Ilyen volt a zeneipar 2014-ben – ahogy a magyar szereplők látják

A magyar zeneipar szereplőit arról kérdeztük, hogy melyek voltak 2014 legfontosabb eseményei, tendenciái a nemzetközi zeneiparban, illetve a hazaiban. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mik lesznek az idei év legnagyobb kihívásai, feladatai. Körkérdésünkre 18 iparági szereplő válaszolt: szakmai szervezetek, kiadók, menedzserek, koncertszervezők, zenei képzéssel foglalkozó szakemberek és mások.

Ha a felmérés nem is reprezentatív, jól kirajzolódnak a főbb vonalak arról, hogyan látják a zeneipar jelenét, jövőjét azok, akik különféle területein dolgoznak. Az összefoglaló elemzés alatt egyenként is közöljük a válaszokat azok számára, akik részletesen kívánnak tájékozódni. (Számos előkerülő témáról írtunk már a Dal+Szerző blogon, vonatkozó cikkeinket alább belinkeltük.)

Nemzetközi zeneipar: stream

Az egyértelműen látszik, hogy a legtöbb zeneipari szakember a stream előretörését tartotta 2014 legfontosabb tendenciájának; azt is sokan említették, hogy Taylor Swift visszavonta a katalógusát a Spotify-ról. Ezt azonban többféleképpen közelítik meg az iparági szereplők. A legnagyobb kérdés persze az, hogy lesz-e ebből „értékelhető bevétel a szerzők és az előadók számára is, vagy a jövőben is inkább szolgáltatónak és kiadónak éri meg lenni inkább.” (Tóth Péter Benjamin, Artisjus). Többek szerint nagy mozgások várhatók még ezen a piacon, amelyet egyfelől a hallgatók igényei befolyásolnak (Forrai Krisztián, Réz György, Majdnem Híres Rocksuli), másfelől viszont a jogtulajdonosok is igyekeznek beleszólni – és a szerzők, előadók, zenekarok oldaláról egyre nő a tudatosság, az igény az érdekképviseletre (Bodrogi András). Míg a Mahasz elnöke, Szűts László úgy látja, hogy a „vitás kérdések ellenére egyértelműen látszik”, hogy a stream a jövő útja, és az alkotók is megfelelő ellenszolgáltatásban részesülnek majd (és vitákat ahhoz hasonlítja, amelyek az iTunes megjelenésekor is feltámadtak), addig többen inkább kérdésesnek tartják ezt.

A Taylor Swift-affér megítélése is többféle. Azt biztosan megmutatja, hogy a Spotify-jal számolni kell (a legnagyobb sztárokat leszámítva „ma már egy album akkor jelent meg ’igazán’, ha megtalálható a Spotify-on és/vagy a Deezeren” – Bodnár Réka, Palya Bea Produkció). Többen úgy gondolják, hogy ez csak a nagy előadók számára járható út; mások számára a megoldatlan pénzügyi kérdésekre figyelmeztet; illetve azt is le lehet belőle vonni, hogy „igenis nem kell temetni az albumvásárlást”, hiszen csak az Egyesült Államokban négymilliónál több fogyott a visszavont lemezből (Csontos Noémi Virág, Magneoton).

Bali Dávid (A38) szerint a stream új szabályrendszert teremt: a hallgatónak szélesebb látókört kínál, a zenekaroknak a gyorsan, akár egyetlen dallal megszerezhető – másfelől „könnyen búcsúzó” – ismertség, illetve az önmenedzselés lehetőségét. Horváth Renátó (Eastaste, Balcony TV) pedig egy másik aspektusra hívta fel a figyelmet: arra, hogy „ezeken a szolgáltatásokon keresztül a márkák számára is remekül mérhető az egy-egy előadóra eső figyelem.” A márkák és előadók együttműködése egyre összetettebb, kreatívabb.

Természetesen a Spotify-on kívül más digitális szolgáltatók is komoly szerepet töltenek be a zeneiparban. Szarka József (Hear Hungary) a YouTube Music Key fontosságára hívta fel a figyelmet: arra, hogy hatalmas előnnyel érkezik a piacra, „a legnagyobb felhasználóbázist célozhatja meg”. Maciej Jaworski, a Deezer regionális igazgatója adatokat idéz, amelyek szerint cége amerikai piacra lépésére érdemes odafigyelni. Sallai Zsuzsa (Metatron) pedig az eredetileg a „mi ez a szám, ami szól?” zenefelismerő appként indult Shazam „zeneipari mogullá válását” emelte még ki. Illetve fizikai „ellenpontként” nem szabad elfeledkezni a vinyleladások növekedéséről (Morcz Fruzsina, Zeneipari Hivatal).

Nemzetközi zeneipar: egyéb tendenciák, események

2014 persze nem kizárólag a streamről szólt. Elfogadták például az Európai Unió irányelvét a közös jogkezelőkről, amely alapvetően befolyásolja majd az európai zeneipar működését – emlékeztet Békés Gergely, az EJI jogtanácsosa. Márkus Éva (Live Nation) pedig egy korábbi tendencia folytatódását látta: a zeneipar kettéválását „egyre nagyobb és látványosabb, pénzigényes gigaprodukciókra és a kisebb méretben működő előadókra. Gyakorlatilag eltűntek a közepes méretben koncertező művészek.”

Nemcsak műfaji, hanem zeneipari szempontból is értelmezhető az EDM, vagyis a populáris elektronikus tánczene (talán fáradni látszó, de azért folytatódó) térnyerése. Az amerikai piac árfelhajtó hatása miatt egyes műfajokban egyre nehezebb klubszintű bulikat csinálni, nemcsak nálunk, hanem egész Európában – vázolta a leginkább drum and bass-szel foglalkozó Bladerunnaz promótere, Valdinger Gábor. Piskor Zoltán Pite (Boom Produkció) szerint a lézershow-val kiegészített „közös CD-hallgatás” elnyomja a klasszikus értelemben vett előadókat, de azért a jó dalok megtalálják az útjukat. Bérczes Ádám (Egység Média) pesszimistábban látja a helyzetet: az „iparban” egyre mindenki csak pénzt akar csinálni, a legtöbb alkotónak nincs üzenete.

Magyar zeneipar: stream, önmenedzselés

A stream szolgáltatások népszerűségének növekedése a magyar piacon is érezhető és fontos tendencia volt a megkérdezettek szerint. Az általános, a nemzetközi zeneiparra vonatkozó kétkedéssel szemben a válaszolók a magyar piacon inkább azt látták, hogy növekedtek a bevételek (Bodnár Réka szerint ez az elszámolásokban és kimutatásokban is jól visszakövethető); a (slágerlistákba a streamet idéntől beszámító) Mahasz arról számolt be, hogy jelentősen emelkedett a felhasználók és a meghallgatások száma is. „Sok-sok felhasználó ismét fizetett a zenéért, ami nem volt természetes az utóbbi 10 évben.” (Forrai Krisztián, Réz György) Persze a Spotify mellett nem szabad elfeledkezni a még mindig nagyon fontos YouTube-ról. Bodrogi András arról számolt be, hogy a videómegosztótól több bevételt kapnak már a zenészek, Szűts László (Mahasz) viszont egyrészt a „zenefogyasztás első számú platformjának” nevezte a YouTube-ot, másrészt azt írta: „a YouTube minden ’szépsége’ ellenére lényegesen kevesebb bevételt biztosít az alkotók számára, mint a többi felhasználási forma”. Valamint a magyar zenei tartalmakat promótáló, feltörekvő zenekarokat támogató Deezer is fontos szereplő.

Voltak azért, akik problémákról számoltak be. A Deezerrel nagy nyilvánosságot kapott jogvitát kezdő EJI jogtanácsosa, Békés Gergely így fogalmazott: „A streaming szolgáltatók miatt egy sor olyan konfliktus vált megkerülhetetlenné, amelyeket évekkel korábban meg kellett volna már oldani. Elég, ha csak megemlítjük a zenész-jogdíjak kérdését, vagy azt, hogy elvárható-e a nemzetközi szereplőktől a hazai repertoár kiemelt kezelése.” Szarka József (Hear Hungary) azt írta kérdésünkre, hogy bár a Telekom és a Spotify együttműködése „papíron a legjobb dolog”, az „sok szempontból nem váltotta még be a hozzá fűzött reményeket”, de hozzátette: „a potenciál még mindig ebben a konstrukcióban rejlik a hazai zeneipar számára”, illetve a Telenor – Deezer együttműködésben.

Többek között a digitális zeneterjesztés terjedésével függ össze az is, hogy az önmenedzselés egyre jellemzőbbé válik. Pontosabban itt is összetett a kép. Bali Dávid (A38) a Middlemist Red példájából kiindulva arról írt: „már hisznek annyira magukban a feltörekvő produkciók, hogy a webkettőt felhasználva merjék hallatni a hangjukat, ez pedig egy olyan, függetlenségre törekvő utat vázol fel, amiben másodlagossá válik a kiadók és menedzsmentek szerepe. Már csak iránymutatásra van legfeljebb szükség, de semmiképp sem vezetésre.” Ugyanakkor vannak területek, ahol éppenhogy kevésbé támaszkodnak csak magukra az előadók, és szakértőket vonnak be a döntésekbe. Legalábbis ezt írta Tóth Péter Benjamin (Artisjus): „Az aggregátor cégek és a YouTube-os Multi Channel Networkök egyre több előadót képviselnek – kezd kihalni a teljesen do-it-yourself modell a digitális felületek kezelése terén.”

Összefügg ezzel a témával a tudatosság és a kreatív menedzsment kérdése. Horváth Renátó (Eastaste) szerint néhány kivételtől eltekintve általános az ötlettelenség egy-egy új lemez, szám elkészülése után, túl az online premieren és a lemezbemutató koncerten. Igaz, hogy egyre jobban figyelnek a márkák a zenére, de több ilyet, illetve kísérletezést, átgondolt kampányt szeretne látni. Bodrogi András szerint viszont pozitívum, hogy már látható, hogy egyes kiadványok digitális megjelenését tervezés előzi meg. Összességében nagy terük van a magyar zenekaroknak, Valdinger Gábor (Bladerunnaz) szerint legalábbis „egy közepes produkció, magyar nyelven és hangszeres felállással, valamint némi marketingérzékkel országos sikereket tud elérni.”

Magyar zeneipar: Nagy-Szín-Pad, Cseh Tamás Program, sikerek és árnyoldalak

Sokan említették az év legfontosabb eseményei között a Nagy-Szín-Pad tehetségkutatót, illetve „tehetségmutatót”, amely már „működő és ígéretes” előadóknak adott teret, erős promóciót, amelyet a legtöbben ki is tudtak használni. A Cseh Tamás Program, amely (egyéb célok mellett) eddig nem ismert tehetségek támogatására indult, szintén jelentős esemény. Az ebben mentorként részt vevő Piskor Zoltán határozottan úgy látja, hogy a programnak van értelme, „hiteles szakmai átgondoltsággal” sokat segíthet; mások viszont 2015 nagy kérdéseként említették, hogy valóban hatékony lesz-e a CSTP.

Többen kiemeltek nagy magyar sikereket: a Middlemist Red sikertörténetét, a Deezer Young Guns versenyének megnyerését; Kállay-Saunders András eurovíziós szereplését („bebizonyította, hogy ha a magyarok jót csinálnak, azt Európában is szeretik” – Csontos Noémi Virág, Magneoton). De 2014-ben aratott nemzetközi sikert Boggie videoklipje, illetve több válaszadó szerint a Sziget programja is kiemelkedő volt. Idén „végre kurrens zenei világsztárok is egyidőben jutnak el hazánkba, mint más világvárosokba” – írta Sallai Zsuzsa (Metatron). Jehan Paumero (Believe Digital) egy műfajt emelt ki „visszajön a rock!” címszóval, számos, nemzetközi színvonalú lemezről beszámolva. Valdinger Gábor (Bladerunnaz) viszont arról számolt be, hogy a magyar közönség ízlése vegyes és „mindenevő”. Az elektronikus stílusokban szerinte néhány éve csökken a DJ-k ázsiója, többek között a „minden kocsma klub, és mindbe DJ kell” hozzáállás miatt.

A koncertszervezői oldalról, a Live Nation részéről Márkus Éva viszont komoly kihívásokról számolt be, amelyeket „az óriási devizaárfolyam-ingadozások és a világ legmagasabb áfája” okoznak. „Nehéz úgy versenyben maradni a tárgyalások alatt, hogy a környező országok azonos jegyárak mellett 10-15, de van, ahol 21% előnyben vannak az ottani alacsony kulturális áfa miatt” – írta, megemlítve, hogy hiába lobbiznak a helyzet változtatásáért. A dollárárfolyam romlása miatt pedig „gyakorlatilag januárban elölről kellett kezdenünk az amerikai produkciókkal folytatott tárgyalásokat”, és biztosan lesz olyan show, amely emiatt nem jut el Budapestre.

Sallai Zsuzsa (Metatron) általában véve a kivárást látta jellemzőnek a magyar zeneiparra 2014-ben, előrelépést nem érzett. Bérczes Ádám (Egység Média) pedig általános pesszimizmusát itthon is igazolva látta: „A megélhetési zenélés teljesen elhatalmasodott. Már nem is szégyenli senki, hogy a pénz nem eszköz, hanem cél lett a zenélésben.”

Kihívások, feladatok 2015-ben

Végül megkérdeztük azt is, hogy milyen feladatok, kihívások állnak 2015-ben a magyar zeneipar előtt, illetve a válaszadók saját cége, szervezete előtt. Nem meglepő módon itt is előkerült a stream, illetve a finanszírozás kérdése. Bodrogi András szerint elsősorban az új zenekarok finanszírozása a kihívás: honnan, kik és hogyan fektetnek beléjük pénzt? A Mahasz elnöke szerint minden iparági szereplő számára a stream erősödésének elősegítése a legfontosabb feladat; el kell érni, hogy az iparágon kívüli érintettek (a közönség, a média stb.) tisztában legyen vele, hogy ezek a szolgáltatások jelenthetik a minden oldal számára megfelelő üzleti modellt. Szarka József egyetért e céllal; „kiadóként annyit tudunk tenni, hogy a művészeinkkel együtt gondolkozva megpróbáljuk az új zenefogyasztási modelleket bemutatni a rajongótáboraik számára.” Ez már csak azért is fontos, mert a stream slágerlistákon igen kevés a magyar felvétel. A platform növekedését jelzi előre Maciej Jaworski is, és persze saját cége, a Deezer pozícióját szeretné tovább erősíteni. Békés Gergely az EJI feladatának azt nevezte, hogy eredményesen le kell zárni „a streaming szolgáltatókkal folytatott beszélgetéseket”, de ennél nagyobb reményeket fűz ahhoz, hogy a közös jogkezelési irányelvre felkészüljön az Iroda.

Jehan Paumero (Believe Digital) szerint fontos kihívás, hogy a zeneipar „helyet csináljon az új zenekaroknak”, már csak azért is, hogy a fesztiválok line-upja frissüljön. Más kiindulópontból, de erről írt Bérczes Ádám (Egység Média) is: a pénzorientált szemlélet tarthatatlanságának felismerése után jöhet az, hogy azoknak ad teret a zeneipar, „akik érdemesek rá”.

Mint arról már volt szó, a Cseh Tamás Programot is többen említették: „az is 2015 fontos kérdése, hogy képes lesz-e az NKA valóban hatékonyan felhasználni azt a komoly összeget, amit az iparágtól csoportosítottak át (= üres hordozó díjak 25%-a) a könnyűzene támogatására” – írta Tóth Péter Benjamin (Artisjus).

Horváth Renátó (Eastaste) a zeneipar, illetve saját vállalkozása fontos feladatának tartja, hogy a cégeket, márkákat meggyőzzék arról, hogy megéri a zenére figyelni, és azt nem „aprópénzből” megoldani. Bodnár Réka arról írt, hogy fontos kihívás, hogy az egyébként meglévő jó zenekarok, koncerthelyszínek, fesztiválok gazdaságilag átgondolt céges működést vezessenek be (mint a Palya Bea Produkció tette idénre); mert van kereslet a zenére, de fenn is kell tudni maradni.

2015-ben publikálja majd a ProArt az első Magyar Zeneipari Jelentést. Ennek üzenetét már most előre bocsátotta Tóth Péter Benjamin: „legfontosabb célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét: a zenei területre ne teherként, kulturális költségként tekintsenek – hanem olyan iparágként, ami hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára.”

Sokan számoltak be saját cégük terveiről, az előttük álló kihívásokról. Ezeket a válaszokat nem lehet röviden összefoglalni. Ezért, és a teljes kép érdekében alább közöljük azt, amit a 18 válaszadótól kaptunk. Bár vannak közöttük átfedések, a különböző megközelítések, árnyalatok érzékeltetése végett, illetve azok kedvéért, akik csak szemezgetnek, de nem olvassák végig az egészet, ezeket meghagytuk.

Várjuk a megjegyzéseket itt a cikk alján vagy a Facebookon!

Szűts László, Mahasz, elnök

Nemzetközi

Van egy nagyon egyszerű, rövid, és abszolút találó válasz mindhárom kérdésre: a legális, előfizetéses zenei szolgáltatások terjedése és terjesztése. A nemzetközi piacon ez évek óta markáns tendencia. 2014 ilyen szempontból nem jelentett ugyan különleges évet, de talán beszédes a “Taylor Swift-sztori”. Függetlenül attól, hogy kinek mennyire van igaza (ezt nem is könnyű eldönteni), ez is jelzi ugyanis, hogy a Spotify igen markáns szereplőjévé vált a piacnak. Annak idején az iTunes is hasonló támadásokat kapott, és ahogy a Spotify most, úgy akkor az iTunes volt a “forradalmi” szolgáltatás, amely felforgatta az iparágat.

A menet közben felmerülő, kisebb-nagyobb vitás kérdések ellenére egyértelműen látszik, hogy a jelentősen átalakult piacon jelenleg ez a fajta zenefelhasználás lehet az az út, amelyen a zene létrehozói is a megfelelő ellenszolgáltatásban részesülnek alkotó munkájukért, ugyanakkor a fogyasztók is az általuk preferált módon tudnak hozzájutni a zenéhez.

Magyar

Magyarországon egyértelműen markáns elmozdulást jelent a 2014-es év a streaming szolgáltatások tekintetében. 2013 végén érkezett meg hozzánk is a legnagyobb szereplő, a Spotify, és 2014 ősze óta már a slágerlisták összeállításánál is figyelembe tudjuk venni az adataikat. Jelentős emelkedést mutat a felhasználók és a meghallgatások száma is. Mindemellett természetesen továbbra is a YouTube a zenefogyasztás első számú platformja, és ennek monetizálása is egyre jobban működik. Fontos azonban látni, hogy a YouTube minden “szépsége” ellenére lényegesen kevesebb bevételt biztosít az alkotók számára, mint a többi felhasználási forma, és nagyságrendekkel kevesebbet, mint a korábbi üzleti modell, a fizikai hanghordozók értékesítése. A zeneipar gazdasági visszaesésének problémája, az alkotók megélhetési kérdései tehát nem oldódtak még meg, de egyértelműen látszik egy jó irány.

2015

Magyarországon ennek az iránynak az erősítése egyértelműen a legfontosabb feladat minden szereplő, így szervezetünk számára is. Fontos, hogy az iparágon kívüli érintettek, a közönség, a média, az állami szereplők, stb. is tisztában legyenek vele, hogy a legális online zenei szolgáltatások egy olyan üzleti modellt jelentenek, amely egyrészt a kor technikai vívmányainak, a fogyasztók elvárásainak is tökéletesen megfelel, ugyanakkor megfelelő kritikus tömeg elérése esetén tartalom-előállítói oldalon is lehetővé teheti a gazdaságos működést, nem utolsósorban megélhetést biztosítva ezzel alkotók ezrei számára.

Békés Gergely, EJI, jogtanácsos

Nemzetközi

A tavalyi év nemzetközileg is legfontosabb eseménye az volt, hogy az Európai Unió hosszú vitát követően elfogadta a közös jogkezelőkről szóló irányelvet. Az új szabályok már most, bő egy évvel az átültetésre megszabott határidőt megelőzően is éreztetik hatásukat, és biztos vagyok abban is, hogy azok a következő évtizedben alapvetően befolyásolják majd az európai zeneipar működését.

Magyar

A hazai zeneipar legfontosabb eseménye a Spotify intenzív megjelenése volt. A streaming szolgáltatók sok tekintetben átformálják a zeneipart, működésük miatt egy sor olyan konfliktus vált megkerülhetetlenné, amelyeket évekkel korábban meg kellett volna már oldani. Elég, ha csak megemlítjük a zenész-jogdíjak kérdését, vagy azt, hogy elvárható-e a nemzetközi szereplőktől a hazai repertoár kiemelt kezelése.

2015

A fentiekből következik, hogy az EJI két legfontosabb feladata 2015-ben a közös jogkezelési irányelvre való felkészülés befejezése, továbbá a streaming szolgáltatókkal, streaming szolgáltatókról folytatott beszélgetések eredményes lezárása lesz. Az elsőhöz több reményt fűzök.

Tóth Péter Benjamin, Artisjus, stratégiai és kommunikációs igazgató

Nemzetközi

Taylor Swift visszavonta a dalait a Spotify-ról. Ez önmagában talán nem világrengető hír, de jól jelzi, hogy a legfontosabb kérdés ma az, hogy az egyre terjedő streaming szolgáltatásokból származó pénzek a szerzők és előadók számára is értékelhető bevételt jelentenek-e majd? (Vagy a jövőben is inkább szolgáltatónak és kiadónak éri meg lenni inkább, nem zenésznek…)

Magyar

Az aggregátor cégek és a YouTube-os Multi Channel Networkök egyre több előadót képviselnek – kezd kihalni a teljesen do-it-yourself modell a digitális felületek kezelése terén. Emellett mindenképpen kiemelendő a Nagy-Szín-Pad verseny sikere, a valaha volt legjobb eurovíziós helyezés, és persze a Spotify magyarországi elindulása.

2015

2015-ben első alkalommal publikáljuk a ProArt kereteiben a Magyar Zeneipari Jelentést. Ennek legfontosabb célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét: a zenei területre ne teherként, kulturális költségként tekintsenek – hanem olyan iparágként, ami hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára. Éppen ezért a Szigettel közösen erre a fonalra fogjuk felfűzni a 2015-ben harmadszor megtartott, májusi Music Hungary programját is.

Emellett az is az idei év fontos kérdése, hogy képes lesz-e az NKA és a Cseh Tamás Programiroda valóban hatékonyan felhasználni azt a komoly összeget, amit az iparágtól csoportosítottak át (= üres hordozó díjak 25%-a) a könnyűzene támogatására. És most első alkalommal Kelet-Közép-Európában, itt Budapesten lesz októberben a WOMEX! Fontos kérdés, hogy a magyar előadók képesek lesznek-e élni ezzel az óriási lehetőséggel, és hogy az egész magyar zenei élet sajátjának tudja-e majd érezni ezt a világzenei rendezvényt.

Márkus Éva, Live Nation, marketing & PR igazgató

Nemzetközi

Folytatódott a zeneipar kettéválása, a műfajtól függetlenül egyre nagyobb és látványosabb show-kat produkáló pénzigényes gigaprodukciókra, és a – főként interneten ismertté váló – kisebb méretekben működő előadókra. Ez a tendencia már több éve elkezdődött, és az egyik fontos hatása, hogy gyakorlatilag eltűnnek a közepes méretben koncertező művészek.

Magyar / 2015

Számunkra mindenképpen az óriási devizaárfolyam-ingadozások és a világ legmagasabb áfája jelentik a legnagyobb kihívást a külföldi sztárok ide hozatalában. Az áfa folyamatos probléma, nehéz úgy versenyben maradni a tárgyalások alatt, hogy a környező országok azonos jegyárak mellett 10-15, de van, ahol 21% előnyben vannak az ottani alacsony kulturális áfa miatt. Évek óta próbálunk lobbizni az alacsonyabb kulturális áfáért, eddig nem sok sikerrel. Emellett csak az elmúlt 1 hónapban 20%-kal romlott a forint a dollárhoz képest, így gyakorlatilag januárban elölről kellett kezdenünk az amerikai produkciókkal folytatott tárgyalásokat. Sajnos biztosan lesz olyan show, ahol ilyen szintű eltérést már nem fogunk tudni megoldani, és Budapest végül kimarad a turnéból.

Valdinger Gábor, Bladerunnaz, elektronikus zenei promóter

Nemzetközi

Hazai és nemzetközi tendencia az EDM további térnyerése, a fesztiválosodás és az amerikai piac dominanciája. Ezen tényezők együtt elég komoly árnövekedést eredményeztek egyes irányzatokban, ami miatt sok produkciót nem lehet megcsinálni nem csak Magyarországon, de sokszor másfelé sem Európában, klubkörülmények között.

Az EDM fáradni látszik, de kipukkadni még nem, köszönhetően az elektronikus zene amerikai térhódításának. Az viszont mindenképpen érdekes, hogy soha nem láttam még olyan gyorsan kiégni egy, az egész világon népszerű zenei irányzatot, mint a kommerciális dubstepet vagy brostepet, amivel egyidőben a régivágású dubstep is teljesen visszahúzódott a föld alá.

Magyar

Itthon a magyar (nyelven éneklő) zenekarok dominanciáját látom tendenciának a tavalyi évre visszatekintve, de idénre is. Egy közepes produkció, magyar nyelven és hangszeres felállással, valamint némi marketingérzékkel országos sikereket tud elérni.

Érdekes még, hogy az átlag magyar zenehallgató, koncertjáró ízlése mennyire vegyes és “mindenevő”, rádiós játszási lista- és fesztiválfelhozatal-szerű.

Sajnos a szűkebb szubkultúrákon kívül a DJ-knek néhány éve (kb. 2011 környéke óta) nagyot csökkent az ázsiója. Ez részben köszönhető nemzetközi szinten a fej felett tapsoló laptophuszárok tömeges megjelenésének, másfelől a „mindenki DJ (celeb, blogger, politikus)” és „minden kocsma klub, és mindbe DJ kell” hozzáállásnak.

2015

A kihívás inkább ránk vonatkozik, mint a zeneiparra. Szeretnénk magunkat kipróbálni a nagyobb rendezvények mellett folyamatos, kisebb, sokkal inkább klubest jelleggel működő rendezvények szervezésében, jelenleg ezen dolgozunk a már meglevő rendezvényeink, futó sorozataink és a fesztiválos munkáink mellett.

Bali Dávid, A38 Hajó, programszervező

Nemzetközi

A tavalyi év legfontosabb eseménye a Spotify okostelefonokon és táblagépeken, valamint a világ háztartásaiban való elterjedése volt, ami már rövidtávon is megváltoztatta a zenehallgatási és önmenedzselési szokásokat, így új értelmet nyer a lejátszási lista és a DIY fogalma is. Az emberek sokkal több új előadót ismerhetnek meg akár futás közben is, miközben a lemezek helyett a dalokra is nagyobb hangsúly került. Így már tényleg elég egyetlen jól megírt szerzemény ahhoz, hogy egy zenekar valakinek jobbá tehesse a napját. Még inkább felgyorsult az információáramlás, ami annak minden előnyével (szélesebb látókör) és hátrányával (könnyen jött és könnyen búcsúzó pillanatnyi ismertség) együtt is új szabályrendszert teremt meg, amit nyilván a hallgatói igények formálnak majd tovább.

Magyar

2014 legfontosabb hazai eseménye a Middlemist Red Young Gunson aratott nemzetközi győzelme volt, hiszen a srácok sikertörténete követendő példát mutat mindazoknak, akik a saját útjukat akarják járni, és miután megtalálják a saját útjukat, mernek is tenni azért, hogy azt követhessék. Szenzációs volt látni, ahogy tavaly februárban az amerikai Wooden Shjips előtt gondoskodott a kissé megszeppent zenekar arról, hogy a közönség megjegyezze a nevüket, majd nyáron a Deezer-verseny megnyerését. A Supersonic Overdrive lemezbemutatóját már telt ház várta. Ez fontos tendenciája a hazai zeneiparnak: már hisznek annyira magukban a feltörekvő produkciók, hogy a webkettőt felhasználva merjék hallatni a hangjukat, ez pedig – ha alkalmasint fel is nagyítja egy-egy feltörekvő zenekar érdemeit, vagy potenciális közönségelérését egy jó klip, egy szép borító vagy egy eltalált dal miatt – végképp egy olyan, függetlenségre törekvő utat vázol fel, amiben másodlagossá válik a kiadók és menedzsmentek szerepe. Már csak iránymutatásra van legfeljebb szükség, de semmiképp sem vezetésre, ami a vissza-visszatérő típushibák világában is tud épp elég kellemes meglepetéssel szolgálni.

2015

Ahogy eddig is meghatározó szempont volt a programkínálatunkban, úgy 2015-ben is kiemelt hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra itthoni és nemzetközi értelemben egyaránt, hogy minél több friss hangnak biztosíthassunk bizonyítási lehetőséget. Mivel igyekszünk folyamatában monitorozni az újonnan bemutatkozó produkciókat, hamar világossá válik, hogy tudunk-e tervezni velük, és hogy látjuk-e bennük azt, hogy hozzá tudnak tenni ahhoz a kulturális sokszínűséghez, amit az A38 Hajótól elvár a közönség és a fővárosi klubélet.

Csontos Noémi Virág, Magneoton, general manager

Nemzetközi

A Parlophone labelt végleg integrálták a Warner Music Group repertoárjába, így olyan előadók kerültek a Warnerhez, mint a Coldplay, Kylie és David Guetta. Ezen kívül megjelent Taylor Swift új lemeze, ami bebizonyította, hogy a legnagyobb előadók megtehetik, hogy kimaradnak a streaming szolgáltatásokból, valamint azt is, hogy igenis nem kell temetni az albumvásárlást. A lemezből néhány hónap alatt csak az USA-ban több mint 4 millió példány fogyott el.

Magyar

A Nagy-Szín-Pad versenyt, Kállay-Saunders András sikeres eurovíziós szereplését es a Sziget hibátlan programját emelném ki. Az első az induló zenekarok élő fellépéseinek elindulását támogatta; a középső bebizonyította, hogy ha a magyarok jót csinálnak, azt Európában is szeretik; az utóbbi pedig abszolút nyugati szintre emelte csodás fővárosunk legendás fesztiválját.

2015

Nekünk az lesz a legfontosabb idén, hogy a kiadói profil mellett megnövekedett menedzsmenti es koncertszervezői teendőket bírjuk infrastruktúrával (két zászlóshajónknak, a Wellhellónak és a Cloud 9+-nak együttesen már januarban majd’ 100 lekötött élő koncertje van 2015-re), valamint hogy megőrizzük a kiemelkedően magas rádiós jelenlétünket a teljes repertoárral, értsd nemzetközi es hazai együttesen. És persze tovább építjük az Elephant House-t, ami a Magneoton EDM labelje. Valamint további friss, új tehetségekre vadászunk majd.

Szarka József, Hear Hungary Music Kft. (független kiadó, a Sony Music kizárólagos marketingügynöksége Magyarországon), general manager

Nemzetközi

Mivel a Soundcloud monetizálására vonatkozó tárgyalások még nem hozták meg a régóta várt megoldást, a YouTube Music Key elnevezésű előfizetéses modell amerikai bevezetése ígéri a legtöbb előnyt az előadók és kiadók, valamint a szerzők és publisherek számára. A Google által 2014 novemberében az USA-ban elindított szolgáltatás a Spotify-hoz, Deezerhez hasonló szolgáltatások piacára érkezik azzal a hatalmas előnnyel, hogy a legnagyobb felhasználóbázist célozhatja meg, akikben már eleve felmerülhetett az igény, hogy 10 dollár körüli havidíjért cserében nem kelljen reklámokat nézniük, hallgatniuk, ráadásul egy csomó olyan tartalom is kikerülhetett, melyhez nem létezet hivatalos videóanyag, de a felhasználók szívesen hallgatták volna a YouTube-on.

Magyar

A Magyar Telekom és a Spotify stratégiai együttműködése papíron a legjobb dolog, ami a zenehallgatók és zenekészítők számára történhetett hazánkban, hiszen a legnagyobb telekommunikációs cég és a jelenleg létező legteljesebb zenehallgatási élményt nyújtó legális zenei szolgáltatás szerződött együttműködésre. Bár az együttműködés sok szempontból nem váltotta még be a hozzá fűzött reményeket, a potenciál még mindig ebben a konstrukcióban rejlik a hazai zeneipar számára. Hasonlóan fontos, hogy a Telenor kitart a Deezer mellett, és 2014-ben is tovább népszerűsítették ezt a zenefogyasztási formát a felhasználóik körében.

2015

Minden meg kell tennünk annak érdekében, hogy az összes legális zeneszolgáltatás, mely hazánkban elérhető, sikeres legyen azon cégek számára, akik ezekbe pénzt fektettek, hogy hosszú távon Magyarországon maradjanak, és további erőforrásokat fordítsanak ezen szolgáltatások továbbfejlesztésére, népszerűsítésére. Kiadóként annyit tudunk tenni ezen célokért, hogy a művészeinkkel együtt gondolkozva megpróbáljuk az új zenefogyasztási modelleket bemutatni a rajongótáboraik számára. A Mahasz heti streaming listáját, a magyar zenék kis számát látva a Hear Hungary számára egyértelmű cél, hogy még több olyan hazai felvételt készítsünk, mely felveszi a versenyt a nemzetközi slágerekkel.

Bérczes Ádám, Egység Média, tulajdonos

Nemzetközi

Teljes kreatív válság figyelhető meg a zene”iparban”. Már mindenki csak pénzt akar csinálni, a zene mint művészeti ág elveszőben van, a legtöbb alkotónak nincs mondandója, üzenete. Miközben a zenének kéne az embereket, a közönséget inspirálnia. Meglepő módon, nekem talán a germán-akusztik-elektronik szcéna felszínre jövetele az, amit pozitívum volt, ott leltem fel olyan zenéket, hangulatokat, amik legalább hangzásban valami újat hoztak nekem.

Magyar

A korábban említett alkotói, kreatív válság jellemzi a hazai zenészeket, a “zeneipart” is. Ugyanúgy egyre kevesebb a mondandójuk, üzenetük az előadóknak. A megélhetési zenélés teljesen elhatalmasodott. Már nem is szégyenli senki, hogy a pénz nem eszköz, hanem cél lett a zenélésben.

Kállay-Saunders András minden idők legjobb magyar helyezését érte el az Eurovíziós Dalversenyen, ha a végeredményt a résztvevő országok számához viszonyítjuk. Abszolút értékben a második legjobb magyar szereplés volt. Meglepő módon a sajtó ezt a tényt negligálta. Pozitív esemény viszont a Nagy-Szín-Pad produkció létrejötte és sikere.

2015

Az üzletág szereplőinek mindezt fel kell ismernie, és reagálnia rá: azoknak teret adni, akik érdemesek rá. Nehéz lesz, mert előbb nekik kell változniuk, de hiszem, hogy megszólal a lelkiismeretük :). Ha nem reagálnak erre időben, vége lesz az egésznek, és a zene is csak eszköze lesz az emberek teljes elbutításának, bután tartásának… Az Egység Média legfontosabb feladata, hogy saját médiafelületein sikeresen népszerűsítse az együttműködő partnereit, akik cserébe ezeket a médiafelületeket népszerűsítik. (pl. tvhelyett.hu)

Piskor Zoltán – Pite, Boom Produkció, menedzser

Nemzetközi

A zenei evolúció valami rejtélyes irányba halad. Brutális mennyiségű tartalom termelődik, és emiatt szerintem torzul az értékrend, egyre nehezebb az átlátható működtetés. A legmeghatározóbb fogalom a stream, és örvényként húz mindent az online felületek tömkelege. Sok esetben hajlamosak vagyunk újításnak venni olyan dolgokat is, amik nem a zenéről szólnak. A kalózkodás nem csökken, és külföldön is egyre nehezebb megfelelő profitot hozó struktúrát kialakítani.

A koncertélmények tekintetében aggasztó tendencia, hogy a “közös CD-hallgatás” mellé rakott tűzijáték és led-orgia olyan gigashownak számít, ami elnyomja a hangszeres zenét és a klasszikus értelemben vett előadókat. A DJ-k is lehetnek tehetséges zenészek, ezzel semmi bajom, de többnyire nem színpadi előadók, hanem producerek. Ez nekem kb. olyan, mintha úgy néznék mozit, hogy a rendező a felrobbanó autók és a díszlet között elmesélne egy történetet.

Persze rengeteg jó dal íródott 2014-ben, mint például Hozier – Take Me To Church című száma. Így aggodalomra nincs ok, mert a jó dalok megtalálják a saját útjukat.

Magyar

A két, számomra nagyon szimpatikus szakmai történés közül az egyik a Nagy-Szín-Pad projekt, melynek az alapötlete kifejezetten profi szemléletet mutat. Itt nem a “tehetségek felkutatása” volt a cél, ami sajnos mára kétes értékű fogalom lett. A Nagy-Szín-Pad olyan működő és ígéretes előadóknak adott teret, akik ténylegesen emelik a fesztiválok színvonalát. A legpozitívabb eleme ennek a kampánynak az a mérhetetlenül erős promóció, amit a zenekarok 2-3 hónap alatt kaptak például a Petőfi Rádióban.

A másik kiemelkedő esemény a Cseh Tamás Program, ahol viszont az eddig nem ismert tehetségek lettek kiemelve és komoly összeggel támogatva. Ebben a programban van szerencsém mentorként részt venni, és mivel látjuk, hogy van értelme, bízom benne, hogy ez a pályáztatás hiteles szakmai átgondoltsággal továbbra is segíti a fiatal zenészek működését.

2015

2015 számunkra elég erős év lesz, nagyon sok munkával. Az Irie Maffia idén 10 éves, készül egy új Zagar-album, és januártól leszerződtünk Kállay-Saunders Andrással, aki megújuló zenekari formációval folytatja karrierjét. Ennek az átalakulásnak a hatékony kivitelezése erős szakmai kihívás. Ezek mellett a Soulwave, az InFusion Trio és a The Bosky tehetségét is igyekszünk sikerre váltani.

Bodnár Réka, Palya Bea Produkció, menedzser

Nemzetközi

Az online streaming szolgáltatók jelenlétének erősödése nagyon látványos és fontos tendencia. A Spotifynak világszerte több mint 45 millió felhasználója van, amiből 15 millióan választják a prémium (fizetős) szolgáltatást. 2014-ben a cégnek először sikerült Nagy-Britanniában nyereségessé válnia. Én magam is 2014 tavaszán kezdtem el a Spotifyt használni, nyár óta premium felhasználóként, és mára azt mondhatom, hogy nagyjából csak ezen a fórumon hallgatok zenét.

Magyar

2014-ben már az itthoni online disztribúcióban is látványosan egyre nagyobb figyelmet kapnak a stream szolgáltatók, ami az elszámolásokban és a kimutatásokban is jól visszakövethető. Ma már egy album akkor jelent meg “igazán”, ha megtalálható a Spotify-on és/vagy a Deezeren.

Számomra mindig öröm látni sikeres magyar zenekarokat. Őszintén tudok örülni jó csapatok, énekesek sikerének, és ebből 2014-ben kijutott jó pár. Kezdődött az év Boggie videóklipjének nemzetközi sikerével, az Ivan and the Parazol zenekar külföldi koncertjeiről is hallani sokat. A Nagy-Szín-Pad tehetségmutató versenyt az év egyik legfontosabb hazai zenei újításának és eseményének gondolom. Többek között azért is, mert az öt döntős zenekar karrierjében valóban nagy lehetőség volt ez, amit többen közülük jól ki is tudtak használni. A Mary Popkids zenekar személyes kedvencem, és nagyon örültem a sikerüknek, de elképesztően nagy dolognak tartom Szabó Balázs és Bandájának óriási közönségsikerét is. Örömteli megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy Balázs mekkora sztár, és a közönség kívülről tudja az egyébként nem túl könnyű dalszövegeknek nem csak a refrénjét.

2015

Mi 2015-re átálltunk egy teljesen másfajta, sokkal végiggondoltabb és gazdasági szakemberek által kézbevett és irányított produkciós/céges működésre. Számomra 2015-ben az az egyik legnagyobb kihívás, hogy fenntartva az eddigi, szakmailag nagyon sikeres produkciós életünket, mindezt egy gazdaságilag átgondolt és pénzügyileg rentábilisabb keretben is tovább tudjuk folytatni. Azt gondolom, hogy ez egyébként a teljes magyar zeneiparra is jellemző átalakulás. Sok jó zenekar van, sok jó fesztivál és helyszín, van kereslet az igényes zenére és élő koncertekre, de hosszú távon az marad életben, aki “fönn tud maradni” – gazdaságilag, művészileg és a közönség választása alapján is. Én hiszek a piaci alapú kultúrában. Az él és az marad fönn, akit a piac, a közönség szeret.

Sallai Zsuzsa, Metatron (management, booking, publishing, music supervising), ügyvezető, alapító

Nemzetközi

Esemény: a Shazam befutása, zeneipari mogullá válása
Tendencia – streamingstreamingstreaming

Magyar

Esemény: egy külföldi szemével – Sziget fesztiválok. magyar szemmel – végre kurrens zenei világsztárok is egyidőben jutnak el hazánkba, mint más világvárosokba pl. St.Vincent

Tendencia: kivárás, nem érzek előrelépést a hazai zeneiparban

2015

A Metatron egy bébivállalkozás, ezért elsősorban az alapozás lesz a cég 2015-ös feladata. Az általa képviselt előadókat, zeneszerzőket pedig Metatron szeretné mindig teljes fókusszal képviselni.

Forrai Krisztián, Réz György, Majdnem Híres Rocksuli, alapító, szervező

Nemzetközi

Először csökkent az online fizetős zeneletöltések száma, amit az előfizetéses stream konstrukciók terjedése okozott. A stream üzleti modellje azonban nehezen fenntarthatónak látszik, nem utolsósorban a szerzőkhöz kerülő rendkívül alacsony jogdíjösszegek miatt. Vannak olyan megoldások, amelyeket hamar megkedvelnek a zenehallgatók, de a zeneipar nem látja belőle a profitot, vagy legalábbis a számára megfelelő mértékű bevételt biztosan nem. Ez előbb-utóbb nagy változásokhoz vezethet. Egyszóval nagy mozgások várhatóak idén ebben a szegmensben.

Ezt a tendenciát mutatta az Apple és a Beats Electronics és Beats Music összeolvadása. Valamint az Apple és a U2 kooperációja az ITunes-on, aminek minden kommunikácós sikere és kritikája azt jelezte, hogy egyre inkább a streaminghez szokik hozzá a felhasználó, és nem feltétlenül egész albumokat akar kötelezően letölteni. Ugyanez a szerzők-művészek szemszögéből: Beyoncé, Taylor Swift vs. Spotify. A világ legnevesebb előadói közül Taylor Swift letiltja felvételeit a Spotify-ról. Beyoncé pedig minden különösebb jelzés nélkül váratlanul kiteszi új albumát aiTunesra, mellőzve a stream cégeket. Utóbbiból létező üzleti modell is lett azóta, a meglepetés ereje sokkal több megosztást jelent a közösségi oldalakon, mint a kampány, ha elég ismert vagy. Útkeresőnek ott volt többek között Thom Yorke és a BitTorrent együttműködése a pénz elosztásának újfajta modelljével.

Magyar

A fentiek ellenére és éppen ezért a streaming erősödésére figyeltünk leginkább. Minden ellentmondása ellenére azért is fontos ez a lehetőség, mert sok-sok felhasználó ismét fizetett a zenéért, ami nem volt természetes az utóbbi 10 évben.

2015

A magyar zeneipar egyik nagy kérdése lesz idén, hogy mennyire lesz hatékony a Cseh Tamás Programmal az iparágba folyó állami támogatás. A Majdnem Híres Rocksuli zeneipari képzése hat éve működik, és mára úgy tűnik, beérett, várjuk a hallgatókat idén is, illetve rekordlétszámú csoporttal dolgozunk májusig a most futó képzésünkkel.

Morcz Fruzsina, Zeneipari Hivatal, alapító, Budapesti Corvinus Egyetem, Zenei menedzsment és marketing kurzusának vezetője

Nemzetközi

A digitális zeneértékesítés bevételeinek növekedése, és a bakeliteladások számának látványos emelkedése. (Nálunk olvasható egy írás a hét legfontosabb zeneipari eseményről.)

Magyar

A digitális zeneértékesítés növekedése. A B My Lake Best New Festival díja a European Festival Awardson

2015

A zeneipari menedzsent oktatás szükségességének megfelelő kommunikálása – még több nemzetközi kapcsolat kiépítése az iskola számára.

Horváth Renátó, Eastaste, alapító, ügyvezető; BalconyTV Budapest, producer.

Nemzetközi

A zeneipar fenntarthatósága és nyereségessége jegyében a legtöbb figyelem a nagy streaming szolgáltatókat követte. Ezt jelzi, hogy a nagy zenei chartok most már a streameket is figyelembe veszik. Egyesek a zeneipar megmentőiként tekintenek rájuk, hiszen meredeken emelkedik az előfizetős felhasználók száma, mások viszont, főleg a nagy előadók (pl. Taylor Swift, Thom Yorke) levetetik a dalaikat, mondván nevetségesen kevés royalty-t fizetnek. Mivel mindegyiken nagyjából ugyanaz a 30 millió dal érhető el, ezért a legélesebb verseny ott zajlik, hogy melyik tudja legjobban megjósolni, hogy mit akar a felhasználó hallgatni.

Ezeken a szolgáltatásokon keresztül a márkák számára is remekül mérhető az egy-egy előadóra eső figyelem. Ez azért fontos, mert a zene továbbra is az egyik legmeghatározóbb identitási faktor a márkák által elérni kívánt célcsoportokban. Ennek a felismerése nemzetközi szinten tökéletesen látható a márkák és előadók egyre összetettebb, kreatívabb és hatékonyabb együttműködésein. Szintén izgalmas volt látni, hogy az előadók, zenekarok mennyire kreatívan állnak a zenéjük megjelentetéséhez, és hajlandóak kísérletezni új technológiák, a közösségi média, appok stb. bevonásával, hogy elérjék a rajongóikat és újakat szólítsanak meg.

Magyar

A streaming szolgáltatások, idesorolva a YouTube-ot is, itthon is részesei lettek a kanonizált zeneiparnak, és ezeken keresztül reálisabb képet kaphat mindenki, hogy mit hallgat a magyar. A minőségre vonatkozó vitákat figyelmen kívül hagyva, érdekes trend, hogy a magyar hip-hop mennyire kinőtte magát, és a legsikeresebb előadókat, zenekarokat ez a műfaj adja.

Magyarországra is igaz, hogy a márkák egyre jobban felfigyelnek a zenén keresztül való kommunikációs lehetőségekre, és 2014-ben több nagyszabású zenei kampányt is láttunk (pl. Coca-Cola – #monddelzenével, OTP – Nagy-Szín-Pad stb.).

Szintén jó látni, hogy sok zenekar akítvan és ügyesen használja a közösségi felületeit. Ami viszont számomra a legkiábrándítóbb, az az általános ötlettelenség, miután elkészült az új szám / lemez. Néhány kivételtől eltekintve alig lát valaki túl azon, hogy a Recorderen legyen online premier és A38-on lemezbemutató koncert. Talán azért, mert azt gondolják, hogy a jó zene minden esetben utat tör magának. Ez nem így van, illetve sokan elfelejtik, hogy a szórakoztatóiparban dolgoznak, amiben folyamatosan meg kell tudni újulni. Jó lenne több kísérletezést, átgondolt és felépített kampányt, márkákkal, appokkal, streaming szolgáltatókkal vagy bárkivel olyan együttműködést látni, ami meglepő, izgalmas és ezért lehet róla beszélni.

2015

Mi főleg a márkák és a zenekarok közti együttműködés metszetében mozgunk, ezért a legnagyobb kihívás az lesz, hogy mindkét oldalról minél több féllel tudjunk kreatív együttműködéseket tető alá hozni. Néhány céget leszámítva elég kevésnél jelenik meg az igény arra, hogy a vizuális megjelenésük mellett a zenére is hangsúlyt fektessenek. A legtöbben aprópénzből szeretnék ezt megoldani, miközben mindenki egyetért abban, hogy egy reklám hatékonyságát elemi erővel tudja jó vagy rossz irányba befolyásolni a zene és egy jól megválasztott előadó. Egyik legfontosabb 2015-ös küldetésünk az lesz, hogy minél több ügynökséget és márkát sikerüljön meggyőznünk arról, hogy foglalkozzanak többet a zenével, mert nekik is megéri. Szerencsére egyre többen mutatkoznak nyitottnak erre, ezért izgalmas időszakra készülünk!

Maciej Jaworski, Deezer, a közép-kelet-európai régió ügyvezető igazgatója

Nemzetközi

A Deezer szempontjából az elmúlt hónapok egyik legfontosabb eseménye a Deezer amerikai piacra lépése volt a Deezer Elite szolgáltatással. A High Def Audio nagy sikernek örvend azóta is a tengerentúlon, aminek a fejlődésére érdemes lesz idén is odafigyelni.

Magyar

A 2014-es hazai trendekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni a zenei tartalmak digitális felületeken való egyre növekvő elterjedését, és a streaming szolgáltatások fokozódó népszerűségét, folyamatos térhódítását. Ehhez a Deezer Magyarország is nagyban hozzájárul a sok hazai tartalom promótálásával, és a fiatal, feltörekvő zenekarok felismerésével, támogatásával (pl. a Deezer Young Guns nemzetközi verseny győztese egy magyar zenekar volt, a Middlemist Red).

2015

2015-ben várhatóan tovább növekszik a streaming szolgáltatók népszerűsége Magyarországon is. Célunk a Deezer magyarországi pozíciójának további megerősítése, a szolgáltatás terjesztése, illetve a Telenorral való, jól működő kapcsolat megőrzése és továbbfejlesztése újabb akciókkal, ajánlatokkal, együttműködésekkel.

Jehan Paumero, Believe Digital, label manager

Nemzetközi

A streaming oldalak kirobbanása.

Magyar

Visszajön a rock! Remek magyar lemezek jelentek meg szerintem, amelyek nemzetközi szinten is megállhatnák a helyüket: Fran Palermo, The Qualitons, Middlemist Red, Dope Calypso, Gustave Tiger…

2015

A magyar zeneipar előtt: helyet csinálni az új zenekaroknak, többek között azért, hogy a fesztivalok magyar line-upja ne hasonlítson annyira a 2014-esre, a 2013-asra, a 2012-esre…

Bodrogi Bozán András – független digitális zeneüzlet szakértő, YouTube tréner, tanácsadó

Nemzetközi

A növekvő tudatosság és érdekképviselet a szerzők, előadók, zenekarok oldaláról pl. a streaming szolgáltatásokból bejövő “bevételeik” kapcsán.

Magyar

A Spotify hazai piacon való elindulása, a YouTube-bevételek növekedése, egyes hazai kiadványok digitális megjelenésének már látható tervezése.

2015

Az új zenekarok, kiadványok finanszírozása, mint kihívás… #’Honnan, kik és hogyan fektetnek pénzt zenei kiadványokba?’ Magam számára feladat végre megtalálni az egyensúlyt a tartalomfogyasztás és a saját kreatív tartalmak előállítása és megosztása között.



Kategóriák:Hírek

Címkék:

1 hozzászólás

  1. lehet valamit nem csinálunk jól, de nálunk a youtube bevételek aránya 80%, míg a deezer és spotify bevételek szinte láthatatlanok voltak 2014 Q4-ben…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: