Elindult Magyarországon a Tidal, a veszteségmentes stream zenehallgatást kínáló előfizetéses oldal. Havi 2999 forintért lehet használni saját lejátszó programjával, a weben (csak a Chrome böngésző nyújt tökéletes hangzást), androidos és iOS-készülékeken, továbbá integrált hi-fi rendszereken. A Tidal katalógusában 25 ezer zeneszám van, valamint 75 ezer klip, szintén HD minőségben. Itt demonstrálják a különbséget az „élettelen” mp3 (256 kbps), a „jó, de még mindig nem igazi” 320 kbps AAC, és a „telt, részletgazdag” veszteségmentes formátum között (1411 kbps); még azt is meg lehet hallgatni, hogy a tömörítés mit hagy ki a zenefájlokból.
A Tidal a kurátorai által készített, illetve a felhasználó által összeállítható playlisteken, a rádiózáson túl még zenei cikkeket, interjúkat is kínál. A katalógust bejelentkezés nélkül is lehet böngészni, de a belehallgatás nem csak időben korlátozott, de hangminőségben is. Rövid keresgélés alapján úgy tűnt, hogy a magyar kínálat a szokásos, vagyis azok az aggregátorok, amelyek más stream oldalakra eljuttatják a hazai előadókat, a Tidalt is elérik.
A szolgáltatásra itt lehet feliratkozni. Hét napig ingyen próbálhatjuk ki; ez ún. opt-out teszt, vagyis le kell iratkozni a határidő előtt, ha nem akarjuk, hogy levonják a pénzt a bankkártyánkról (ennek adatait meg kell adni a regisztrációnál, vagy Paypallal kell bejelentkezni). A jogtulajdonosoknak jó hír, hogy a Tidal állítólag az iparági átlag dupláját fizeti a streamelt tartalmak után, bár konkrét összeget nem hoztak nyilvánosságra.
A Tidal Skandináviából indult, ahol a WiMP néven működő, hasonló szolgáltatásnak 580 ezer előfizetője van, illetve a hi-fi verziónak 17 ezer. A hírekbe nemrég azzal került be, hogy az amerikai rapper-üzletember Jay Z meg szerette volna vásárolni a tulajdonos Aspiro céget, ám a részvényesek 10 százaléka bejelentette, hogy az 56 millió dolláros ajánlatot kevésnek tartja a cégben rejlő potenciálhoz képest, úgyhogy ez az ügylet még függőben van.
A veszteségmentes stream piacán nem a Tidal az egyetlen szereplő. Ott van például a Deezer Elite, amely először az Egyesült Államokban volt elérhető, majd idén februártól immár 150 országban használható, a normál előfizetés duplájáért; a katalógus 35 milliós. Igaz, itt van egy korlátozás: csak a Sonos nevű, drótnélküli összeköttetésre alapozó hi-fi rendszerekkel működtethető. (Ennek lényege az, hogy az internetkapcsolattal rendelkező, vagy fájlokat tároló gépről egy adott háztartásban több zenehallgató készülékre is lehet zenét küldeni. A Tidal is működik ezen, illetve több más hasonló rendszeren.) A Deezer Elite tavaly szeptemberi indulása óta több mint 200 ezer előfizetőt szerzett. A körükben végzett felmérés szerint 91% hallja a különbséget a veszteségmentes formátum és az mp3 között; 65% soha nem térne vissza az utóbbihoz.
A Deezer Elite erőssége maga a Deezer, míg a Pono rendszert megálmodója, a rossz minőségű zene ellen harcot hirdető Neil Young hírneve segítette. Az audiolejátszó készülék gyártását, valamint a Magyarországról is elérhető online boltot közösségi finanszírozásból, a Kickstarteren összegyűjtött rekordmennyiségű pénzből indította a zenész. A hi-fisták körében jól ismert japán Onkyo is előállt nemrég egy internetes zenebolttal. Valamint több, régebb óta működő online áruházból is lehet veszteségmentes fájlokat vásárolni.
A Billboard egyenesen „high definition audio war„-ról ír: eszerint bár feltehetően nem túl nagy az ilyesmi iránt érdeklődő, pontosabban érte fizetni is hajlandó közönség száma, komoly harc indult meg értük. Szintén a Billboard írt arról, hogy a Tidal első „toplistája”, vagyis a felhasználók által legtöbbet streamelt albumok arra utalnak, hogy az idősebb, jó anyagi helyzetben lévő közönség használja ezt a szolgáltatást. A listán az első a Pink Floyd, és D’Angelo, a Royksopp és a Foo Fighters mellett itt van még Bill Frisell neves avantgárd gitáros, illetve olyan még ismeretlenebb előadók, mint a Kiasmos és a Distance, Sky & Light. Feltehető egyébként, hogy ezek közül legalább néhány a Tidal ajánló cikkeinek hatására került ide.
Categories: Hírek