Ki fog lépni a párizsi tőzsdére a francia, a világ több mint 180 országában elérhető Deezer. Erre készülve közzétettek egy, a cég működését, helyzetét, kilátásait elemző dokumentumot. A több mint 200 oldalas, innen pdf-ben letölthető jelentés minden korábbinál részletesebb betekintést nyújt egy stream szolgáltató működésébe. Igaz ugyan, hogy a Deezer jóval kisebb a Spotify-nál, azonban a második legnagyobb szereplő ezen a piacon.
A Deezer Magyarországon
A dokumentum többször említi Magyarországot is. Ugyan a cég Franciaországban a legnagyobb – előfizetőinek 52 %-a francia -, piaci részesedése nálunk, valamint Hollandiában a legmagasabb, legalábbis az előfizetők számát tekintve. Ezt elsősorban a mobilszolgáltatókkal, nálunk a Telenorral kötött megállapodásainak köszönheti. Másfelől viszont a Deezer stratégiája az, hogy miután a hasonló együttműködésekkel számos előfizetőt szerzett, igyekszik ezeket „saját” előfizetőkké konvertálni. A dokumentum említi, hogy Magyarországon ennek, illetve a Telenorral kötött megállapodás változásának köszönhetően csökkent az előfizetők száma. Igaz, a teljes európai térségre nézve a stratégia sikeres volt, és az elvesztett előfizetők számánál nagyobb volt az újonnan belépőké. Érdekesség még, hogy a Deezernek viszonylag kevés országban van saját alkalmazottja Franciaországon, valamint az igazán nagy piacokon (Németországon, Nagy-Britannián és az Egyesült Államokon) kívül. Magyarország ezek közé tartozik, egy Deezer-alkalmazottal; a régióban Lengyelországban és Romániában van még három, illetve egy helyi munkatársa a Deezernek.
A dokumentum többször említi a pert, amelyet az Előadói Jogvédő Iroda indított a Deezer ellen; az előadói jogok miatti hasonló jogi eljárás még Horvátországban, Spanyolországban és Spanyolországban van folyamatban. A cég szerint az előadói jogdíjak részei a kiadóknak fizetett jogdíjaknak, így a vádakat megalapozatlannak tartják, és úgy gondolják, ezek a perek nem lesznek komoly hatással a Deezer jövőjére, bár „a jogi eljárások bizonytalansága miatt” erre nincs garancia.
Előfizetők, akik mégsem fizetnek
Bár a Deezer is freemium szolgáltató, a nem előfizető, az on-demand hozzáférésért cserébe a reklámokat választó felhasználókra a dokumentum nem sok szót veszteget – hiszen ők a bevételek igen kis hányadáért felelnek. A kb. 16 millió Deezer-felhasználóból 6,3 millió az előfizető. Itt azonban van egy csavar: közülük csak 1,5 millió az, aki különálló Deezer-előfizető, a maradék a mobilszolgáltatókon keresztül érkezett. Közülük kb. 1,5 millió használja aktívan a szolgáltatást – vagyis 3,3 millió embernek úgy van Deezer-előfizetése a mobilján, hogy azt egyáltalán nem is használja. Érdekes módon közülük 0,8 millió még így is termel bevételt a cég számára. Az, hogy az összesen 16 millió felhasználóból 3,8 millió a (valóban pénz hozó) előfizető, majdnem annyi, mint a Spotify egynegyedes előfizető / felhasználó aránya – bár a vezető stream szolgáltató nemrég kicsit tudott ezen javítani.
A kiadók még annál is többet kapnak
Mint arról a Sony-Spotify szerződés kiszivárgása óta sok szó esett, a major kiadók komoly előlegeket követlenek a katalógusuk licenceléséért cserébe. Annyira, hogy a Deezer esetében az előlegek magasabbak voltak, mint amennyi a tényleges zenefelhasználás után járt volna; ilyenkor a nagyobb összeg jár, vagyis nem adnak vissza az előlegből (pontosabban „minimális garantált jövedelemből) a kiadók. 2012 és 2014 között összesen 20,6 millió euróval (6,5 milliárd forinttal) kaptak többet. Mint a Music Business Worldwide írja, mind a major, mind a független kiadók azt állítják, hogy ezt a többletet – noha közvetlenül nem köthető egyes zenefelhasználásokhoz – valamilyen formában továbbadják a művészeiknek, azonban az átláthatóságot mostanában különösen hangsúlyozó zeneipari környezetben azért biztos vannak, akiket aggaszt ez az adat.
Ez azt is jelenti, hogy a Deezer bevételeinek igen nagy hányadát fizeti ki a kiadóknak. Az ún. értékesítési költség a bevételek 97,6, illetve 91,3 %-a volt 2013-ban és 2012-ben; igaz, 2014-re 84,4 %-ra csökkent, 2015 első felére pedig 82,3-ra. Másfelől viszont – emeli ki a Billboard összefoglalója – a Deezer gyorsabban nő, mint a stream előfizetéses piac egésze: 2014-re az előző évihez képest 52,9 %-kal nőttek a bevételek, míg a globális piac e szegmense az évben 46 %-kal növekedett. Egészében véve a lap szerint „problémák és lehetőségek” összetett képét mutatja a riport.
Kockázatok, tervek
A Deezer a növekedését a korábbi stratégia folytatása, illetve a koncentrált marketing mellett többek között olyan lépésektől reméli, mint a podcastok és egyéb, nem zenei audio tartalmak számának növelése; a CD minőségű stream. Kidolgoztak egy „középkategóriás” előfizetést is, amely csak egy készülékre, és a normál előfizetésnél alacsonyabb minőségű (tehát kisebb adatforgalmat igénylő) streamet kínál. Ez utóbbi főleg az olyan piacokon lehet fontos, ahol korlátozott a magas sávszélességű hozzáférés, és a felhasználók többsége amúgy is főleg egyetlen készüléket használ.
Külön rész ismerteti a megnyerni kívánt befektetőknek a cég kockázatait. Ezek között szerepel, hogy a stream nem növekszik olyan mértékben, mint most várják; esetleg új, ma nem ismert formátumok, zenehallgatási formák jelennek meg, amelyekre nem tud időben reagálni a cég; a nagyon kompetitív piacon előfizetőket veszít; ha az exkluzív kiadványok irányába tolódik a piac, akkor nem tud elég ilyet megszerezni. Említik azt is, hogy sok helyi piacon a helyi tartalmak a legfontosabbak, és ha ezek jogait nem tudja megszerezni a cég, akkor versenyhátrányba kerül; valamint azt is, hogy esetleges gazdasági visszaesés esetén az előfizetésről jóval inkább lemondanak a fogyasztók, mint más, ingyenes zenehallgatási formákról.

A Deezer magyar zenéket gyűjtő playlistje
Categories: Hírek
Leave a Reply