A StubHub azt hitte, hogy a felhasználók igényeihez igazodik, amikor minden költséget rögtön beszámít a koncert- és egyéb jegyek árába. Mint kiderült, az emberek azt mondják, hogy utálják a rejtett költségeket, viszont ha nincsenek ilyenek, akkor kevésbé vásárolnak.
A StubHub a legnagyobb online piactér az Egyesült Államokban, ahol a koncert-, sport- és színházjegyeket lehet adni-venni, legyen az ember ezzel foglalkozó bróker, vagy egyszerű jegyvásárló, -eladó. A 2007 óta az eBay tulajdonában álló cég korábbi piackutatása azt mutatta, hogy a felhasználókat legjobban a rejtett költségek zavarják: az, hogy a szolgáltatás, feldolgozás, kiszállítás díját csak az utolsó pillanatban, közvetlenül a fizetés előtt adja hozzá a jegy árához a rendszer. Általában 15-17 %-kal volt magasabb a végső ár, mint amit addig mutatott a StubHub. A felhasználók azt mondták: szeretnék látni, ténylegesen mennyibe kerülnek a jegyek.
Ezért 2014 januárjától már az első pillanattól a végül fizetendő árat írták ki. Azonban ez a StubHub piaci részesedésének csökkenéséhez vezetett. Hogy kiszűrjék azt, hogy valóban a teljes átláthatóság okozza-e ezt a visszaesést, vagy más faktorok (pl. a növekvő verseny a másodlagos piacon), egy ideig kísérleteztek a felhasználókkal: egy részüket az új rendszer szerint, más részüket pedig a megszokott, a költségeket csak az utolsó pillanatban hozzáadó módszerrel szolgálták ki. Az utóbbi módszer jóval több eladáshoz vezetett. Ezért a StubHub visszatér ehhez. Aki akarja, továbbra is választhatja a teljes átláthatóságot, azonban nem ez lesz az alapbeállítás.
Több oka is van annak, hogy bár a fogyasztók elvben az átláthatóság mellett állnak, valóságos viselkedésük ennek ellenkezőjét mutatja. Az egyik az, hogy sokan a Google-lel keresnek rá a jegyárakra, és így csak azt látják, hogy a StubHubon drágább – azt már nem, hogy a látszólag jobb üzletet kínáló oldalon a végső fizetésnél lehet, hogy ugyanannyi vagy még több lesz az ár. Az ilyen csalóka összehasonlításokra sok piacon építenek az árképzésben: lásd az „olcsóbb”, de 100 helyett csak 90 zsebkendőt tartalmazó csomagokat stb. Ebből következik egy másik ok: a fogyasztók alapvetően szkeptikusan állnak hozzá az árakhoz, és amikor valaki teljes „őszinteséget” ígér, azt sem hiszik el, így nem jelent versenyelőnyt.
Categories: Hírek
Leave a Reply