült képek posztolásának szabadsága a tét, hanem az, hogy van-e jogi alapja annak, hogy másokat eltiltsunk, befolyásoljunk valamilyen tevékenység szabad végzésében – egyéb ok nélkül – pusztán azért, mert az minket bosszant, vagy anyagi előnytől esünk el miatta.

Pedig Kim is valami ilyesmit szeretne…

A szerzői jog a szerzői művet védi, tehát nem ez a szerepe. Bár a tengerentúli bíróságok hoztak már itthoni szemmel mérten bizarr döntéseket, de ami a popsikat illet, remélem, a szerzői jogi védelem megállapításáig még ők sem merészkednének.

Szerző: Fodor Klaudia Franciska
Fotó: Shutterstock

A cikk megjelent a Dal+Szerző magazin 2014/04. lapszámában. Eredeti, nyomdai kiadásban megjelent változata itt látható.



Categories: Hírek

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Discover more from

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading