Március 15-én indul a Petőfi TV az m2 esti műsorsávjában, minden nap 20 órától. Az új adó nem kizárólag zenecsatorna lesz, de erős lesz rajta a zene szerepe. Horváth Gergely, a Petőfi Rádió és TV felelős szerkesztője a Dal+Szerzőnek beszélt arról, hogy mi a Petőfi brand üzenete; hogyan segíti a magyar könnyűzenét és mik ennek a korlátai (mondjuk a rock és metal tekintetében); szóba került a tinédzserek megszólításának problémája, a magyar kereskedelmi rádiózás születése és a Cseh Tamás Program is. Interjúnkban főként zenei vonatkozású kérdésekre koncentráltunk.
Meglepődtem, amikor rájöttem, hogy a Horváth Gergő, a Kultúrfitnesz műsorvezetője, és Horváth Gergely, a Petőfi Rádió és most már TV felelős szerkesztője ugyanaz az ember. Szándékosan tartod külön ezt a két szerepet?
Jó kérdés… Alapvetően igen. Van egy műsor, és ennek van egy műsorvezetője – és van egy olyan funkció, amely nem kell, hogy bármilyen módon ismert legyen kívülről. A műsorvezető a műsort kell, hogy szolgálja, a Petőfi Rádió vezetője pedig az egész adót.
Mit csinált pontosan a felelős szerkesztő?
Felel az adó identitásáért, ennek a megjelenéséért a zenében, a megszólalásokban; a versenyképesség megtartásáért és erősítéséért; a munkatársak lelki, szellemi kényelméért… [nevet] Alapvetően azért felel, hogy a Petőfi brand tovább erősödjön, és hogy még többekkel sikerüljön kommunikálni. Elindul a Petőfi TV, és március 15-ével teljesen megújul a PetofiLive.hu is; ezeken a platformokon is a Petőfi brand erősödését kell elérnünk, hogy még többekkel kommunikáljunk.
Mi a Petőfi brand lényege, amit kommunikál?
Abban a jó helyzetben vagyunk, hogy a Petőfi víziója nagyon jól azonosítható a névadóval. Végső soron egy emberképről van szó: nyitott gondolkodású, szabadságszerető, innovatív, megértésre törekvő, a másik ember és a társadalom iránt érzékeny, segítő, felelősséget vállaló ember. Ha dalidézettel válaszolhatnék, akkor: kezdjetek el élni.
A rádióból jöttél, és tévés vezető is lettél. Mik a legfontosabb különbségek a te szempontodból?
A rádióban egyedül a hang van, a hang hatása. Egészen más felkészültség és érzékelés kell, amikor a kép belép. Bizonyos tartalmak megformálásához kell egy tévés, vizuális látásmód. Ez fordítva is igaz, a rádióban sem megfelelő a tévés gondolkodás. A képi megvalósításnál pedig ugyanúgy megvan a lebilincselés, a kapcsolatteremtés tényezője.
A Petőfi Rádiónak erős profilja az új magyar zenék bemutatása. Ez a tévére mennyire lesz jellemző?
Zenészkörökben sokan teszik függővé magukban a sikerességüket a Petőfi Rádióban való szerepléstől. Ez önmagában nem igaz, de nyilvánvalóan van súlya annak, hogy a Petőfi Rádióban ki hogyan jelenik meg. Mint ahogy az is igaz, hogy a Petőfi Rádiónak nem feladata megoldani a magyar könnyűzenei élet egészének problémáit; de nem tudunk eltekinteni attól sem, hogy bizonyos mértékű segítséget, ösztönzést tudunk adni. Az ilyen típusú felelősségvállalás elől a Petőfi soha nem futamodott meg, és még inkább nem fog. Vannak fontos ügyek, amelyeket vállalunk, többek között ilyen az új magyar zenék, dalszerzők, dalok beléptetése, nyilvánosság és megjelenési lehetőség biztosítása.
A Petőfi TV-ben az az alapvető célkitűzésünk, hogy a képi megjelenítéssel is segítsük azokat a dalokat, amelyek a rádióban szólnak, a Petőfi Rádió tágabban értelmezett zenei kultúrájához tartoznak. Egy példa a platformok együttműködésére: március 16-án az Ivan and the Parazol új dalát bemutatjuk reggel bemutatjuk a rádióban, Talpra magyarban; este pedig a klipet a tévében. A műsor után pedig éjfélig exkluzívan a Petőfilive-on lesz megnézhető online formában.
De ezzel együtt a Petőfi TV nem zenecsatorna abban az értelemben, hogy nem egymás utáni klipek adják a tartalmat, hanem televízós tartalmak lesznek. Köztük természetesen videoklipek is, és sokszor fogunk beszélni zenéről, vagy zene által valamiről. De végső soron az élet dolgainak sokkal szélesebb spektrumát fogjuk érinteni, mint a zene. Lesznek olyan vállalt témák, amelyeket egy héten keresztül fogunk kifejteni. Olyanok, amelyek a tágan értelmezett célcsoportunkat életbevágóan érintik; ez korosztály szempontjából 16 és 35 közé esik (ez több korcsoport). Az albérlet, a párkapcsolat, a társas kapcsolatok, sok minden, ami aktuálisan foglalkoztatja őket. Alternatívát szeretnénk nyújtani nekik ahhoz képest, hogy milyen éjjel-nappal Magyarország. Egy olyan generációról beszélünk, amelyben a kutatások szerint tehetséges, de hiányzik belőle az ösztönző erő. A Petőfi ebben az ösztönzésben kíván segíteni.
A magyar realitásokat ismerve gyakran belefuthattok majd egy olyan problémába, hogy egy dal jó, de a hozzá készült klip anyagi korlátok miatt nem profi.
A Petőfi Rádiónak, TV-nek, az egész platformnak vállalása az új magyar zene propagálása, segítése. Ugyanakkor vannak műfaji korlátok, amelyek bizonyos határokat szabnak ennek a vállalásnak. Ezáltal keletkezett most egy új dilemma a tévé közbelépésével, hogy az, ami dalban jó, az képi megjelenésében képvisel-e hasonló értéket. Nyilván lesz itt is egy olyan minőségi határ, ami alatt nem mondhatjuk azt, hogy építő jellegű a tartalom. Sőt, ott is dilemmáink vannak, ami akár korhatárbesorolásnál is jelentkezik, hogy vannak határozottan jó klipek, amelyek olyan vizuális elemekkel operálnak, hogy nem adhatjuk le ezeket kommentár nélkül. Például Romain Gavras klipjeire gondolok: nagyon erős, filmszerű klipek, de önmagában nem adhatók le, kell teremteni nekik egy értelmezési keretet. Itt lehet, hogy a dal leválik a klip üzenetéről. Azt szeretjük, ha vizuálisan a klip erős, de tévés megfontolások vannak a tévésugárzásnál, és rádiós megfontolások a rádiósugárzásnál. De mindkét platformon igaz, hogy a nekünk adott eszközökkel, a nekünk adott műfaji korlátokon belül segítsük az új magyar könnyűzenét.
Mit nevezel műfaji korlátnak?
Például azt, hogy a Petőfi egy zenei rádió, és azt a 2015. március közepén lévő piaci helyzetet, amikor több mint egymillióan hallgatják naponta a rádiót. Ez más működést igényel, mint mondjuk egy kétszázezres hallgatottságú rádióé. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ebben a nagyon erős piaci helyzetben szeretnénk a „trendszetter” szerepet megőrizni. A Petőfi Rádió identitásához hozzátartozik, hogy mi mutatjuk meg országos méretekben elsőként azokat a zenéket, amelyek meghatározzák majd a könnyűzenei világot a következő hetekben, hónapokban. A Petőfi Rádió arra jött létre, hogy zenei szempontból mutasson egy határozott irányt, amiben hisz. Rádiós szakmai szempontból ez azt jelenti, hogy mi előjátszunk és betörünk bizonyos dalokat, amelyeket aztán a kereskedelmi rádiók átvesznek. Ez a misszió része, és ez hálistennek nagyon sikeres. Mint A Dalról szóló cikkben is volt elhangzott, amikor Wellhellót, Péterfy Borit vagy Halott Pénzt hallunk másik, kereskedelmi adón, akkor nagyon örülünk. Reméljük, hogy eljön majd az az idő, amikor Vad Fruttikat is fogunk hallani.
Gyakran előkerül, legutóbb például az Óriás Ossian-feldolgozása kapcsán, hogy sokan keveslik a rockzenét, a metalt a Petőfin.
Több mint egy éve van a Rockzóna című műsorunk, amelyben a rock újdonságait játsszuk le. Áprilistól pedig lesz egy új rockműsor is Hajtómű címmel, és ebben lesz metal is. A rock mint attitűd elemzésére, közvetítésére jön létre. A műsovezetője Babiczky Tibor, író, költő lesz, akit a hallgatók ismernek az Ikonikus dalok magyarul című sorozatból. Tehát egy nagyon jelentős kortárs művész vállalkozik majd arra, hogy értelmezze a rockhoz, különböző áramlatokhoz tapadó téveszméket, tévedéseket. Például a dalszövegekkel kapcsolatban: sátánista vagy nem sátánista, hívő vagy nem hívő – mik itt a határok, mik a valós értelmek, a szimbólumok mögött van-e valami tartalom, tudatos használat. Ezeket a témákat műsor mind felvállalja.
Tudjuk, látjuk, hogy a keményebb rock és a metal milyen fontos Magyarországon. Olyan érzések és gondolatok közvetítője, amelyek nem megkerülhetőek. Az egy műfaji kérdés a Petőfi Rádió jelenlegi státuszában, hogy ezt a tartalmat hogyan tudjuk hatékonyan átadni minél szélesebb közönségnek. Ez ebben a pillanatban nem jelenti azt, hogy ilyen típusú zenét napközben olyan sokat tudnánk játszani; ezt el kell fogadnunk, ez így van. És szükség volna arra is, hogy a magyar rock vagy metalzene 2015 hangzásának megfelelően szólaljon meg, és ez nincs mindig így.
Az A38 és az Akvárium fontos helyszíne lesz a tévének.
Azért lesz ez két fő helyszínünk, amiért már régóta kapcsolatban vagyunk például a Szigettel, Volt Fesztivállal, különféle produkciókkal: ízlésbeli azonosság és értékazonosság is van közöttünk, és célazonosság: hogy serkentsük, ösztönözzük a ránk bízott eszközökkel a magyar zenei színtér erősödését. A Petőfi brand televíziós részét lépésről lépésre, fokozatosan fogjuk építeni. Március 15-én ennek az első köre indul el, amelynek a legfőbb történése az este 20, de még inkább 21 óra és 22.30 közötti élő magazinműsor, amelynek adóstúdiója, egyben egyik fő helyszíne az A38 Állóhajó, a másik fő helyszíne pedig az Akvárium klub. Ez azt is jelenti, hogy a helyszíneken lévő élet erősen jelen lesz ebben a magazinműsorban, sok lesz az egymáshoz kapcsolás, valamint az ezeken kívül számos más helyszínre kapcsolás is, így például vidéki színtereket is bemutatunk. A helyszíni történések, azok műfajai nyilván adnak egyfajta pulzálást.
Aki bemegy az A38-ra, az Akváriumba, az számíthat rá, hogy „benne lesz a tévében”?
Az A38-on koncerteket a hajó veszi, rögzíti és dokumentumfilmeket készít belőle, amelyeket nyilvánvalóan ad a Petőfi Tv, de kicsit később. Ott a helyszínen az ott-és-akkorba tudunk belekóstolni: beleforgatunk, belenézünk, jelen leszünk.
Azt nyilatkoztad, hogy minden fontos koncerten, fesztiválon szeretnétek jelen lenni. Tehát várhatók más helyszínekről is teljes koncertfelvételek?
Igen, álmaink között ez szerepel, koncertek rögzítése, közreadása. Most nagyon örülünk, hogy a két fő koncerthelyszínnel, és az év során remélhetőleg egy-két további bővüléssel el tudunk indulni, és így egy gazdag koncertfilmtartalmat tudunk adni. A helyszíni kapcsolás is olyan, hogy lépésről lépésre szeretnénk fejleszteni. Hetente biztos, hogy lesz öt még nem látott A38-as koncert, és a hétvégén pedig más típusú koncerteket is szeretnénk közreadni, más helyszínről, akár külföldön rögzítettet is szeretnénk, az európai partnerintézményeken keresztül. Nem tévés, hanem rádiós példa, hogy Noel Gallagher Chasing Yesterday című lemezének rádiós bemutatója lesz a jövő héten, és ezt néhány nappal később tudjuk adni a rádió Eleven című műsorában. Abban bízunk, hogy ezt tévével is meg tudjuk tenni.
Az első heti műsorban szerepel felvétel a Müpából is.
Igen, az MTVA kezelésében lévő, már meglévő koncertfelvételekből alakítottunk ki egy olyan programsort, ami szerintünk ide illik, és nagyon erős tartalom.
Milyen arányban lesznek magyar és külföldi előadók?
Nézd meg az A38 és az Akvárium fellépőinek listáját, és képzeld el, hogy aki a magazin idejében fellép, vagy tudunk vele kommunikálni, az megjelenik.
A fesztiválokon hogyan lesz jelen a tévé? Lesznek esetleg teljes koncertközvetítések, mint amilyet a YouTube-on már évek óta lehet követni?
Ahogy a rádió évek óta együttműködik a számunkra fontos fesztiválokkal, úgy a tévé is jelen lesz a meghatározó nyári fesztiválokon. A Sziget streamről tárgyalunk, hogy a Petőfilive-on elérhető legyen.
Mondtad, hogy a célközönség a 16-35 év közötti korosztály.
Igen; tágan értelmezve, és nem egy masszának tekintve.
Mennyire hallgatják ezen belül a rádiót fiatalabbak, a tinédzserek; elégedett vagy ezzel az aránnyal?
Nagy kérdés, hogy kit nevezünk tinédzsernek, és mi a realitása, hogy elérjük őket… A Petőfi égisze alá tartozó platformoknak az az alapvető célkitűzése, hogy minél hamarabb a közszolgálati ernyő alá tudjanak vonni minél fiatalabb és fiatalabb hallgatókat, vagyis hogy a közszolgálati térbe be lehessen lépni már viszonylag fiatalon (most nem számítva a gyerekcsatornát). És az, hogy teremtődjön valós kapcsolat olyanokkal is, akiket nagyon nehezen lehet elérni, mert egyébként nem megtalálhatók, mert másként fogyasztanak mind kultúrát, mind médiát ahhoz képest, ami most a közszolgálat, és általában ahhoz képest, ami kifejeződik a világban. Ez nem csak a mi problémánk, ez európai probléma.
„Nagyon ott van” lett a Petőfi TV jelmondata…
Én ezt azért szeretem, mert többrétegű, és minden rétegében a Petőfi TV szándékait kifejező megoldás. Nyilván fontos az elismerés: ha sokan mondják, hogy „nagyon ott van”, az jó, de ez majd megméretik, mi ezért fogunk dolgozni nap, mint nap. De abban az értelemben is igaz, hogy ott vagyunk egyrészt a fontos helyszíneken, ahol a fontos kulturális történések zajlanak, és szeretnénk ott lenni a leendő néző életében is, a képernyő túloldalán. Szeretnénk olyan közvetlenre csiszolni az adót, olyan közvetlenséget elérni, mintha a képernyőn látható világ, történés az olyan lenne, mint a Jóbarátokban szemben lévő kanapé. Közvetlenek szeretnénk lenni, normálisak, hétköznapiak.
Lesz mondjuk adás közben olyan, hogy „kérdezzetek Twitteren”?
Igen, azokat az eszközöket erősen fogjuk használni, amelyekkel közösséget lehet teremteni az online világban. Tudjuk, hogy nagyon erős a második és harmadik képernyő használata. Ezt nemcsak kihívásként fogjuk fel, hanem lehetőségként is.
A kereskedelmi rádiózásban kezdtél, de azt mondtad róla, hogy az nem a te világod volt. Miért nem?
A kilencvenes évek elején kopogtattam be a Danubius Rádiónál, ami akkor a közszolgálati Magyar Rádió berkein belül működött. Németül indult, de akkor már magyar nyelvű volt az adás, én háttéremberként voltam ott. Akkor volt egy nagyon nagy generáció a magyar rádiózásban: Geszti, Bochkor, Boros (még külön), Csiszár Jenő, Villám Géza, Neumann Gábor, Fiala János – és még számos olyan nevet tudunk mondani, akiket ma is ismerünk. Én ezen nőttem föl, és tanultam meg ennek az egésznek a hátterét. De amikor a Danubiusnál léptem az alsó lépcsőfokokra, akkor azzal szembesültem, hogy amivel foglalkozni szeretnék, azt tematikusan, műfajilag nem engedi meg ez a formátum. Így kerültem a Petőfi Rádióba, 1996-ban a Reggeli csúcshoz. Ott találtam meg igazán azt, amivel azóta töretlenül foglalkozom – most, hogy belegondolok, már huszadik éve. [nevet]
Nekem az maradt meg nagyon erősen, hogy Fiala János minden egyes műsorát a Cure: Pictures Of You című, nyolcperces számával kezdte. Ilyet ma már nem lehetne csinálni, nemhogy kereskedelmi rádióban, de bárhol.
Igen. Ez azt is jelenti, hogy nagyon erős személyiségek voltak a magyar rádiózás világában, több adón, több ponton. Nagyon nagy korszak volt. És ha belegondolsz, a közszolgálat keretében jött létre a Danubius és a Calypso, vagyis a magyar kereskedelmi rádiózás bölcsője, és ez nagyon termékenyen, inspirálóan hatott, bár én aztán nem ezen az úton indultam el.
A Cseh Tamás Programban létrejött most egy új, ideiglenes kollégium, amelynek te is tagja vagy Bajnai Zsolt, Dósa Richárd (Animal Cannibals) és Tóth Tibor mellett. Nagyon szoros együttműködést ígértek a Petőfivel. Ez hogy fog kinézni? A kollégiumban a rádiós, tévés szempontokat fogod képviselni, vagy az ottani döntésekben ezt kikapcsolod?
Úgy fogalmaznám meg a magam szerepét, hogy amiben érzem a jövőt, a lehetőséget, az szülessen meg, aztán majd eldől, hogy ez hogyan megy tovább. A Cseh Tamás Program nem a Petőfi Rádióba szóló dalok megszületéséről szól, hanem a magyar zenei színtér egészét segíti. Ha csak a Petőfi szempontjai szerint értékelnék, akkor nagyon sok mindent kizárnék, hogy lehetségesen megszülessen. Most keressük a leghatékonyabb formáját annak, hogy ezeket a dalokat bemutathassuk. Hiszen ha valaminek, akkor a dalnak tényleg az a célja, hogy minél több emberhez elérjen. Mi ezen vagyunk.
Még több zeneipari hír, link található Facebook-oldalunkon!
Categories: Dalszerzőkről
Leave a Reply