A YouTube akár egymillió dollárral is megvédi a méltányos használatot

A YouTube egyik neuralgikus pontja a videók leszedetése. A nyilvánvaló jogsértések mellett ott vannak azok az esetek, amikor egy videó (az amerikai jog szerint) a méltányos használat kategóriájába eshetne, ám alkotójának nincs elég pénze vagy ideje, hogy kiálljon a maga igaza mellett. Egyesek szerint ez a cenzúra egy formájához vezetett. A Google most beszállt ebbe a vitába az alkotók mellett, és akár komoly pénzt is hajlandó áldozni néhány videó megvédésére.

A “méltányos használat”, közismert angol nevén “fair use” az Egyesült Államok szerzői jogi törvénykezésének sajátos kategóriája. Bizonyos esetekben jogvédett műveket a jogtulajdonos engedélye nélkül is fel lehet használni, például oktatási, tudományos, kritikai célból, vagy például paródiákban. Ha a jogtulajdonos kifogásolja a felhasználást, a bíróság több szempontot is mérlegelhet: a felhasználás célját, terjedelmét (az alkotás mekkora részét vették át), azt, hogy az eredeti mű piaci értékesíthetőséget mennyire befolyásolja stb. Mint a YouTube ismertetője írja, nincs bombabiztos, mindig működő, egyszerű módja a fair use megállapításának. Vannak bizonyos, széles körben elterjedt tévhitek is, például hogy ha valaki odaírja, hogy nem szándékozott jogot sérteni, vagy nem szerez profitot a felhasználásból, akkor az már védi őt, holott egyáltalán nem. (Fontos tudni azt is, hogy az európai szerzői jog nem ismeri ezt a kategóriát.)

A YouTube-videók leszedetése régóta kényes kérdés. Az amerikai DMCA (Digitial Millennium Copyright Act) által megszabott keretek szerint a semleges tartalomszolgáltatóként működő (manapság emiatt sokat támadott) YouTube-nak egy jogsértésről szóló megkeresés után le kell szednie a kérdéses videót, de a feltöltő panasszal élhet ez ellen, és például hivatkozhat a méltányos felhasználás tényére.

A probléma csak az, hogy a videókészítők egy jó részét elriasztja, hogy egy esetleges per komoly anyagi és időráfordítással járhat, így inkább eltekintenek ettől. A szólásszabadság mellett küzdő szervezetek szerint ez a cenzúra egy formáját hozta el: kritikák, kommentárok tűnnek el az internetről, mert az alkotóik el akarják kerülni a bírósági eljárást. Erre nem régi példa az, hogy az Ashley Madison házasságtörő randioldal jogsértésre hivatkozva eltávolíttatta az adatbázisának feltöréséről szóló híreket.

Ebben a helyzetben jelentette be a Google, hogy egyes esetekben jogi és anyagi segítséget ad a leszedetett videók készítőinek, és a videókat (alkotóik beleegyezésével) a jogi procedúra végéig elérhetővé teszi az Egyesült Államokban. Készek akár egymillió dollárig a perköltségeket is állni – persze abban reménykedve, hogy a végén győznek, és a költség a vesztest fogja terhelni. (Amúgy egy jogi lap szerint nem valószínű, hogy a kiválasztott videókkal szemben követeléseket benyújtó jogtulajdonosok perre mennének, hiszen tényleg erősen vélelmezhető a méltányos használat ezekben az esetekben.)

A megvédendő videókat a Google maga választja ki, első körben ezt a négyet – és tekintve a YouTube-ra feltöltött tartalom elképesztő mennyiségét (percenként több mint 400 órányi új videó), nem is lehet tőlük védelmet kérni. Azonban azt remélik, hogy ezzel egyrészt precedenst teremtenek, így a jövőben a jogtulajdonosok körültekintőbben járnak el (ugye a Google komoly anyagi erőforrásaival szembeszállni egészen más, mint egy egyszeri videókészítővel); másrészt az eseteket nyilvánosságra is hozzák, ezzel a készítőket is oktatva arról, “hogyan néz ki a fair use az interneten, és mik a legjobb gyakorlatok”. Mint az említett bejegyzés írja, “bár nem tudunk minden alkotónak jogi védelmet ígérni, az alaptalan leszedetési kérelmekkel szembeni ellenállás a normális eljárásunk része”.

Ráadásul ott van a híres-hírhedt félperces videó, amelyen egy baba táncol a háttérben a rádióból, zajosan szóló Prince-számra – aki közismerten nagy ellensége a legtöbb internetes szolgáltatásnak. Ez a videó 2007-ben került fel először a YouTube-ra, és csak idén szeptemberben zárult le a leszedetése után indult per. Ebben a bíróság kimondta, hogy a jogtulajdonosnak kötelessége megvizsgálni, hogy méltányos használatról van-e szó, mielőtt jogi lépéseket tesz.

Mindez együttvéve oda vezethet, hogy csökkent a leszedetési kérelmek száma. A Fortune szerzője legalábbis úgy látja, hogy alapvető változásokat hoz a Google döntése. A New York Times és a Mashable által megkérdezett alkotók nagy része legalábbis bizakodó. És ez, hogy maga mellé állítsa az alkotókat az online videószolgáltatók egyre élesedő versenyében, szintén fontos célja a Google-nek a szólásszabadság megvédése mellett.



Kategóriák:Hírek

Címkék:,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: