Egyre jobban összemosódik a reklám és a popzene

A dalok mint a branding eszközei – ezzel a címmel készített tanulmányt az amerikai Storm Gloor. Tehát nem csak azt vizsgálta, amikor egy dal valamely terméket reklámoz, hanem azokat az eseteket is, amikor az előadó saját “brandjét” erősíti a dalszöveggel. 1960-tól 2013-ig az éves Billlboard slágerlisták top 30 dalának szövegeiben a márkanevek mellett a híres emberek neveinek előfordulását (“name checking”), illetve a földrajzi neveket is kikereste, hiszen ezek szintén a saját brand erősítését szolgálhatják.

A vizsgált 1583 dal (hiszen az instrumentális slágerek kiestek) több mint félmillió szavának végignézése azt az eredményt hozta, hogy egyértelmű a trend: a branding mindhárom eszköze egyértelmű erősödést mutat, noha persze kilengésekkel. Ami talán a legérdekesebb: a márkanevek említésének száma, a rájuk vonatkozó szavak aránya az (amúgy egyre hosszabb) dalszövegekben, a márkaneveket említő dalok száma is egyértelműen, jelentősen növekedett. A “csúcsév” 2006 volt, ahol a top 30 dalból 20 említett valamilyen konkrét márkát.

A márkanevek száma a top 30 dalokban, 1960-tól

A márkanevek száma a top 30 dalokban, 1960-tól

Messze a legnépszerűbbek az autómárkák: Mercedes-Benz, Bentley, Corvette, Cadillac és Chevrolet. Ami egyébként azt is mutatja, hogy nem csak a direkt reklámozás lehet a célja egy márka említésének, hanem például az előadó (valós vagy fiktív) gazdagságának jellemzése. Illetve, mint a tanulmány írja, “valószerűbbé”, átélhetőbbé tesz egy szöveget, ha a szereplője nem csak úgy az “autójába”, hanem a Mercedesébe száll be.

Ettől függetlenül persze számos esetben lehet szó tényleges reklámról – ám gyakran ez nem derül ki. Mint a Mic a tanulmányból kiinduló cikkében olvasható, gyakran nem kerül nyilvánosságra, hogy egy márka fizetett azért, hogy bekerüljön egy dalszövegbe. A pesszimista hangvételű cikk több kiszivárgott levelet is említ, amelyben egy-egy kiadó különböző előadóit (például a Pussycat Dolls lánycsapatot), ezek dalszövegeit ajánlgatja a potenciális hirdetőknek.

Mind a Mic cikke, mind a tanulmány említi a videoklipes termékelhelyezéseket, amelyek mintha elfogadottabbak lennének; de legalábbis ezeknél nyilvánvalóbb, hogy fizetett reklámot látunk. Illetve előkerül Busta Rhymes Pass The Courvoisier Part II című, 2002-es slágere, amelynek szövegébe “művészi okból” került bele a luxust jelképező konyak, ám ennek fogyasztása úgy megnőtt a dal sikere nyomán, hogy a gyártó cég később szponzori szerződést kötött a rapperrel.

,



Kategóriák:Hírek

Címkék:,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: