Nem sok nehezebb dolga van a recenzensnek, mintsem az évtizedek óta teljes pompájában virágzó magyar világzenei felhozatalból – vagy akárcsak az élmezőnyből – kiválasztani 12 előadót, hogy valamiféle esszencia körvonalazódjék. Még az első, 70-es évekre eső időszak hagyján, bár így is maradtak ki alapvetések, viszont az elmúlt húsz évben már soktucatnyi előadó és zenekar írta be magát jogosan a műfaji kánonba.
MUZSIKÁS
Műfaj: A világszerte legismertebb magyar népzenekar, akik a hagyományos vonószenét hozták be a köztudatba a bartóki hagyományoktól a gitáros folkig terjedő skálán mozogva.
A zenekar: A 42 éve alakult Muzsikás életművében szinte minden benne van, amit a magyar népzenei hagyományokról tudnia érdemes egy átlag zenehallgatónak, és bár egy-egy szűkebb tájegység megszólaltatásában mások azóta tovább jutottak, Sebőék mellett övék az érdem az alapok lefektetésében a városi népzenei mozgalmat illetően. A 70-es évek végétől jelentek meg lemezeik, rendszeresen muzsikáltak a különböző táncházakban, és maguk is gyakran megfordultak Erdélyben a régi nagy muzsikusoktól gyűjteni és tanulni. Régóta jelen vannak a világ jelentős koncerttermeiben és fesztiváljain, a korábbi években énekes szólistaként gyakori vendégük volt lemezeken és turnékon egyaránt a szintén nemzetközi karriert befutó Sebestyén Márta. Elnyerték többek közt a Liszt Ferenc -, és Kossuth díjat, majd 2008-ban a Womex díjat is.
Kulcslemezek: A gazdag életműből elsőként az Alexander Balanescu közreműködésével készült Bartók Album-ot érdemes megemlíteni, amin Bartók zenegyűjtői és kultúramentő szelleme éppúgy megidéződik, mint a táncházakból ismert vonószene, de aki ebben akar nyakig elmerülni, a nemzetközi terjesztésben is hozzáférhető Szép hajnali csillag-ot (Morning Star) válassza, az a legsokoldalúbb keresztmetszet a zenekartól. Gyűjtőútjaikon találkoztak először a „zsidó csárdás” és „zsidó hangolás” fogalmaival, majd később ebből kiindulva a magyar zsidó hangszeres zenét kutatva állt össze a Szól a kakas már – ezt sem érdemes megkerülni. Mindent összevetve mégis két 80-as évekbeli lemez tudja a legtöbbet, a Nem úgy van most, mint volt régen, és a Nem arról hajnallik, amerről hajnallott a korabeli életérzést ragadta meg a népköltészet nyelvére hangolva.
KOLINDA
Műfaj: A magyar népzenéből kinőtt, nagy ívű kompozíciókban elregélt életérzés, a world music egyik legeslegelső letéteményese.
A zenekar: Az 1974-ben alakult zenekar itthon a táncházakon kívül a kutyát sem érdekelte, viszont a nyugati lemezkiadók lecsaptak rájuk, így legalább utólag elámulhattunk és kicsit büszkének is érezhettük magunkat. Hányatott sors jutott nekik, nem biztos, hogy csak a sok küzdelem okán, de mindenesetre néhány lemez után szétszóródtak tagjai Franciaországban, Amerikában, és van aki itthon maradt. A 80-as években aztán újjáéledtek régi-új tagokkal, az akkor már beindult Makámmal is házasságra lépve, majd később is párszor, fókuszba állítva egy nagy ikont. Tagjai közül többen (Dabasi Péter, Kiss Ferenc, Lantos Iván, Szőke Szabolcs) jelentős szólópályát futottak be, vagy hoztak össze újabb jelentős zenekarokat.
Kulcslemezek: Bár a Kolinda diszkográfiája elég kiterjedt ahhoz képest, hogy rapszodikusan működtek – egy Makámmal közös koncertlemez még 2011-ben is kijött, a legerősebb művek egyértelműen a keletkezésük éveiben elérhetetlen első lemezek (I, II, és az 1514). A Kolinda egyértelműen iskolát teremtett: a népzenét csont nélkül kiemelték saját közegéből, és úgy röpítették át a korabeli popkultúrába, hogy a popzenével köszönő viszonyban sincsenek. Ha egyetlen albumot kellene választani a műfaj alaplemezei közül, egyértelműen a Kolinda II. lenne az.
MAKÁM
Műfaj: Az első időkben a dzsesszt és keleti zenéket saját képére formáló zenekar ma már úgy készít énekközpontú dalokat, hogy közben megtartotta minden korábbi erényét.
A zenekar: A Makám egyértelműen Krulik Zoltán zenész/költő formációja, amelyet minduntalan megújít, közben sikerül neki mindig a legjobb muzsikusok közül válogatnia. Ezen felül dolgozott a világzenei színtéren befutott énekesnők színe-javával (Palya Bea, Szalóki Ági, Lovász Irén, Bognár Szilvia). Krulik Zoltán már a 70-es években is muzsikált a C.S.Ö. kortárszenei formációban, majd a 80-as évek elején a Makám és Kolindában. Az 1984 óta létező Makám első lemezei még instrumentálisak voltak teret adva az improvizációknak is, majd 1999-ben jött a nagy váltás, és az említett énekesnőket bevonva az igen termékeny dalos korszak vette kezdetét. A Makám a világzenei színtér talán legtöbbet koncertező zenekara, párhuzamosan futtatva a felnőtt és a gyerekműsorokat.
Kulcslemezek: A korai évekből meglepő, de nem valamelyik sorlemez a legérdekesebb, hanem egy utólag megjelentetett, kiadatlan felvételeket sorjázó album, az Orient Occident, a dalos korszakból viszont a Lovász Irénnel és Bognár Szilviával készített albumok a legerősebbek – általában véve, mert a csúcsmű egyértelműen a 2003-as Anzix, ezen Szilvián kívül Palya Bea és Szalóki Ági is énekel. A közelmúltban kiderült azonban, hogy Krulik Zoltán nem csak dalszerzőnek, de énekesnek is kiváló, a Robinzon Kruzo címen kiadott lemez bár Makámként jött ki, új zenészgárdával készült, és a világzenétől erősen eltolódtak az arányok az alterock felé.
ANDO DROM
Műfaj: A hagyományokon alapuló városi romafolk, azaz cigány világzene megteremtője.
A zenekar: A nyírbátori Zsigó Jenő által a nyolcvanas években alapított banda nevében hordozta lényegét: fejlődni és úton lenni – ez pedig jócskán megvalósult, bejárták a világ erre fogékony koncertszínpadait, együtt dolgoztak kiváló producerekkel, kiadókkal és olyan zenekarokkal, mint például a francia Bratsch. A Magyar Narancs interjújában a szociológus/politikus Zsigó így fogalmazott 1996-ban: „A mai napig teljesen spontán módon alakul a zenekar összetétele, bárki bekerülhet, bárki kikerülhet, az Ando Drom zenéje akkor is teljesen különböző a többi együttes zenéjétől. Talán éppen azért, mert felszabadítjuk magunkat a korlátok és előítéletek alól. Nehéz volt elhitetni a mostani Ando Drom tagjaival, hogy megvan bennük az a zene, amit még soha nem énekeltek ki.”
Kulcslemezek: Az első lemez, különböző problémák és átverések miatt elérhetetlenné vált, alig ismeri valaki, de aztán 1995-ben a Kaj Phirel O Del és a főleg a Network Medien kiadásában két évre rá megjelent Phari Mamo nagyot szólt, és utána egy ideig azt a minőséget nemigen tudta a zenekar újra elérni. Közreműködött rajta a Bratsch két tagja, és ekkor még az utána szólópályára lépett és a romazenét a modern elektronikus tánczenékkel házasító Juhász Miczura Mónika volt az énekesnőjük. A zenekar az új évezredben is aktív maradt, a 2005-ös Muro nav pedig odatehető harmadiknak az említett két lemez mellé.
DRESCH QUARTET
Műfaj: A hazai etno-jazz elsőszámú képviselője, minden vonatkozásban abszolút egyedi zeneiséggel és hangzással.
A zenekar: A Dresch Quartet elsősorban és értelemszerűen Dresch Mihály szaxofonos bandája, és bár zenészei hűségesek hozzá, tagcserékre azért sor került többször a 80-as eleji indulás óta, már csak a hosszú működés okán is. Dresch Mihály kiváltképp otthonosan mozog a klasszikus dzsesszben éppúgy, mint a magyar népzenében és folklórban, és valószínűleg ezért tudja ezt a két világot ilyen szinten ötvözni. A kötött menetek és az improvizációs szakaszok sem válnak külön, ezáltal minden folyékonnyá válik és élettől duzzad. A Quartet szaxofon, nagybőgő, dob és cimbalom felállásban rendszeresen koncertezik és bátran kijelenthetjük, hogy a világ egyik legeslegjobb koncertzenekara.
Kulcslemezek: Nagyon nehéz dolgunk van, a 21 sorlemez mindegyike ide kívánkozna, de ha már válogatni kell, a korábbiak közül a Révészem, révészem… és a Mozdulatlan utazás adnak jó képet arról az éráról – sokak szerint az volt a Dresch Quartet igazi aranykora. De mi nem feltétlenül osztjuk ezt a nézetet, mert az utóbbi évek albumain már egy olyan muzsikus társaság finom rezdüléseit hallhatjuk, akik képesek a sorozatos és rendkívül élvezetes önreflexiókra és a folyamatos továbblépésre. Amiket semmiképpen nem érdemes kihagyni, az a Fuhun (itt hallható először a számára kifejlesztett fuhun névre keresztelt speciális furulyaféle), valamint a Kapu és kert. Ezeken felül persze a nagy ikonjával, Archie Sheppel közös Hungarian bebop is erősen ajánlott.
ÚZGIN ŰVER
Műfaj: Gazdagon hangszerelt, de finoman szőtt folyamatzene, ami ugyan teljesen etno alapú, mégis csak jobb híján nevezzük világzenének.
A zenekar: Az 1991-ben, Kecskeméten alakult zenekar neve vízben szegény területet jelöl mongolul, és ez jól reflektál zenéjük hangulatára is, ami mintegy lelki tartalmakkal telített oázisként vibrál a világ egyre embertelenebb és sivárabb környezetében. Zeneiségében a rock, a dub, a jazz, az elektronikus hangfestés és a különböző ethno hatások hasonló intenzitással vannak jelen, de lehetetlen lenne szétszálazni őket, mert az Úzgin Űver legfőbb jellemzője éppen a kompaktság. Instrumentális zenéjükben az elektronika inkább valamiféle megtartó alapként funkcionál, a gitár mellett egyértelműen az akusztikus hangszerek dominálnak, és az emberi hang is az egyik hangszernek tekinthető. Egyaránt játszanak hazai és külföldi színpadokon és workshopokon, és előszeretettel közreműködnek kortárs művészeti projectekben a színházi, báb- és táncszínházi, valamint a film világában.
Kulcslemezek: Albumot csak 3-4 évente adnak ki, így azok mindegyike kuriózum. Amit mégis érdemes kiemelni, az a 99 című 1999-es anyag, nem is véletlen, hogy ezt nézte ki idén a német The Lollipop Shop label újrakiadásra. Ez talán a legpszichedelikusabb albumuk, ennek a ráérősen építkező folyamatzenének van valami semmi máshoz nem hasonlíthat ősi rétege. A favorit mégis talán inkább a 2010-es Bucka, a dalok külön-külön is életre kelnek, az album íve is végiggondolt, és az életmű valamennyi jellemző színe megjelenik rajta. Ennek és egy korábbi albumnak is (Vörös Rébék) kijött a remixváltozata, az elektronikus tánczenei kapcsolatokat a zenekar gitárosa és zenei motorja, Homoki Péter tartja mozgásban, DJ Sztyepp néven ő maga is rádiós lemezlovas.
CSÍK ZENEKAR
Műfaj: Az autentikus népzenétől eljutottak a folkba ágyazott alterock feldolgozásokig, miközben mindvégig önazonosak maradtak.
A zenekar: A negyedszázados múltú kecskeméti zenekar igazi táncházas vonósbandaként kezdte, és a 90-es években kijött első két album is annak a korszaknak a lenyomata. Aztán a hagyományokra koncentrálás közben különböző zenészbarátok bevonásával megjelentek a muzsikájukban dzsesszes és egyéb hangok. A dolog akkor kezdte kinőni magát, amikor Szabó Attila prímás az egyik első számú hazai alternatív rock zenekarral, a Kispál és a Borzzal turnézgatva, annak a számait kezdte feldolgozni, de úgy, mintha azok is népdaloknak íródtak volna. A siker akkor ütött be igazán, amikor a Quimby Most múlik pontosan című dalának feldolgozása országos rádióslágerré, azaz korszakos himnusszá vált. Azóta a Csík zenekar ezen a nyomvonalon haladva adja teltházas koncertjeit, időnként olyan neves vendégekkel körítve, mint Kiss Tibi, Lovasi András, Dresch Mihály, Hobo, Ferenczi György és Presser Gábor.
Kulcslemezek: Az első, már nem csak autentikus zenét tartalmazó lemez – és egyben az egyik legjobbjuk is – a 2001-es A kor falára – ráadásul ezen hallható az Én vagyok az, aki nem jó. A feldolgozások a 2005-ös Senki nem ért semmit albumon jelentek meg először teljes pompájukban, de a soron következő Ez a vonat ha elindult, hadd menjen…dobta fel az ominózus Quimby dalt, és azóta már nem is képzelhető el fővárosi szilveszter SYMA csarnokbeli nagykoncertjük nélkül. Ami meglepő lehet a hasonló befutás-történetek ismeretében, hogy a Csík zenekar ennek ellenére, vagy talán pont ezért továbbra is ragaszkodik a magas minőséghez, és bivalyerős albumokat készít, sőt újabban már nem csak feldolgoznak, de maguk is írnak „alterock” dalokat.
PARNO GRASZT
Műfaj: A szatmári cigányzene megújítói, miközben a hagyományokból sem lépnek ki.
A zenekar: A „Fehér Ló” 1987-ben alakult a szabolcs-szatmári Paszab községben, és bár a zenekar azóta világhíressé vált – komoly turnékat bonyolítottak Amerikától Indiáig, 2009-ben pedig a WOMEX-en is játszottak -, továbbra is szeretett falujukban élnek. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy szerencsére nem fertőzte meg őket semmi felesleges modernitás. A zenekarnak van több turné és koncertképes felállása a néhány muzsikust számlálótól a húszfősig, Paszab egyébként is bővelkedik zenészekben és táncosokban, sőt, a zenekar a teljes repertoárját a falujából és környékéről gyűjtötte. A legtöbb hagyományőrző zenekartól eltérően énekelnek romani és magyar nyelven is, néha akár egy dalon belül.
Kulcslemezek: A 2002-es Rávágok a zongorára albummal be is futottak, ezt tartják hivatalosan a debütálásnak (van egy szélesebb körben ismeretlen korábbi CD-jük is), az Európai Világzenei Slágerlistán a hetedik helyig jutott a lemez, és a címadó dal azóta is kötelező darabja a koncerteknek. Az utána következő két album (Járom az utam, Ez a világ nekem való) a nagy siker nyomvonalán haladt, de megugrani egyiknek sem sikerült a szintjét, viszont a 2011-es Reggelig mulatok új színeket is behozott, és nagyobb ívű dalaival talán a Parno Graszt legjobb lemeze. A stúdiólemez mellett az album egy DVD-t is tartalmaz, rajta az indiai turnéjukról készített profi és szórakoztató úti-filmmel.
BOGNÁR SZILVIA
Műfaj: A magyar népzenéből kinőtt, de már sok egyéb ethnot magába sűrítő világzene Bognár Szilvia hangja köré rendeződve.
Az előadó: Bognár Szilvia a népzenén nevelkedett, és 18 évesen már elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ezután az Anima Sound System énekeseként a modern dub/downtempoban is kipróbálta magát, majd bejárta Európát a többszólamú dalokat éneklő Vándor Vokállal. Igazi ismeretséget a világzenei színtéren a Makámmal töltött évek hoztak számára, a legjobb lemezeik többségén ő énekel. A klasszikus népzene és a világzene mezsgyéjén haladva olyan zenekarok és előadók rendszeres vendége, mint az Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, a Szeret zenekar, a Sebő együttes, az Etnofon Zenei Társulás, és a Szájról Szájra produkció (ebben rajta kívül Herczku Ágnes és Szalóki Ági énekel). Állandó énekese a középkori latin himnuszokat megzenésítő Sator Quartetnek, majd több szólólemez után férjével és több remek muzsikussal tető alá hozták 2011-ben a Bognár Szilvia és az etNoé zenekart, amivel a koncertek mellett a Csintekerintő című gyerekműsort is futtatják.
Kulcslemezek: Az Anima Sound Systemmel készített Shalom lemezt idén élőben is felelevenítették a 20 éves jubileum kapcsán. A szólólemezek közül a 2008-as Semmicske énekek viszi el a pálmát, zeneileg az egyik legszínesebb anyag, Szilvia lénye pedig csillogó és szívet melengető hangján keresztül itt mindent megmutat magából. Aki a régizenét szereti, a Sator Quartet Creatio lemezét ne hagyja ki, és természetesen a Szájról Szájra albumát sem, a három énekesnő az egész Kárpát-medence hagyományaiból merít, ennél parádésabb utazás nem is igen képzelhető el. Az etNoé zenekarral kiadott debütálás pedig az utóbbi idők legjobb lemezei közé lőhető be csont nélkül.
BUDA FOLK BAND
Műfaj: Az autentikus népzene köreiben maradva járják be a mélységeket és a magasságokat világzene címen.
A zenekar: A Buda Folk Band legénysége a hagyományokból merítő ifjú muzsikusok új nemzedékéhez tartozik, és bár fővárosi fiatalokról van szó, az a kultúrkörnyezet, amiben élnek és zenélnek, nem csak meghatározta hozzáállásukat, de a modern élettel együtt ki is tágította, így azt vallják, hogy a magyar népzene eleve világzene. A banda két motorja, Éri Márton és Csoóri Sándor a Muzsikás együttes két tagjának gyermekei, így a zenészéletet már otthonukban eltanulhatták, és több nagy hatású népzenésszel is barátkozhattak. A táncházakat és a koncerteket egyaránt szívesen vállaló banda nem csak a klasszikus vonószene hangszeres kellékeit használja, de a környéki népek instrumentumai közül is beemel többet, kavalt, tamburát, kobozt és tangóharmonikát.
Kulcslemezek: Mivel ifjú bandáról van szó, eddig két lemezük jelent meg, de a vicc itt tényleg ül: egyik jobb, mint a másik. A 2011-es Sűrű Vándor egy népzenének tetsző, de valójában rockandroll lemez, ami a kárpát-medencei folkot egy-két apró hangszerelési trükktől, és hangszertől (gitár, szaxofon) eltekintve a hagyományos felállásban állította színre, mégis olyan, mintha blues, vagy rock lüktetésű lemezt hallanánk, és már azt se számít, ha épp csárdás szól. A 2013-as Magyar Világi Népzene című második nekifutáson végképp eldőlt, hogy övék ma a világ egyik legizgalmasabb rockandroll népzenéje, minden ízében természetes hangot dolgoztak ki, egyszerre körülölel és átitat, a legszépségesebb szárnyaláskor éppúgy, mint a sűrű vágtákban. Az album 2014 januárjában a World Music Charts Europe második helyezését érte el.
TÁRKÁNY MŰVEK
Műfaj: A népzenét, dzsesszt, és különböző magyar dalhagyományokat komolyan vevő akusztikus banda.
A zenekar: Ez a 2008 óta együtt muzsikáló, Tárkány-Kovács Bálint zeneszerző / szövegíró / cimbalmos által alapított ifjú csapat már az első, 2010-ben megjelentetett nagylemezével (Arcomba az arcod vésted) vastagon szedve írta be magát mind a hazai, mind pedig a nemzetközi világzenei színtér nagykönyvébe. Utóbbira jó példa, hogy az egyik legrangosabb világzenei kiadó, a World Music Network a Rough Guide to the Music of Hungary válogatás mellékleteként publikálta ezt a debütálást. Mi pedig itthon nagyon örülhettünk, hogy egy olyan népzenén alapuló banda bontotta ki szárnyait, ami bár képzett népzenészekből áll, nem a megszokott hagyományőrzésre tett fel minden lapot, de kialakított egy olyan széles merítésű önálló hangot, amiben a magyar dalkultúra százéves hagyományának esszenciája öltött testet.
Kulcslemezek: A debütálás már szóba került, de minden elismerésünk mellett igazán nagyot a 2013-as Cimesincs lépett: megannyi, nem megszokott módon alkalmazott hangszerrel játszanak el lazán különböző műfajokkal, szaxofonnal, cimbalommal, fuvolával, brácsával és gardonnal utazzák körbe a jazz, a népzene és a tangó köreit, leginkább ismerős népi dallamokra improvizálva, az autentikussággal mit sem törődve, lényegében egy új sláger-nyelvet megteremtve. Ahogy pedig Paár Julianna énekel, az ritka magasságba löki nem csak ezt a nagyon szerethető bandát, de kicsit magát a popzenét is. A 2014-es Dresch Mihály közreműködésével készült Őszi vázlatok koncertlemez számainak zöme megtalálható az eddigi két albumon, mégis felfogható új lemezként, nem is feltétlenül azért, mert annyira át lennének alakítva a dalok, bár néha majd dupla hosszúságúak, sokkal inkább az élő előadás tapintható ereje töltötte fel őket új élettel.
MESZECSINKA
Műfaj: Saját meghatározásuk psychedelic world, amit elfogadunk, de tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb játéktér az övék.
A zenekar: A gyökereket illetően a zenekar lelke egyrészt Biljarszki Emil, aki lehúzott jó tizenöt évet a Korai Öröm billentyűseként, ismert figura a hazai világzenei és underground világban, a zeneipartól a színpadokig. Elsőként néhány szintén Korai Öröm taggal, és a nagyszerű énekesnővel, Oláh Annamáriával a Fókatelepet hozták tető alá, és ebből nőtt ki a Meszecsinka, ami az anyazenekar intimebb kistestvére akart lenni Emil és Annamária duójaként. Három közreműködő muzsikussal kiegészülve a dolgok pillanatok alatt felpörögtek, és a zenei megszólalás sem fért bele mindig az intim kategóriába. 2011-ben megnyerték a FolkBeats tehetségkutatót világzene kategóriában, majd a fődíj részeként amerikai turnén vettek részt. Erre már új kísérőzenészekkel utaztak, és azóta is sokat koncerteznek itthon és külföldön egyaránt.
Kulcslemezek: A Meszecsinka című debütálásra teljesen kész volt a zenekar arculata, hangzása és zeneisége is. Finom ívű, szépen csiszolt és kiérlelt dalok, ölelő melódiák és hangkulisszák sorakoznak rajta, a bensőséges, sanzonos pillanatok éppúgy beszippantanak, mint a sodró, már-már rockandrollos menetek; mindent áthat egy olyan sűrű és tapintható atmoszféra, amiben a zenei nyelv összetevőin túl az európai összkultúra esszenciája szólal meg. A 2014-es Kinyílok hangzásban az elektronikus-akusztikus viszony nagyon finoman van behangolva, egyszerűen csak minden mindennel kompatibilis és egymásból következik – meleg, védelmező aura öleli körül a produkció egészét, amihez pillanatok alatt közel lehet kerülni. Idén egy négyszámos, valóban pszichedelikus EP-t hoztak ki, ami a jövőre esedékes harmadik lemezüket vezeti fel.
Szerző: Rácz Mihály
Megjelent nyomtatásban a Dal+Szerző magazin angol nyelvű WOMEX különszámában, amely teljes terjedelmében elérhető itt.
Categories: WOMEX
Palya Bea?