Ezt válaszolná az EU az internetkonzultáció “torrentezős” kérdésére

A sajtó bőségesen írt az internetről szóló nemzeti konzultáció kérdéssoráról, amely itt olvasható. Most az utolsóval foglalkozunk, amely a “torrentezés” témáját érinti. De még inkább azzal, hogy az Európai Bizottság kiadott egy közleményt az egységes európai digitális piac létrehozásának stratégiájáról.

A számos területet érintő, sok helyen a kritikusok (politikusok, szakértők) szerint túlzottan általános, mások szerint kompromisszumokkal túlterhelt dokumentumból azokat a részeket emeljük ki, amelyek közvetlenül kapcsolódnak blogunk témájához, a konzultáció kérdésére adható válaszok szerint csoportosítva. Bár a szöveg sokszor elvontnak tűnhet, valójában a cél olyan uniós szabályozások megalkotása, amelyek az egyes tagállamoknak meglehetősen szűk mozgásteret engednek – hiszen éppen ezt jelenti az egységes digitális piac. Éppen ezért nyomnak sokat a latban az Európai Bizottság (kikövetkeztetett) válaszai.

20. Magyarország milyen álláspontot képviseljen a torrentezés (jogdíjfizetés nélküli internetes letöltések és tartalommegosztások) kérdésében? (Több választ is megjelölhet!)

a. Magyarország képviselje azt az álláspontot, hogy a torrentezést, az ingyenes letöltést és tartalommegosztást jogszerűen lehetővé kell tenni.

Ha ezt úgy értjük, hogy tetszőleges, jogosítás nélküli oldalról való letöltést, illetve azon való tartalommegosztást általában jogszerűvé kell tenni, akkor a Bizottság álláspontja nem meglepő módon határozott nem. A jogsértések elleni “hatékony és kiegyensúlyozott fellépés az innováció és a munkahelyteremtés” fontos eszköze – írja a közlemény.

b. Az alkotók védelme érdekében az eddigieknél hatékonyabban kell fellépni az illegális letöltéseket lehetővé tévő hálózatok üzemeltetői ellen.

A Bizottság inkább erre a válaszra hajlik. A 2015 végéig elkészítendő, a tagállamok szerzői jogi törvénykezését egységesebbé tenni kívánó javaslat egyik célja az lesz, hogy “modernizálja a szellemi tulajdonjog védelmének betartatását, a kereskedelmi léptékű jogsértésekre koncentrálva” (tehát nem az egyszeri torrentezőt fogják üldözni továbbra sem). Erről még annyit ír a dokumentum, hogy a “kövesd a pénz útját” elvet kell alkalmazni, azaz a kereskedelmi jogsértések ellen nem árnyékbokszolni kell, hanem elvágni a pénzcsapokat. Valamint a szabályozásnak lehetővé kell tennie, hogy a jogsértők elleni fellépést ne gátolják a tagállamok közötti különbségek.

Ide kapcsolható még egy nem ennyire egyértelműen jogsértő, inkább a szabályozás elavultságát kihasználó magatartást. Arról a különbségről van szó, amelyet a semleges közvetítő szolgáltatások és a tartalomszolgáltatók között van. Maga a rövid közlemény nem, ám a hozzá kapcsolódó, bő százoldalas háttéranyag kitér arra, hogy a kettő közötti különbség jogi meghatározása akkor született, amikor a tartalmak netes terjesztése még gyerekcipőben járt. Az elavult szabályozás lehetővé teszi, hogy egyes szolgáltatások elbújjanak a “mi csak lehetővé tesszük a felhasználók számára, hogy tartalmakat osszanak meg” védekezés mögé, miközben valójában jogosítás nélküli tartalomszolgáltatóként működnek, és ekként is hirdetik magukat a felhasználóknak. (Nagyjából hasonló megfogalmazással élt az IFPI nemrégi jelentése, amely meg is nevezte a YouTube-ot.) A Bizottság szerint így egyrészt nem kapják meg az alkotók az őket megillető díjazást, másrészt kifejezetten hátrányos helyzetbe kerülnek a jogosított (ezzel jelentős kiadásokat vállaló) tartalomszolgáltatók.

Ezzel kapcsolatban a háttéranyag bevezeti az “értékátvitel” (value transfer) fogalmát. Arról van szó, hogy bizonyos tartalmak terjesztése komoly profitot hoz egyes piaci szereplőknek: tartalommegosztóknak, vagy akár az internetszolgáltatókra, illetve mindenféle készülékek gyártóira is gondolhatunk – utóbbiak eladásait bizonyítottan növeli az, hogy zenét lehet rajtuk lejátszani. Ám ebből az értéktöbbletből a tartalmak előállítói nem részesülnek, csak a készülékek esetében. Egyelőre csak maga a gondolat jelent meg a dokumentumban, konkrét javaslatok nem (mondjuk egyfajta átalánydíj bevezetése következhetne ebből, lásd még az üres hordozó díjat). Az egyeztetések során a fogalommal előálló GESAC, vagyis a szerzői jogkezelők európai szövetsége ezt komoly előrelépésként üdvözölte: így megkezdődhet ennek az egyensúlyhiányos helyzetnek a gazdasági elemzése és pontos felmérése.

c. A nemzetközi és a magyar szerzői jogi szabályozást úgy kell felülvizsgálni, hogy mindenki olcsón, legálisan és egyszerűen juthasson az interneten filmekhez, zenéhez, játékokhoz vagy más jogvédett tartalmakhoz, az erre megoldást kínáló szereplők pedig könnyen megjelenhessenek a piacon és szabadon működhessenek.

Ezzel az Európai Bizottság teljes mértékben egyetért. Olyannyira, hogy a stratégia három fő pillére közül az első célja – mint az a magyar összefoglalóban is olvasható -, hogy “a fogyasztók és a vállalkozások jobban hozzáférhessenek a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz szerte az Európai Unióban”, a másodiké pedig az, hogy “megfelelő feltételeket és méltányos játékszabályokat teremtsen a digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások számára.”

Ebbe a keretbe illeszkedik a szerzői jogi szabályozás már említett egységesítése, amelyre 2015 végéig tesznek javaslatot. A bizottság diagnózisa ugyanis az, hogy sok probléma (pl. az áfa szabályok, a tagállamok közötti csomagküldés drágasága és nehézkessége stb.) mellett a jogi szabályozások sokfélesége is akadályozza azt, hogy egy egységes, hatalmas, több mint 500 millió fős piacot kihasználva szárnyalhassanak az innovatív digitális szolgáltatók.

A konkrétan megnevezett, a javaslatban érintendő ügyek azonban a nagyszabású célhoz képest talán szűknek tűnhetnek: a megvásárolt tartalmak, szolgáltatások országhatároktól független elérhetőségét, hordozhatóságát célozzák. A hordozhatóság a zenei szolgáltatások esetén ma már nem gond; annál inkább a videóknál: az on-demand videótartalmak mindössze 4 %-a érhető el az összes tagállamban. (Nem véletlen, hogy leginkább filmes, televíziós szervezetek tiltakoznak a stratégia ellen.) Az “indokolatlan geo-blocking” – amivel a felhasználó úgy találkozik, hogy “ez a tartalom nem érhető el a te országodban”; vagy esetleg nem találkozik vele, csak más árat lát, mint egy másik tagország lakosa – megszüntetése a Bizottság kiemelt célja.

Említettünk már két másik megnevezett célt (a tartalommegosztók és -szolgáltatók elkülönítése, felelősségük tisztázása; a kereskedelmi léptékű jogsértés elleni fellépés). Végül a Bizottság szabályozni kívánja az oktatás, kutatás, adatbányászat stb. a szerzői jog szempontjából kivételes területeit, amelyeken sok a gátló bizonytalanság, tagállamok közötti különbség.

Nem a szerzői jog, hanem a piacon való könnyű megjelenés témájához kapcsolódik az olyan online platformok vizsgálata, mint a keresők, közösségi oldalak, e-kereskedelmi és árösszehasonlító oldalak. A közlemény szerint ezek egyre nagyobb mértékben meghatározzák a tartalomfogyasztást, ám közben nem kellőképpen átláthatóak: sem az, hogy a keresési találatokat hogyan rendezik (esetleg saját szolgáltatásaikat előre sorolva), sem az, hogy az árazást hogyan alakítják ki. Ez pedig az új, innovatív szereplők piacra lépését, megerősödését gátolhatja. Itt egyelőre szabályozásról nincs szó: a Bizottság még ebben az évben megkezdi e platformok átfogó vizsgálatát. Bár a közlemény nem nevez meg egyetlen céget sem, blogunk olvasóinak bizonyára eszébe jut, hogy az Apple piaci viselkedését, így a tervezett stream szolgáltatásuk “előnybe hozását” az európai – és amerikai – versenyjogi hatóságok is vizsgálják.

A stratégia még számos más intézkedést azonosít, amelyek szükségesek az egységes európai digiális piac létrehozásához, az infrastruktúra fejlesztésétől a “digitális képességek” növeléséig. A stratégia megvalósítására 21,4 milliárd eurót különítettek el. Ez hatalmas összegnek tűnhet (6510 milliárd forint), azonban a becslések szerint az egységes digitális piac létrehozása csak a Bizottság ötéves mandátuma alatt 250 milliárd eurós plusz növekedést hozhat, és munkahelyek százezreinek megteremtéséhez járulhat hozzá. Az EU polgárai évi 11,7 milliárd eurót (3560 milliárd forintot) spórolhatnának a piac egységesítésével.

Az egyeztetésekben számos szakmai szervezet részt vesz, és az európai polgárok hozzászólásait is várják. Az egységes digitális piacról szóló EU-s anyagok itt vannak összegyűjtve.



Kategóriák:Hírek

Címkék:, ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: