Összeértek a digitális és fizikai bevételek

A nemzetközi lemezipari szervezet, az IFPI által kiadott, innen letölthető Digital Music Report 2015 legfontosabb adata bizonyára az, hogy 2014-ben globálisan behozták a digitális bevételek a fizikaiakat. A letöltésekből, streamből és egyebekből az összes bevétel 46 százaléka származott, csakúgy, mint a CD-, vinyl- és egyéb eladásokból. A globális lemezipar – vagy már pontosabb lenne úgy nevezni: hangfelvételipar – összbevétele 0,4 %-kal csökkent, így bár alig, de 15 milliárd dollár alá esett (14,97 milliárd dollár = 4176 milliárd forint). Összehasonlításképpen: a csúcsévben, 1999-ben 26,6 milliárd dollár volt az összbevétel.

A bevételek megoszlása

A 2*46 fölötti maradék 8% a nyilvános előadási jogdíjakból (élőzenei, gépzenei előadások, rádiós, tévés sugárzás) és megfilmesítései jogokból (synchronization rights, vagyis reklámokba, filmekbe, tévéműsorokba, videójátékokba eladott zenékből) jött össze. A fizikai eladások túlnyomó részét a CD-k teszik ki; a vinyl reneszánsza azt jelenti, hogy globálisan 54,7 %-kal nőttek az eladások, ám így is csak az összbevétel 2 %-áért felelős a feléledt formátum. A fizikai eladások összesen 8,1 %-kal csökkentek.

Ugyanúgy, ahogy túlzás a CD „haláláról” beszélni, a letöltés „haláláról” szóló elemzések mellé is érdemes odatenni azt az adatot, hogy bár a letöltések 8 %-kal csökkentek, még így is a digitális bevételek több mint fele (52%) ezekből jött össze. 23 %-uk származott az előfizetéses stream szolgáltatásokból, és ennél jóval kevesebb a kb. 2,5-szer annyi ember által használt, reklámokkal finanszírozott ingyenes streamből: 9%. Az előfizetők száma 39 %-kal nőtt, 2014-ben már világszerte 41 millió ember fizetett elő valamilyen szolgáltatásra. A freemium stream szolgáltatások ingyenes részét kb. 100 millióan használták. 12% az egyéb digitális bevétel, és 3% a „mobiltelefon perszonalizálás”. Az IFPI több faktort is azonosít a stream növekedésében: az áttérést a mobilos zenehallgatásra, illetve a telekommunikációs cégek és a stream szolgáltatások közötti partnerségeket.

Sok helyen mindig a CD vezet

Az egyes országok között komoly különbségek vannak. A legnagyobb zenei piacon, az Egyesült Államokban a hangfelvételipar bevételei 2,1 %-kal nőttek, és már majdnem háromnegyedük (71%) digitális forrásból jön. De vannak országok, ahol még mindig a fizikai formátum vezet, így példálu a harmadik legnagyobb zenei piacon, Németországban 70% a részesedése. Japánban egyenesen 78%, Lengyelországban 71%. A jelentés néhány országot kiemel, így Németországot is: mint kiderül, itt a zenét vásárlók átlagéletkora 46 év, és a piac 16%-át teszik ki a Schlager, Alpine, Volksmusik műfajok, plusz a klasszikus zene, és ezeket jellemzően fizikai formában veszik az emberek. Alább meghallgatható 2014 legnagyobb német slágere.

Külön izgalmas a kínai országjelentés, ahol finoman fogalmazva „alulfejlett a zenéért fizetés kultúrája”. Az IFPI olyan örvendetes fejleményekről számol be, mint hogy megjelentek már a legális szolgáltatások (a legnépszerűbbnek 3 millió előfizetője van), és hogy a szerzői jogi törvény várhatóan 2016-ban életbe lépő módosítása már teljes körűen lefedi majd a nyilvános előadási jogokat. Kínában a becslések szerint 20 millió dollárnak megfelelő bevétel származik karaokéból, ám a gépek mindössze egytizede jogosított. Becslések szerint az országban a zenei fogyasztás 80 %-át helyi előadók teszik ki, 10 %-át a japán és koreai pop, és csak a maradék 10% a világ egyéb részeinek zenéje.

A zene értéke és a YouTube

A jelentés egyik fókusza az ún. „value gap” fogalma, amelyet a szerzői jogkezelők európai szövetsége, a GESAC vetett fel először. Ez – a kb. értékkülönbségnek fordítható – fogalom azt eltérést jelenti, amely a zene által megtermelt érték és a zeneiparnak jutó bevételek között van. Számos iparágban igen fontos értéknövelő a zene, a zenészek jelenléte: a közösségi oldalakon rengetegen követik őket, és a zenehallgatásra alkalmas eszközök eladásait is segítik, mégpedig pénzben kifejezhető módon (lásd e cikkünket).

Kiemelten foglalkozik az IFPI a videómegosztókkal, mint a YouTube és a Dailymotion. „Becsléseink szerint 41 millió fizető és kb. 100 millió aktív ingyenes felhasználója van a stream szolgáltatásoknak, és ezek együttvéve 1,6 milliárd dollár bevételt hoztak 2014-ben a lemeziparnak. Hasonlítsük össze ezzel a YouTube-ot: állításuk szerint havi egymilliárd felhasználó látogatja a videómegosztót, ez a legnépszerűbb zenefogyasztási csatorna. Ehhez képest a csak ingyenes hozzáférést kínáló szolgáltatások (vagyis jellemzően a videómegosztók) kevesebb mint fele akkora bevételt hoztak a kiadóknak, mint a stream: 641 millió dollárt” – olvasható a jelentésben.

Az IFPI szerint a videómegosztók az internet korábbi fejlettségi szakaszában hozott törvények mögé bújnak: azt állítják magukat, hogy ők csak „semleges tartalommegosztó szolgáltatások”, miközben valójában „aktívan terjesztik, promótálják a tartalmaikat, és komoly bevételeket szereznek belőle”. Ám elutasítják, hogy általános licencszerződést kössenek a zenei tartalmak jogtulajdonosaival. „Így a jogtulajdonosoknak két rossz választásuk marad: vagy elfogadják a videómegosztók által diktált feltételeket, hogy legalább valamennyi bevételt generáljanak, vagy drága és hosszadalmas pereket indítanak.” A zenei és filmes szerzők és jogtulajdonosok szövetségei idén kampányt indítanak ennek a helyzetnek a megváltoztatására, például megpróbálják elérni a vonatkozó európai törvények megváltoztatását is.

Aki korábban is olvasott IFPI-jelentéseket, hozzászokhatott, hogy a „kalózkodás” mindig előkerül bennük. Az most is így van, ámde mintha nemcsak a szövegben került volna hátrébb, de a problémának tulajdonított jelentőség is csökkent volna. Az IFPI becslése szerint az internetezők 20 %-a szokott rendszeresen jogsértő oldalakat látogatni. A jelentés szól az ilyen oldalak blokkolásáról, illetve arról, hogy milyen fontos, hogy a keresők eldugják a rájuk mutató linkeket; valamint arról, hogy még mindig hirdetnek komoly cégek is olyan oldalakon, amelyeket jellemzően jogsértő tartalmak letöltésére használnak.

A legnépszerűbb lemezek, előadók, dalok

A Digital Music Report közli 2014 globálisan legsikeresebb albumainak, dalainak és előadóinak a listáját is. Ezek aligha lepnek meg bárkit. A legnépszerűbb album a Jégvarázs filmzenéje volt, amely ugyan 2013 végén jelent meg, de tavaly is elkelt 10 millió példányban (ebben a stream nincs benne). A második helyen Taylor Swift 1989 című lemeze áll, 6 milliós globális eladással, a harmadikon Ed Sheeran: x. 2014 legnépszerűbb dala a letöltések és streamek alapján a Happy Pharrell Williamstől (szintén 2013-as megjelenés), aztán Katy Perry: Dark Horse és John Legend: All of Me. 2014 tíz legnépszerűbb előadója: Taylor Swift, One Direction, Ed Sheeran, Coldplay, AC/DC, Michael Jackson, Pink Floyd, Sam Smith, Katy Perry és Beyoncé.



Categories: Hírek

Tags: , , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .