A kreatív- és kulturális ipar a világgazdaság motorja. 29,5 millió munkahelyet teremt évente

Párizs, 2015. december 8. – A szerzőijog-kezelők globális szervezete (CISAC) és az UNESCO az EY-jal együttműködve készített tanulmányt a kreatív- és kulturális ipar (kki) világgazdaságra gyakorolt hatásáról. Kiderült, hogy 2.250 milliárd dolláros bevétellel a kki a világ GDP-jének 3%-át adja és 29,5 millió embert foglalkoztat világszerte, ami a világ aktív lakosságának 1%-a.

A CISAC (amelynek az Artisjus is tagja), az UNESCO és az EY egyedülálló felmérésének adatai szerint a globális kki bevételei meghaladják a telekommunikációs szolgáltatásokét, és ez az iparág több embert foglalkoztat, mint az európai, japán és amerikai autóipar összesen.

A kreatív tartalmak 200 milliárd dollárral járultak hozzá a digitális értékesítéshez világszerte, továbbá az iparág elősegítette a digitális eszközök eladását és megnövelte a szélessávú telekommunikációs szolgáltatások iránti keresletet is. A digitális kulturális árucikkek eladása 65 milliárd dollárt termelt és 21,7 milliárd dollárnyi reklámbevételt hozott az online médiának és ingyenes streaming weboldalaknak.

Egy korábbi felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a kki szerepe és jelentősége a globális átlagot is meghaladja. Hazánkban a kki-ban dolgozik a foglalkoztatottak 4,4%-ka, míg tevékenységük Magyarország gazdasági teljesítményének 3,7%-át adja.

„A legdinamikusabban növekvő kreatívipari terület 2008 és 2012 között a design, vagyis a termék-, grafika- és divattervezés ágazatok voltak. A bruttó hozzáadott érték közel háromszorosára, a vállalkozások száma pedig közel két és félszeresére nőtt. Az ágazat teljesítménye majdnem ötször, exportja közel kétszer gyorsabban nő, mint a gazdaság egésze” – mondta el Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója.

„A nemzetközi tanulmányból az derül ki, hogy a kki-ban rejlő lehetőségek maximális kihasználásának érdekében az alkotókat tisztességesen meg kell fizetni a kreatív munkájukért cserébe. Ehhez a digitális gazdaságban újra kell gondolni a bevételek elosztását, mert az most nem az alkotóknak, hanem az online közvetítőknek kedvez” – mondta Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.

A kreatív- és kulturális ipar számokban

Az átfogó tanulmány a kreatív- és kulturális ipar 11 területét* elemzi Ázsiában, Európában, Észak-Amerikában, Latin-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten. Mindegyik régióban vannak a kki-nak erősségei.

Ázsia: itt realizálódik a világ kki bevételeinek 33%-a és az állások 43%-a. A legnagyobb felvevőpiac, ahol gyorsan fejlődő középosztály található. Vezető régió a globális játékiparban. Gyors növekedést mutat a filmek és a könyvek területén.

Európa: a világ kki bevételeinek 32%-a és az állások 26%-a található itt. A kki-ban jelentős köztámogatás jellemző. Nagyon művelt lakosság és az alkotók erős koncentrációja jellemzi.

Észak-Amerika: a világ kki bevételeinek 28%-a és az állások 16%-a itt koncentrálódik. Erős nemzetközi hatással rendelkezik, globális vezető a film, TV és előadóművészet területén.

Latin-Amerika: itt realizálódik a világ kki bevételeinek 6%-a, az állások 7%-a . Nagyon jelentős a televíziózás. A latin-amerikai TV műsorok világszerte elérhetőek ugyanúgy, mint a zene és a tánc.

Afrika és Közel-Kelet: a világ kki bevételeinek 3%-a, az állások 8%-a található itt. Nagy lehetőségek a filmgyártásban, a TV-ben és a zenében. Informális gazdaság, például a nem hivatalos zenei előadások meghatározó részei a kulturális területnek és sok állás kapcsolódik ezekhez.

 

*Reklám, építészet, könyvek, videojátékok, zene, film, napilapok és folyóiratok, előadóművészet, rádió, TV, vizuális művészetek.



Categories: Hírek

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.