A Dal: egyedülálló lehetőség, vagy egy pezsgő poppiac egyik szereplője?

Február 28-án, szombaton lesz A Dal döntője: kiderül, hogy melyik dal megy az Eurovíziós Dalversenyre. A műsor azonban túlnőtt azon, mint hogy pusztán az Eurovízió válogatója legyen. Ezt az is mutatja, hogy 351 szerzeménnyel neveztek a versenyre. Elég csak 2014-re visszagondolnunk: nem kizárólag a nyertes dalból lett országos sláger. A Dal olyan szerepet tölt be a magyar popzenében, amely különbözik egyrészt más tehetségkutatókétól, például mert itt nem csak énekesek, előadók, hanem szerzemények (is) versenyeznek; és olyan nyilvánosságot tud biztosítani egy már nem kezdő,de még be nem futott előadónak, amilyet az oly sokat emlegetett internetes felületek nem.

Ahhoz, hogy körüljárjuk, mi A Dal szerepe a magyar poppiacon, először néhány konkrét példát néztünk arra, hogyan hat egy még be nem futott előadó karrierjére a szereplés, aztán a kereskedelmi és közmédia jelentős szereplőit kérdeztük meg a műsorról. Megkerestük két tavalyi, nem nyertes, de a jó szereplésnek köszönhetően befutott előadó menedzsmentjét. Kiderült, hogyan hat A Dal a rádiós játszásokra, a koncertfelkérésekre, mi a menedzsment teendője a szereplés után. A Class FM-et és az MTVA-t nemcsak A Dalról kérdeztük meg, hanem arról is, hogyan látják az új dalok befutásának esélyeit a magyar piacon, mi ebben a szerepük.

Honeybeast: a döntő számít, az erősíti a rádiós játszást

A 2014-es A Dal egyik nagy nyertese a Honeybeast A legnagyobb hős című dala volt. Bár a versenyt nem nyerte meg, de ettől még az év egyik emblematikus slágere lett belőle, amely ráadásul a rádiókban és az online felületeken is jól teljesített.

A Honeybeastet menedzselő Molnár Gábor (Gold Record) a Dal+Szerző blognak elmondta, hogy ő attól függetlenül nagyon bízott a dalban, hogy hogyan szerepel majd a tévéműsorban. De az, hogy bejutott a döntőbe, sokat lendített a népszerűségén. Leginkább abban, hogy így elkezdte játszani a Class FM, és ha valami oda bekerül, akkor abból nagy eséllyel országos sláger lesz, hiszen a vidéki rádiók is nagy valószínűséggel átveszik – mondta Molnár Gábor.

A Gold Recordnak más produkciói is szerepeltek a műsorban, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az elődöntőben kiesett daloknak nem segített a nagy nyilvánosság, amelyet A Dal biztosított: egyikből sem lett sláger; vagyis a döntő az, amely igen sokat számít e szempontból – no meg persze az, hogy valóban jó dalokról legyen szó.

Molnár Gábor szerint a magyar könnyűzene egyik nagy problémája, hogy nincs előjátszó médium, vagyis olyan, amely új dalokat vezetne be. A Viva tévé volt ilyen, de aztán más irányba fordult; a kereskedelmi rádiók pedig csak nagyon ritkán vállalnak be teljesen új dalt (ami persze érthető is, hiszen alapvető céljuk, hogy ne veszítsenek hallgatókat). Így marad az internet, illetve az olyan tévéműsorok, mint A Dal, vagy például az X-Faktor; ezek közül az előbbi hatása a leginkább koncentrált.

A Honeybeast egyébként nem a nulláról indult, amikor bekerült A Dalba, korábban is játszotta több számukat a Petőfi Rádió. A Gold Record vezetője felvázolta azt is, hogy – az idei versenybe amúgy nem nevező – zenekarral milyen tervei vannak. Molnár Gábor szerint alapvetően kétféle művészmenedzsment van: először meg kell keresni az utat az emberekhez; aztán azt kell kitalálni, hogy „hogyan tartsd meg magad, hogyan fejlődj”. Ezek egészen másfajta megközelítést kívánnak. A Honeybeastnél most az a feladat, hogy a zenekar imidzsét kialakítsák, erősítsék, hiszen egyelőre „dalimidzs” van, tehát A legnagyobb hőst sokan szeretik, de a szakmán kívül nem sokan kötik össze azzal, hogy ki az előadója. Ahhoz, hogy egy előadó beépüljön az emberek tudatába, több sláger is kell. A Honeybeasttel most ezen dolgoznak.

New Level Empire: megugró koncertfelkérések, főleg önkormányzatoktól

A New Level Empire 2014-ben és 2015-ben is indult A Dalban; az első évben a döntőig jutottak, idén a középdöntőig. Tavaly még – a tagok komoly zenei előélete ellenére – kezdőnek számítottak. Igaz, The Last One című daluk már ment a rádiókban, de sokan a tévéműsorból tudták meg, hogy ezt a számot egy magyar előadóhoz kell kötni – olvasható a honlapjukon.

A zenekar fellépéseit menedzselő Famous Management ügyvezetője, Kurucz Gergely szerint A Dal komoly ugródeszkát jelent a résztvevő előadóknak. Tavaly ők ezt főleg a döntőbe kerülés után érezték (ahol ráadásul az egyik fő esélyesnek számított a számuk), idén már az elődöntő után is, ugyanis a második indulás, műsorba kerülés „megerősítette a státuszukat”. Fontos szempont, hogy A Dal minden korosztályhoz elér, nem csak például a tinédzserekhez (bár a műsorban a műsorvezető, a menedzsment szerint helytelenül, tiniknek szóló zenekarnak titulálta őket).

A Dal hatása két területen volt a legerősebb a New Level Empire számára. Egyrészt náluk is a rádiós lejátszásokban: a tévéműsor hatására sokkal többet, rotációban játszották mind a két számukat. Másrészt a koncertfelkérésekből is több érkezett, javarészt önkormányzatoktól. Idén A Dal a tavalyihoz képest nem hozott plusz felkéréseket: az idei megkeresések tulajdonképp a tavalyi műsor, a New Level Empire által elért sikerek hozadékai. „Hogy ez más lett volna-e, ha a döntőig jutnak, sajnálatos módon nem tudtuk meg” – mondta Kurucz Gergely. Emellett a Facebook-lájkok száma is érezhetően nőtt, de nem kiugróan; a YouTube-nézettség kapcsán pedig inkább folyamatos emelkedésről számolt be a New Level Empire menedzsmentje.

Class FM: a lehetőségeink határáig elmegyünk, hogy elősegítsük a pezsgést

A Class FM programigazgatója, Tiszttartó Titusz blogunknak elmondta, hogy természetesen figyelik A Dalt, „hiszen az elmúlt évek tapasztalata alapján ebben a műsorban sok olyan felvétel tűnik fel, ami aztán később igazi rádiós slágerré is válik. A zenei ügyekért felelős csapatunk folyamatosan figyeli a könnyűzenei piac minden rezdülését, így A Dalt is naprakészen követi.” Ugyanakkor nincs olyan, hogy a műsorban elért pozíció, vagy a zsűri véleménye automatikusan garantálná a helyet a rádió repertoárjában: ez „csak és kizárólag a saját zenei tesztünkön múlik” – árulta el a programigazgató. Hozzátette: „Csiszár Jenő mondataira ugyanakkor komolyan figyelünk, hiszen az ő meglátásai szinte kivétel nélkül bejönnek. Jenő nagyon ért ahhoz, hogy mi működik és mi nem. Öt évig dolgoztunk együtt, közös eredmény, hogy a Class FM ma közel 3 millió hallgatót szórakoztat minden nap. Hiba lenne figyelmen kívül hagyni a meglátásait.”

Vagyis voltaképpen nem A Dal tesz sikeressé egyes szerzeményeket a Class FM-en is, hanem a sikerre ítélt dalok mindkét fórumon megtalálják az utat a közönséghez: „a sláger, az sláger” – mondta Tiszttartó Titusz. „Egy országos, zenei formátumú kereskedelmi rádió pedig a slágereket nyomja a hallgatóinak. Abban az esetben, ha sikeres rádiót akarunk csinálni, tudnunk kell, hogy mit akarnak a hallgatók (erre van a kutatás), és azt kell adnunk nekik, amit szeretnének, szórakoztató köntösbe csomagolva.” A programigazgató biztos abban, hogy idén is lesznek slágerek A Dalból, és abban is, hogy ezek közül többet fognak játszani ők is.

Tiszttartó Titusz A Dal, illetve más tévés zenei produkciók, az X Faktor és a Rising Star fontosságát elismeri: „jó, hogy vannak, mert lehetőséget biztosítanak az ismert és kevésbé ismert hazai előadóknak arra, hogy megmutassák a tudásukat.” Ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy túl kevés lenne a megmutatkozási lehetőség. „Megértem a művészek nehézségekre utaló mondatait, de azt is látni kell, hogy ahonnan én látom a felvetett problémát, onnan határozottan nyitottabb és folyamatosan fejlődő, pezsgő zenei piac képe rajzolódik ki. Mondok konkrét példákat: az egyik legtöbbet játszott magyar dalunk az elmúlt hónapokban az Intim Torna Illegál, a másik pedig a Halott Pénz slágere. Ez szerintem olyan emblematikus áttörés, ami sokáig elképzelhetetlen volt a hazai kereskedelmi rádiózás világában. Tudom, hogy a kimaradóknak nem gyógyír, de mind az előadók számát, mind a slágerek mennyiségét tekintve statisztikailag kimutatható érdemi előrelépés történt a hazai zenei rádiós játszások terén. Ez fontos és jó hír, a zenészeknek és nekünk rádiósoknak is.”

„Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy országos kereskedelmi zenés rádió soha nem lesz előjátszó rádió, mindezek ellenére a Class FM-nél a méretünknél és a pozíciónknál fogva érezzük a felelősségünket, és sokszor a lehetőségeink határáig elmegyünk azért, hogy a pezsgést elő tudjuk segíteni. Például ezért foglalkozunk kiemelten a Wellhelo új projektjével, vagy hogy nemzetközi példát is mondjak, Sam Smith új slágerével, aki ma már evidenciának számít, de amikor tavaly Mikus Tamara kolléganőm megtalálta, itthon még nem nagyon tudták, hogy kicsoda ez a fiú” – mondta Tiszttartó Titusz.

MTVA, Petőfi: trendszetter a változó körülmények között

Az MTVA részéről Horváth Gergely, a Petőfi Rádió felelős szerkesztője, a március 15-én induló Petőfi Tévé vezetője válaszolt a Dal+Szerző blog kérdéseire. Az Eurovíziós Dalversenyről, amelynek A Dal a válogatója, elmondta, hogy az „elviekben a dalokról szól, amelyek hidat jelenthetnek a sokszínű és tágan értelmezett Európa népei között, vagyis van/lenne egyfajta eszmeisége is. A gyakorlatban ez egy show műsor, amelyben nem csak az adott dal kvalitásai számítanak.” A Dal tétje tehát kettős: egyrészt mint hazai válogatás itthon is nagy publicitást hoz, másrészt az Eurovíziós Dalversenyen való részvétel „a dal vagy előadója nemzetközi áttörését hozhatja magával, az élőben előadott dalt ugyanis jóval több, mint százmillió ember látja.” Nincs olyan tehetségkutató, amely a győztesének ilyen lehetőséget, a nemzetközi piacon való részvételt tudná felkínálni. Horváth Gergely szerint „a probléma inkább ott jelentkezik, amikor a dal maga marketingmegfontolások alapján születik vagy alakul át: hitelét veszti, másol vagy hasonlítani akar. Többnyire ezek az eredetiség nélkül előadott, közhelypanelekkel operáló kísérletek adják részben az Eurovízió zeneiségének megítélését, pedig mindig vannak valóban jó dalok is.”

Megkérdeztük Horváth Gergelyt arról is, hogy mennyire akarja, tudja a Petőfi Rádió (illetve majd a televízió) betölteni az előjátszó médium szerepét – amelynek hiánya a fent olvasható elemzés szerint A Dalt annyira felértékeli. A felelős szerkesztő elmondta, hogy „a Petőfi zenei rádióvá válása óta ún. trendszetter adó, vagyis elsőként ad közre olyan felvételeket, amelyek aztán népszerűek és/vagy ízlésformálóak lesznek. Ez a misszió része. Így például nagyon örülünk annak, amikor a Class FM Wellhellót vagy Halott Pénzt játszik!”” Ez a vállalás ma is hasonló ahhoz, amellyel nyolc éve elindult a megújult adó, „de ma már másként jelenik meg, mert a zenéhez való jutás, a zenefogyasztás és maga a hazai rádiós piac is jelentős változáson esett át. A Petőfi misszióját a jelenlegi viszonyokhoz (helyéhez és szerepéhez) kell igazítani” Horváth Gergely szerint. E változásokkal együtt tehát „ennek műfajai is változnak, hangsúlyok kerülhetnek át stb.”

A Petőfi rádió törekvése „rányitni” az utánpótlásra (is), „de csak szakmai válogatási elvei megtartásával. A Dalnak nem feladata a befuttatás, de a rádió lehetőségei szerint igyekszik ápolni a nyertesek jelenlétét – amennyire van esztétikai találkozási pont velük” – nyilatkozta a Petőfi Rádió felelős szerkesztője a Dal+Szerző blognak. Mint mondta, az utóbbi két évben több ilyen is volt, országos adóként például először játszották a műsor 2013-as nyertese, ByeAlex felvételeit.



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Discover more from

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading