Európai akcióterv egy korszerűbb digitális szerzői jogért

A digitális egységes piacra vonatkozó stratégia megvalósításának részeként a Bizottság ma ismertette azt a javaslatát, amely lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy külföldön is hozzáférjenek előfizetéses online tartalmaikhoz, és az EU szerzői jogi szabályainak korszerűsítéséről szóló cselekvési tervet. De mit szólnak ehhez az alkotók?

Az Európai Bizottság nem kis célt tűzött ki maga elé. Közleményük szerint azt szeretnék elérni, hogy “az európai polgárok jogszerű tartalmak széles kínálatához férjenek hozzá úgy, hogy közben a szerzők és a jogok birtokosai erősebb védelemben és méltányos díjazásban részesüljenek”. Az elv feltétlenül üdvözlendő, de a konkrétumok még csak ezután jönnek, és mint tudjuk, az ördög a részletekben van (és lesz).

European-Commission

A legkonkrétabb fejlemény most az a rendelettervezet, ami lehetővé teszi, hogy európai utazásaink során elérhetők legyenek a saját országunkban előfizetett tartalmaink. Ezt a fejleményt a Bizottság a roaming eltörlésével vetekedő újításnak tekinti, de nem szabad túlértékelni az eredményt. Szó sincs arról, hogy simán átszerződhetnénk bármely EU-országból egy másik EU-országban elérhető zenei vagy filmes előfizetésre. A tervezet csak az ideiglenes külföldön tartózkodásra vonatkozik, és kifejezetten kimondja, hogy bár ilyenkor a szolgáltatónak továbbra is kötelezően elérhetővé kell tennie a szolgáltatást, de minőségi követelményeink nem lehetnek vele szemben. (Ez pedig egyes területeken – így a zenében – lényegében már ma is így működik, a rendelet itt nem hoz érdemi újdonságot.)

A szerzők számára a legfontosabb téma a cselekvési terv előkészítése során az ún. “értékeltolódás” (“value gap” vagy “transfer of value”) téma volt, és mindenképpen a kreatív szektor nagy sikerének tekinthető, hogy a Bizottság a prioritással szabályozandó témák közé emelte ezt. Itt arról van szó, hogy a zenék, filmek, fotók megosztásában kiemelt szerepet játszó online platformok (pl YouTube, Dailymotion, Soundcloud, Facebook), miközben jövedelmük jelentős részét ezen tartalmakból keresik, gyakran azt állítják, hogy ők csak technikai közvetítők, így nem felelősek a szerzői jog által védett tartalomért, amelyhez hozzáférést biztosítanak.

Ez a méltánytalan értelmezés nemcsak az alkotóknak okozt kárt, hanem súlyos piaci torzuláshoz vezet, amely kedvezőtlen helyzetbe hozza a jogszerű online szolgáltatókat – pl. Spotify, Deezer vagy iTunes. Ráadásul mindeközben a kulturális tartalom online környezetben megvalósuló összesített értékét is lefelé nyomja.

“Méltányosan megosztani az értékeket azokkal, akik táplálják az értékláncot. Ez előfeltétele egy működő digitális piactérnek a kultúra területén” – mondja az Artisjust is tagjaként tudó európai szövetség, a GESAC ügyvezetője, Véronique Desbrosses.

Hogy pontosan mi lesz a szerzői jogi szabályozásban, amit 2016-ra irányoztak elő, még nem tudni. Minden érdekelt nagy erőkkel kommunikál és igyekszik meggyőzni a döntéshozókat az általa képviselt igazságról. Az Artisjus és a többi európai jogkezelő a folyamatban végig a zenei és más alkotók digitális piacon tapasztalható alulértékeltségét fogja hangsúlyozni.

SZERZŐ: Tóth Péter Benjamin



Kategóriák:Hírek

Címkék:, , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: