A brit jogkezelők is nekimentek a YouTube-nak

#Streamfair néven kampány indított a brit jogkezelő szervezet, a PRS for Music, amelynek a célja „a zenei alkotók jogainak védelme a stream piacon”. A több mint 111 ezer alkotót képviselő PRS egyik fő célpontja kimondva-kimondatlanul a YouTube, illetve más olyan oldalak, amelyek „semleges tartalommegosztó szolgáltatásnak” mondják magukat, ám a jogkezelők szerint valójában nem azok, hanem – mint itt írják –  „aktív tartalomszolgáltatók, szórakoztató platformok, és nem csak tárolják vagy közvetítik a tartalmakat”. A videókat, felhasználók által létrehozott tartalmakat megosztó platformok „gyakran jelentős profitot generálnak az eredeti művek alkotóit kihasználva, miközben jó esetben is csak részlegesen vállalnak felelősséget az általuk kínált tartalmakért”. A PRS szerint ez európai jogba 2000-ben bekerült „safe harbour” fogalmát aktualizálni kell, hogy „valóban csak a technikai, automatizált, passzív szolgáltatásokat” fedje le.

A kezdeményezés egyik célja ezért a jogalkotók tájékoztatása, befolyásolása. Ugyanezt a célt tűzte ki az IFPI is (lásd ezt a cikkünket), az európai jogkezelőket tömörítő GESAC, illetve egyre több alkotói érdekképviselet. Mint a PRS honlapján írják, nem kis részben az ő érveik hatására került be a téma az Európai Bizottság stratégiájába, amely az egységes európai digitális piac létrehozásáról szól – erről itt írtunk részletesen.

A PRS for Music kampánya persze a stream másik nagy problémáját sem hagyja ki. Mint itt olvasható, szerintük már egy előfizetéses szolgáltatásnál is komoly „kihívások” érik a szerzőket (többek között azért, mert az albumok „felbomlása” után egyre inkább csak a slágerek szerzőihez áramlanak a jogdíjak, ami a kezdő szerzők megélhetését veszélyezteti), addig a Spotify-féle reklámalapú, ingyenes hozzáférés az „igazi probléma” – bár a YouTube-féle platformok még ezeknél is rosszabbak.

A PRS emellett a közvélemény tájékoztatását is célul tűzte ki, amelyben nem csak a kampány szerepel, hanem oktatási program is, valamint például egy Traffic Lights nevű technológia, amely a bizonytalan felhasználókat tájékoztatná arról, hogy az adott szolgáltatás, amelyen zenét szeretnének hallgatni, jogosított-e vagy sem.

A PRS nem csak bírál, hanem a jogosítást kereső szolgáltatók számára könnyű és gyors ügykezelést ígér – már kb. 2000 szolgáltatást jogosítottak. A honlapon részletes tájékoztatás is olvasható a stream történetéről, fajtáiról. Kiderül például, hogy milyen kihívások érik a jogkezelőt az adatok kezelésében: míg 2013-ban 130 milliárd zenefelhasználás adatait kellett feldolgozniuk, addig ez 2014-ben majdnem a duplájára, 250 milliárdra emelkedett. Ráadásul nem minden szolgáltató kezeli az összes olyan adatot (például a szerzőket), amelyekre szükség volna a jogdíjak kifizetéséhez; ezért a PRS for Music részt vesz olyan kezdeményezésekben, mint például a DDEX, amelyek a formátumok és az „adatok minőségének” fejlesztését célozzák.



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .