Az közismert, hogy a YouTube által a videók jogtulajdonosainak kifizetett összeg nem egyenesen arányos a nézettséggel; vagyis két, hasonlóan népszerű videó nem feltétlenül jövedelmez ugyanúgy. Azt is sokan tudják, hogy a Google a reklámbevételek 55 %-át adja tovább. Ennek részletei azonban rendkívül bonyolultak. A Quarterlab cikkei segítenek az eligazodásban.
Az online szolgáltatásokat nyújtó cég két cikke közül az első a reklámok típusait és megjelenésük rendszerét ismerteti. A hirdetések típusai a jövedelmezőség sorrendjében a következők: átugorhatatlan videó; öt másodperc után átugorható videó; a videón megjelenő kép; a videó mellett megjelenő kép. Utóbbi kettő hozza tehát a legkevesebb bevételt, ráadásul ezek csak böngészőben tudnak megjelenni, mobil eszközökön nem.
A reklámok megjelenítése bonyolult folyamat. Minden egyes megtekintésnél a rendszer végigmegy több lépésen. Először is ellenőrzi, hogy egyáltalán megjeleníthető-e reklám: egyes országokban nem, illetve esetlegesen sértő videók mellé nem biztos, hogy tesznek reklámot; bizonyos videók mellé pedig csak felnőtteknek szóló hirdetések kerülnek. (Egy ilyen besorolásról értesít a rendszer.) Számít persze az is, hogy mit engedélyezett a jogtulajdonos. Ezután a YouTube megnézi, hogy a reklámot “elviseli-e” a felhasználó – például a korábbi viselkedéséről begyűjtött adatokra támaszkodva: ha korábban egy bizonyos számú hirdetés rátukmálása után inkább elhagyta a YouTube-ot, akkor ezt a jövőben igyekszik elkerülni a rendszer. Itt számít az is, hogyan talált rá a néző az adott videóra, vagy éppen az, hogy milyen napszak van.
Ha a rendszer úgy dönt, hogy egy bizonyos fajta reklám megjelenhet a videóban, akkor jön annak kiválasztása, hogy melyik legyen ez. Ebben a stádiumban a reklámelhelyezésre szóba jöhető videók “versenyeznek” a reklámokért, legyenek azok a YouTube-csatorna vagy a Google által leszervezett kampányok, vagy az Adwords rendszer “aukcióján” vásárolt reklámok. Az adott pillanatban elérhető “legkívánatosabb” videók mellé jutnak a legtöbbet fizető hirdetések. Ezt a kívánatosságot a népszerűség, a megnézett percek száma, a felhasználói aktivitás mérőszámai (lájkok, kommentek, megosztások) határozzák meg. Ha minden jól megy, a negyedik lépés a reklám megjelenítése; a bevétel 55 %-a pedig a jogtulajdonosé.
A második cikk azokat a tényezőket veszi sorra, amelyek miatt egy jó nézettségű videó esetleg kevesebb reklámbevételt kap, mint más, aminek hasonló a népszerűsége. Számít a videó, illetve általában a csatorna státusza, vagyis az, hogy az adott tartalommal, illetve más feltöltött tartalmakkal kapcsolatban felmerült-e a jogosulatlan felhasználás gyanúja, és ezt tisztázták-e. Számít az, hogy hol jelenik meg a videó: ha egy külső oldalra beágyazva, az korlátozza a megjeleníthető reklámok lehetőségeit, így csökkentheti a bevételt; és az is, hogy akik nézik, használnak-e reklámblokkoló szolgáltatást, esetleg olyan országban tartózkodnak, ahol nem monetizálható a YouTube-nézettség.
Végül nagyon fontos az is, hogy az év mely időszakában járunk. A hirdetők az utolsó negyedévben, októbertől decemberig, tehát a karácsonyi időszak előtt költik a legtöbb pénzt a reklámokra, így ekkor lehet a legtöbb pénzt keresni ugyanazzal a nézettséggel. Ebből a szempontból az első negyedév a legrosszabb. A Quarterlab ezt a nagyon részletes – bár jórészt amerikai adatokra támaszkodó – cikket ajánlja, amelyből egészen pontosan kiderül a videók optimális posztolási időpontja: leginkább csütörtökön és pénteken kora délután érdemes kirakni valamit a YouTube-ra, ha a legnagyobb nézettséget szeretnénk elérni.
A Dal+Szerző útmutatója a YouTube optimális használhatához itt olvasható.
