Ki írta a YMCA-t? Vagyis: hányan?

UPDATE: Március elején Victor Willis megnyerte a pert.

A Village People rendőre, Victor Willis 2012-ben szerezte vissza 33 dala, többek között a diszkókorszak egyik örökzöldjének számító, máig gyakran játszott YMCA jogait. Az akkori per alapja az amerikai szerzői jogi törvény 1978-as módosítása volt, amely szerint ha valaki átadja jogait, akkor 35 év múlva visszaszerezheti ezeket, feltéve, ha 2-10 évvel megelőzően értesíti erről a jogtulajdonosokat. A jogalkotói szándék az volt, írja a Billboard, hogy a pályájuk elején, rossz alkupozícióban lévő alkotók az (ugyanabban a törvénymódosításban meghosszabbított) szerzői jogi védettség kései szakaszában élvezhessék a munkájuk gyümölcsét.

Mint arról a per után a Dal+Szerző magazinban részletesen szó volt, a magyar törvény szintén törekszik arra, hogy a hosszú szerződésekben az alkotót védje, bár más eszközökkel: tiltja az életműszerződést; azt, hogy a szerződés kiterjedjen a megkötéskor ismeretlen felhasználási módra; a bestseller klauzulával (a bíróság módosíthatja a szerződést, ha azért vált egyoldalúan hátrányossá a szerzőnek, mert váratlan sikert ért el), és a felmondási joggal, ha a kiadó nem tesz eleget szerződéses kötelességeinek.

A Village People szóban forgó dalainak jogait kezelő Scorpio Music és Can’t Stop Productions megpróbálta ebben megakadályozni Willist, ám 2012-ben a bíróság elutasította a keresetüket. Többek között azt az érvüket is, hogy a több szerzős daloknál mindegyiknek vissza kellene igényelni a jogokat – a bíróság szerint ez 35 év után olyan nehézségekbe ütközne, amely bizonyosan ellentétes a jogalkotói szándékkal.

Maradt azonban még egy komoly vitás kérdés, amely 24 szerzeményt érint. Ezeknek hivatalosan három szerzője van: Victor Willis mellett a Village People-t összerakó két francia zeneipari szakember, Jacques Morali (a zeneszerző-producer 1991-ben elhunyt) és Henri Belolo producer. A Scorpio Music és a Can’t Stop Productions szerint ezeket a dalokat francia eredetiből adaptálták, és csak ez utóbbi munkával bízták meg Willist. Szerinte azonban csak ő és Morali voltak a szerzők, Belolo valójában nem. Így a jogdíjbevételeknek nem 33, hanem 50 százaléka illetné meg őt – állítása szerint a különbségen 30 millió dollárt bukik.

Erről kell most, bő három évtizeddel később döntenie az amerikai bíróságnak. (Az is felmerült, hogy elutasítják a keresetet; végül az döntött, hogy a bíróság szerint nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy Willis annak idején tudta, hogy Belolót feltüntették szerzőként.)

Victor Willis mellett fog tanúskodni volt felesége, Phylicia Rashad, aki állítólag gyakran látta egykor férjét a szerzeményeken dolgozni (és nem franciából adaptálni); valamint Belolo egykori titkárnője, aki részt vett sok szerződés és szerzői jogi dokumentum megszövegezésében; továbbá a Village People stúdiózenekarának volt dobosa.

A másik oldalon a zenekar alapítója, Felipe Rose (akit a nagyvilág indiánnak beöltözve ismert) tanúskodik majd arról, hogy látta, amint Belolo és Morali együtt dolgozott a YMCA-n. Willis jelenlegi felesége, Karen Willis viszont összegyűjtötte az énekes interjúit, amelyekben állítólag soha nem beszélt ilyesmiről.



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Discover more from

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading