Már nem tíz év az út a nagyszínpadig – a zeneipar 2015-ben, a magyar szereplők szemével

Tavaly kértük meg először a magyar zeneipar szereplőit, hogy értékeljék az előző év legfontosabb zeneipari tendenciáit, eseményeit. Idén ugyanezt kérdeztük, és a húsz válaszoló számos témát érintett: itthonról a Wellhello sikerét és annak általánosabb jelentőségét, a Hangvető által szervezett Womexet, a Zeneipari Jelentés elkészültét, a vidéki koncertek helyzetét, a YouTube egyre tudatosabb használatát, a szakmai összefogás és profizmus erősödését stb. Szóba került a nemzetközi zeneipar számos fontos eseménye, Adele-től a stream erősödéséig.

Cikkünkben először a kirajzolódó általános képet ismertetjük, aztán a részletek iránt érdeklődők számára közöljük a szakmai szervezetek képviselői, menedzserek, kiadók, promóterek, oktatók válaszait.

Wellhello: már nem kell tíz év a nagyszínpadhoz

A megkérdezettek közül sokan nevezték 2015 egyik legfontosabb hazai történésének a Wellhello hatalmas, „hirtelen jött, minden konvenciót felrúgó” sikerét (Csontos Noémi Virág, a Magneoton munkatársának megfogalmazásában). Tóth Gergely, a zenekar menedzsere elmondta a Dal+Szerzőnek, hogy ugyan 2014-ben indult a zenekar (a Rakpart és az Apuveddmeg is akkor került fel a YouTube-ra), valóban 2015-ben lett kézzel foghatóvá a befutás, vagyis az interneten kívül, a koncertek közönségének nagyságában is láthatóvá. Tóth Gergely a Wellhellón túlmutató kontextusba helyezte ezt: a siker azt mutatja, hogy „kicsit talán kezd változni a magyar popéletben az a rendszer, hogy tíz év kell ahhoz, hogy valaki eljusson mondjuk a Volt Fesztivál nagyszínpadáig. Van, akinek ez nem tetszik, de az új generációknak nagyon fontos, hogy erre van lehetőség, akár nagy kiadós szerződés és hatalmas marketing-költségvetés nélkül is, egy lyric videóval el lehet indulni ezen az úton.” Persze ez még mindig keveseknek jut ki, és a menedzser (aki maga is énekes) hangsúlyozta egyrészt azt, hogy egy nagyszínpados fellépéshez továbbra is szükséges a rutin, másrészt azt, hogy nincs „Wellhello-recept”: akár még 4-5 milliós YouTube-nézettség sem jelenti azt, hogy sokan járnak majd a koncertekre.

További sikeres előadókat is említettek a megkérdezettek. Gerendai Károly az élőzenei piacról mondta, hogy szinte mindent vitt a hip hop, a Wellhello mellett a Punnany Massif és Halott Pénz tarolt – míg a „klasszikus” kategóriába került produkciók (Tankcsapda, Quimby, Kiscsillag) érezhetően visszaestek a Sziget főszervezője szerint. Bodnár Réka (Palya Bea Produkció, ügyvezető, menedzser) pedig egy újabb zenekart emelt ki: a Margaret Islandnek még nincs kétéves, de megmutatta, hogy „egy jó zenekar alázattal és munkával hogyan tud nagyon gyorsan nagyon szép karriert befutni”. Bérczes Ádám (Egység Média) pedig az Ocho Machót és ennek Nagy-szín-pad győzelmét emelte ki.

Budapesten rendezett Womex: profizmus és jó érzés, nemzetközi színtér

Hasonlóan gyakran szerepelt a válaszokban a Budapesten a Hangvető megrendezett világzenei showcase-fesztivál és szakvásár, a Womex (beszámolóinkat, interjúinkat lásd itt; a Dal+Szerző különszáma itt olvasható). Bodrogi András a „Womex-élményről” mondta azt, hogy „mindent vitt”. A Majdnem Híres Rocksulitól azt emelték ki, hogy a Womex tanúsította: „profizmus ide vagy oda, akkor van értelme ennek a munkának, ha közben jól érzed magad benne”. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikáció igazgatója a magyar zene külföld felé fordulásának mérföldköveként értékelte a Womexet; Békés Gergely, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) jogtanácsosa is azt mondta, hogy „ilyen környezetben a magyar piac és a nemzetközi élmezőny összemérése adja magát, miközben az is bizonyossá vált ismét, hogy a tehetség, művészi színvonal területén nincsen szégyenkezni valónk, lemaradásunk.”

Bodnár Réka – aki Palya Bea menedzsereként érintett a világzenében, ezért különösen fontos volt neki a „betekintés a nemzetközi piac működésébe” – a magyar szakmán belüli összefogást emelte ki: „Jó érzés volt figyelni, ahogy szépen lassan összeáll egy politikán, érdekeken, szakmán és emberi szempontokon felüli összefogás, ami azért dolgozik, hogy ez a konferencia létrejöjjön. Jó érzés volt látni egy olyan, színvonalasan és igényesen megszervezett rendezvényt Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban is nemcsak, hogy megállta a helyét, hanem elismerések garmadáját vívta ki.”

Zeneipari Jelentés: pontosan tudjuk, mi nem működik

Nagyon fontos fejlemény volt az első magyar Zeneipari Jelentés megjelenése – a ProArt kiadványa, amelyet a Visegrad Investments készített, teljes egészében letölthető innen. Szűts László, a Mahasz elnöke többek között azt tartja fontosnak a zenét mint kreatív iparágat, annak az „előzenétől a hangfelvételeken és a jogdíjakon át a zeneoktatásig” minden részterületét vizsgáló jelentéssel kapcsolatban, hogy bemutatása óta „folyamatosan hivatkozási alap nemcsak az iparág szereplői, hanem az érintett kormányzati tényezők számára is.” Békés Gergely (EJI) szerint a jelentésből kiderülnek az erősségek, de még fontosabb, hogy a gyengeségek is, a lehetséges fejlesztési irányokat is jelezve. A Majdnem Híres Rocksulitól erősebben fogalmaztak ugyanebben a témában: „Eddig is éreztük, hogy sok minden nem működik megfelelően a magyar zeneiparban, de mostantól azt is pontosan tudjuk, hogy milyen szegmensek nem működnek, és ha jobban megvizsgáljuk a jelentést, még azt is láthatjuk, hogy miért. Ennek a tudásnak a birtokában idén akár valódi lépéseket is tehetnénk a problémák megoldása felé.”

Koncertek, fesztiválok, tehetségkutatók

Gerendai Károly (Sziget) szerint a magyar zeneipar előtt álló kihívások egyike a vidéki koncertlehetőségek bővítése. Ezt Bende Zsuzsanna, az A38 vezető programszervezője így részletezte: „A magyar zeneipar feladata lenne, hogy minimális szinten megteremtse a vidék hozzáférését az élő zenéhez. Ameddig országos szinten a vidéki klubok száma a nulla és kettő között változik, addig annak a pár budapesti klubnak is probléma lesz nemzetközi szintre emelkednie. Nem sok olyan ország van tőlünk nyugatra, ahol a turnézó külföldi zenekarok csak a fővárosban tudnak játszani. Ez az egyik oka annak, hogy általában kevés az igazán jó külföldi fellépő.”

A fesztiválpiacról Gerendai Károly azt mondta: elindult a piac letisztulása; vannak, akik még erősödni tudnak, és vannak, akik „kihullottak a versenyből”. Márkus Éva, a külföldi produkciók magyarországi koncertjeivel foglalkozó Live Nation marketing és PR igazgatója azt írta a Dal+Szerzőnek: „A mi válaszainkat gyakorlatilag az előző évből át lehet másolni.” Akkori cikkünkben ezt mondta: „Számunkra mindenképpen az óriási devizaárfolyam-ingadozások és a világ legmagasabb áfája jelentik a legnagyobb kihívást a külföldi sztárok ide hozatalában. Az áfa folyamatos probléma, nehéz úgy versenyben maradni a tárgyalások alatt, hogy a környező országok azonos jegyárak mellett 10-15, de van, ahol 21% előnyben vannak az ottani alacsony kulturális áfa miatt.”

Kapcsolódó, viszonylag keveset emlegetett téma az, amire Tóth Péter Benjamin (Artisjus) hívta fel a figyelmet: a sok kisebb, vidéki tehetségkutató verseny, illetve ezek hálózata. Ez a megyei szint „rendkívül fontos ahhoz, hogy az országos könnyűzenei kínálat folyamatosan friss maradjon. 2016 első napjaiban viszont súlyos veszteséget szenvedtünk, amikor a program motorjaként ismert Újfalusi Gábor elhunyt. Az ő lelkesedését és munkatempóját nehéz lesz pótolni.”

YouTube, klipek

„A YouTube itthon is dübörög” – mondta kérdésünkre Horváth Renátó, az Eastaste alapítója: „az előadók meghallották az idő szavát, és tartalomgyártókká nőtték ki magukat, akik egy-egy jól megírt dal mellett legalább ennyire tudatosan foglalkoznak az ahhoz készült videóklippel, és saját csatornáik építésével.” Mint toplistáink is mutatják, egyre nőnek a nézettségek, és ezek már „érzékelhető bevételt” is hoznak. A zenészeknek „mestereik” is vannak: olyan profi youtuberek, akik „kiaknázzák a platformban lévő óriási potenciált, amiből láthatóan a zenészek is tudnak tanulni és építkezni.” Horváth Renátó felhívta a figyelmet arra is, hogy „a YouTube- és a rádiós lejátszások bizonyos daloknál mekkora átfedésben vannak, máshol viszont egyáltalán nem. Előbbi esetben jól látható, hogy a rádió is kénytelen követni az online mérhető valós igényeket és állapotokat, ami sokszor meglepő, rádiókban eddig nem hallott dalokat/előadókat emel ki magából. Máskor viszont kiütköznek az életkorbeli eltérések (a fiatalabb korosztály kevésbé hallgat rádiót, viszont annál többet YouTube-ozik) és a klasszikus, kiadók által befolyásolt szerkesztési elvek.” Ráadásul az igazán izgalmas együttműködések a zenészek és márkák között szintén a videós tartalomgyártásban tudnak megvalósulni, túllépve „a Facebookon vagy Instán termékkel pózolás szintjén”.

Bodrogi András digitális zenei szakértő azt emelte ki, hogy a Ki Mit Tube online videóverseny második évada – amelynek létrehozásában, levezénylésében neki is szerepe volt – az elsőhöz képest is erős zenei portfólióval bír. Valdinger Gábor (Bladerunnaz) pedig a Magyar Klipszemlét nevezte „2015 legszimpatikusabb magyar kezdeményezésének”, ahol kiderült, milyen sokan készítenek klipeket.

Az 1. Magyar Klipszemle díjnyertes videója

Stream, vinyl – és CD a benzinkútnál

A legfontosabb nemzetközi tendencia a stream megerősödése (lásd lejjebb). Ez, illetve vele párhuzamosan a vinyl népszerűségének növekedése itthon is kimutatható volt. Mint Tóth Péter Benjamin mondta, 2015 nyarán elérte a stream előfizetők száma a százezret. Szűts László (Mahasz) hozzátette, hogy bár érezhetők e tendenciák, „egészen más nagyságrendről beszélünk”, mint nemzetközi szinten, „hiszen a magyar piac eleve nagyon kicsi, ráadásul a zeneipar válsága, az értékesítések hanyatlása a nemzetközi átlagot jelentősen meghaladó mértékben sújtotta.” Ugyanakkor Maciek Jaworski (Deezer) arra mutatott rá, hogy a stream bevételek megduplázódása okozta azt, hogy a legutolsó teljes évben, amelyről adataink vannak, immár elkezdődött a magyar zeneipar növekedése.

Az egyik nagy stream szolgáltató, a Deezer közép-kelet-európai regionális ügyvezető igazgatója, Maciek Jaworski fontos jelenségnek nevezte, hogy a magyar közönség a hazai előadókat részesíti előnyben ezen a platformon: a tíz legnépszerűbb album mindegyike magyar. (A teljes éves toplista itt látható.) Érdekes, hogy a helyi előadók exkluzív premierjeiben (tehát amikor más platformokon később jelenik meg egy album) a magyar Deezer megelőz minden más piacot, ahol a szolgáltatás jelen van; valamint – mint arról itt írtunk – az előfizetők számát tekintve nálunk a legnagyobb a piaci részesedésük. (A Spotify-nak nincs külön magyar szerkesztője, magyar kiemelései, de persze ott is jelen vannak magyar előadók: a legnépszerűbbeket és hallgatóik számát itt szedtük össze.)

Bár már évek óta szokás temetni a CD-t, az utóbbi évek egyik komoly fejleménye Jehan Paumero (Believe Digital) szerint, hogy kiderült: „mégis vesznek CD-t az emberek, ha 3 euróért kaphatják” – jellemzően a Mol kutaknál. Szerinte egyébként van még feladat a stream terén is: tudatosan kell használni ezeket a szolgáltatásokat, „ugyanúgy, mint a közösségi oldalakat: playlisteket összerakni, frissíteni, osztani. Létrehozni ott is egyfajta kommunikációt a rajongókkal.” Horváth Gergely (NKA Ideiglenes Kollégium, Kultúrfitnesz) a stream és a rádió versenyéről, illetve egymásra hatásáról írt, amelynek további fokozódását várja a jövőben.

Csontos Noémi Virág (Magneoton, general manager) szerint azért együttvéve még mindig „nagyon nehéz ’hangfelvétel-kereskedelemmel’ jó üzletet csinálni”, és a siker titka az, hogy a tartalom legyen első osztályú, a kiadó részéről pedig „remek A&R stratégiára és rengeteg munkára van szükség”.

Magyar zenekarok külföldön

Külföldön is sikeres magyar zenekarok „kitermelése” amolyan örök kihívásként áll a magyar zeneipar előtt, amelyet többen is említettek. Tóth Gergely (Wellhello) szerint négy-öt exportképes zenekarnak kellene lennie ahhoz, hogy a magyar előadók az ő sikerük nyomán végre meg tudjanak indulni a külföldi piacok felé. „Ez nagy hatással lenne minden magyar, zenét író, álmodó fiatalra.” A Majdnem Híres Rocksuli szerint szükség volna ismét egy folyamatosan működő zenei exportirodára, vagy más hasonló célú kezdeményezésre; már csak azért is, mert a hazai piac nagyon kicsi, mint arra a Zeneipari Jelentés rámutatott. Tóth Péter Benjamin (Artisjus) jóslata –vagy talán optimista reménye – egyébként az, hogy a magyar zeneipar számára 2016 az első kiugró külföldi sikerek éve lehet.

Valdinger Gábor (Bladerunnaz) a drum and bass műfajon belülről hozott példákat a nemzetközi sikerre: „a Jade vezette magyar Eatbrain kiadó hihetetlen népszerűsége, mind az eladások, mind klubestek terén, Európa-, sőt világszerte”, valamint olyan producerek-DJ-k, mint Chris.SU, DJ Madd, Mindscape, Raise Spirit, Incident, Klay és Puppetz. (A magyar drum and bassről és annak nemzetközi sikereiről lásd e cikkünket.) Többen a tervek között említettek egyes előadókat, akiknek a külföldi karrierjét szeretnék beindítani: Bérczes Ádám az Ocho Machót, a Mamazone kiadó az ismert európai fesztiválokon 2016-ban fellépési lehetőséget kapó Middlemist Redet és Ivan and the Parazolt; Bodnár Réka pedig külföldi forgatásra megy Palya Beával.

Nem előadóként, hanem szervezetként kell, hogy a nemzetközi versenytársakkal szemben is megállja a helyét a WMMusicDistribution, hiszen a YouTube által világszinten ajánlott zenei partnerei között szerepel. A Zeneszöveg.hu pedig idén tervezi, hogy megjelenik a nemzetközi piacon.

Önmenedzselt zenekarok, saját kiadók

Gallasz Enikő, a WMMusic Distribution ügyvezetője a magyar zeneiparban a korábbinál is erősebben tapasztalta azt, hogy „egyre több zenekar – akár „pályakezdő”, akár régi motoros – dönt úgy, hogy önállóan, kiadó nélkül vág bele a dolgaiba, vagy saját kis független kiadót alapít. Ebből sok esetben egészen sikeres projektek tudnak kialakulni, de tisztán látszik, hogy melyek azok a területek, ahol a független szereplőknek segítségre lenne szükségük.” Jehan Paumero, egy másik aggregátortól, a Believe Digitaltól hasonlóra hívta fel a figyelmet: „Önmenedzselt zenekarok dupláznak a Budapest Parkban (Ahol Manu Chao telt házat se csinál), tripláznak az Akvariumban.”

Szakma: profizmus és összefogás

Hosszú éveken át hallhattuk, hogy nincs igazán szakmai tudatosság a magyar menedzsmentekben, no meg a széthúzásról szóló panaszokat. Körkérdésünkre azonban több olyan válasz is érkezett, amely szerint ez változóban van. Morcz Fruzsina, a Zeneipari Hivatal menedzsment kurzusának vezetője szerint „nagyon jó azt látni, hogy az iparágunk egyre jobban elfogadja az iparágon belüli szakosodást, illetve azt tapasztalni, hogy lassan felzárkózunk a nyugat-európai országok zeneiparához (konferenciarészvételek, információk nyilvános megosztása stb.)”. Bodnár Réka (Palya Bea Produkció) erősödő szakmai összefogásról beszélt: „magyar zeneipar szereplőiben elkezdett kialakulni az igény, hogy egyre erősebben határozzák meg magukat szakmaként. Ez bizonyos részben a Music Hungary konferenciának is köszönhető. Jó dolgok vannak kialakulóban, hasznos és előremutató projektek és kutatások kezdődnek, látványos fejlődési pályák indulnak el, de még csak az út elején járunk. Szerintem 2016 a megkezdett úton való továbbmenés, a fenntartható fejlődés éve lesz.”

A Zeneszöveg.hu is szeretné erősíteni a közös munkát: mint Csipai Roland ügyvezető igazgató elmondta, „az összes jelenlevő kiadóval és szakmai szervezettel közösen egy olyan platformot akarunk létrehozni, mely segíti a közös munkát és a Zeneszöveg felületeit használva további kommunikációs csatornát biztosít.” Két jogkezelő szervezet is a szakmán belüli kommunikációról írt. Az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója elmondta: „mérföldkőhöz értünk, kipipáltuk a legfontosabb elmaradásainkat (lett magazinunk, blogunk, több rendezvényünk, kiadványaink, tutorial videóink), az iparágban már nem elmaradott őskövületnek tekintenek minket. A következő öt év kommunikációs stratégiáját most 2016 első negyedévében fektetjük le. Szeretnénk még jobban megérteni a magyar dalszerzők igényeit, és segíteni nekik a jogdíjakon túl is a hazai és nemzetközi érvényesülésben.” Az Előadóművészi Jogvédő Iroda pedig (túl azon, hogy új helyre költözött) 2016 első felében vezeti be a teljesen papírmentes ügyintézést, és megújítja ügyfélszolgálatát, „vagyis arra törekszünk, hogy az EJI továbbra is megfeleljen az előadók – folyamatosan változó – elvárásainak” – fogalmazott Békés Gergely jogtanácsos.

Azért e téren is vannak még feladatok, legalábbis Gerendai Károly szerint például szükség volna „a piaci alapú gondolkodás és működés megerősítésére: ne az államtól várja mindenki mindenre a megoldást”.

CSTP, csökkenő lemaradás, Petőfi TV

A Cseh Tamás Programot tavalyi cikkünkben számos megszólaltatott érintette; idén jóval kevesebben, köztük például Jeges Zsolt, a Mamazone kiadó ügyvezetője. Ennek persze az is lehet az oka, hogy a CSTP már nem friss, hanem beépült a magyar könnyűzene infrastuktúrájába. Az NKA a programmal foglalkozó ideiglenes kuratóriumának tagja, Horváth Gergely szerint a cél nem csupán az induló előadók megsegítése, hanem ezen keresztül az iparág többi szegmensének ösztönzése is. Gerendai Károly az internetes zenefogyasztás hatásaként azt látja, hogy „csökken a zenei lemaradásunk.” Tóth Péter Benjamin az Artisjus-díj fiatal dalszerzőknek először kiosztott junior kategóriáját említette, valamint a Petőfi TV-t, „ami megpróbálta a rádió sikerét audiovizuális babérokra fordítani, de egyelőre kevés olyan emberrel találkoztam, aki sikerként ünnepelné az első egy évet.” (Mások nem is említették a tévét, amely pedig számos előadóval foglalkozik, premiereket tart.)

Nemzetközi zeneipar: stream, vinyl, Adele és a kinyílt olló

A nemzetközi zeneipar legfontosabb 2015-ös fejleményei között szinte mindegyik válaszadónk említette a stream szolgáltatások térnyerését. Jelentősen megerősödött a zenefogyasztás e formája, és új szereplők léptek be a piacra: az Apple Music szép sikert ért el, bár a Spotify-t nem érte még el ; a Jay-Z-féle Tidal sora nem megy ilyen jól. A YouTube is elindította előfizetéses szolgáltatását, illetve YouTube Music néven külön okostelefonos alkalmazást. (Ezek nálunk még nem érhetők el, és mint Gallasz Enikő, a WMMusicDistribution ügyvezetője mondta, „még mi is csak várakozással tekintünk a jövőbe, hogy lássuk, beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket”; viszont szerinte „a YouTube-bevételek növekedése tényként kezelhető, és nagyon jó irányba mutat.”) Azzal együtt, hogy rengeteg magyar előadó használja, a Soundcloud gondjait (illetve idei nagy jelentőségű megegyezéseit) csak Bodrogi András digitális zenei szakértő említette.

A különböző, nagyjából hasonló kínálatú szolgáltatások között Csipai Roland, a Zeneszöveg.hu ügyvezetője szerint a a hangminőség, illetve a dalokhoz kapcsolódó egyéb információk (például szövegek) jelentenek majd komoly különbséget. A Deezer közép-kelet-európai ügyvezető igazgatója, Maciek Jaworski pedig az új zenéket ajánló szolgáltatásuk felhasználóinak 250 %-os növekedését emelte ki. Az algoritmusok és a „kurátorok” együtt alkotják ezeket és ez utóbbi, az „emberi tényező” erősödésének általános tendenciáját Bodrogi András emelte ki. Horváth Gergely még a különböző szolgáltatások a vizuális platformért folytatott versenyét említette, illetve azt, hogy kérdéses, lesz-e kijön-e ebből a zene számára érvényes, prosperáló felület – esetleg a YouTube mellett. (A nemzetközi sajtóban még az exkluzív, csak egy szolgáltatónál megjelenő kiadványok, és az ezek által okozott problémákról esett még sok szó.)

Míg a Beatles karácsonykor megérkezett a stream oldalakra (amit Maciek Jaworski e zenefogyasztási forma „felnőttkorba lépéseként” értékelt), addig a legnagyobb sztárok közül többen kimaradtak. Taylor Swift 2014-es távolmaradását 2015-ben Adele követte. Természetesen a brit énekesnő rekordokat döntő sikerét többen is az év legfontosabb eseményei közé sorolták. Mint Békés Gergely (EJI) mondta, ez bizonyította, hogy „nem múlt el a globális sztárok időszaka”, vagyis „változnak az előadók, a műfajok, nem változik azonban az, hogy a zeneszerető közönség határokon, nyelveken, kultúrán átívelő közös ikonokat igényel”, és a globális zeneipar képes is ilyenekkel szolgálni. Szintén fontos, hogy – mint Bodnár Réka fogalmazott – Adele úgy érte el ezt a sikert (mégpedig „játékos könnyedséggel”), hogy a legtöbb szabályt felrúgta, szembement az általános tendenciákkal. Fontos még, hogy a Coldplay nem visszatartotta új albumát a stream platformokról, hanem sikerült elérnie valamit, amire korábban a Spotify még Taylor Swift kérésére sem volt hajlandó: az ingyenes felhasználók számára az előfizetőknél később vált meghallgathatóvá. (Meghallgatta viszont Swiftet, illetve a független kiadókat az Apple.) A nagy sikersztorik közül Hozier került még elő: Bodnár Réka emelte ki a 2014-ben befutott, tavaly pedig a csúcsra ért ír gitáros-énekest, aki nemrég még az utcán zenélt.

Az említett nagy sztárok persze viselkedhetnek másként, mint ahogy a kisebbeknek „kell”. Valdinger Gábor (Bladerunnaz) szerint általános tendencia, hogy a legnagyobbak „még jobban elhúztak az őket követő második, harmadik vonaltól. Aki nagyon sikeres volt, az még sikeresebb lett, míg a hasonló, de egy fokkal kevésbé ismert produktumokra már kevésbé kíváncsi a közönség. Remek példa erre mondjuk Adele eladásainak száma összehasonlítva a második vagy harmadik helyezettel, de stílusonkénti bontásban is észrevehető ugyanez”, illetve nem csak produkciókra, de fesztiválokra, klubokra is igaz. Gerendai Károly is arról számolt be, hogy „ nagy fesztiválok jó évet zártak, de a kicsik egyre nehezebben bírják a versenyt.” Márkus Éva pedig már tavaly „a zeneipar kettéválásáról” beszélt a Dal+Szerzőnek.

A stream mellett, azzal szembeállítható módon jelentős tendencia volt a vinyl megerősödése – noha persze jóval alacsonyabb számokról beszélünk, mint akár a CD-k eladása. Valamint érdemes figyelni arra, amit Szűts László emelt ki: „számos cikk született az ezzel kapcsolatos problémákról, a gyártás nehézségeiről, a megnövekedett igények kiszolgálásáról, a kapacitások és a hozzáértő szakemberek hiányáról.” A Mahasz elnöke szerint tehát két tendencia figyelhető meg: „egyszerre láthatjuk a zene gyors, könnyű, széles körű elérésének terjedését a nagy tömegek felé a streaming szolgáltatásokon keresztül, és ezzel párhuzamosan egyfajta ’kúlság’ faktor visszatérését a fizikai hanghordozókkal, azon belül is a vinyl korongokkal kapcsolatban. Utóbbinál érdekes módon nem a magas hangminőség a fő hajtóerő (az továbbra is abszolút niche market), hanem inkább az, hogy jól néz ki a polcon.” Valdinger Gábor hozzátette ehhez, hogy közben a DJ-k (akik pedig jó ideig kitartottak a formátum mellett) nem igazán térnek vissza a vinylhez: „a sokat utazó, rengeteg különböző technikai felszereltségű klubban és fesztiválon fellépő DJ-k számára sokkal biztonságosabb az USB.” (A fesztiválok térnyerésével magyarázható, hogy ráadásul egyre többen egyórás, más értelemben „biztonságos” szetteket dolgoznak ki.) Horváth Renátó mint lehetséges jövőbeli „platformot” említette a komoly kereskedelmi megjelenés előtt álló virtual reality-t. Ugyanő arra is felhívta a figyelmet, hogy az albumok helyett egyre többen egy-egy számmal, és a hozzá tartozó videóval próbálják fenntartani a közönség figyelmét.

A koncertiparban a párizsi terrortámadás, és az azáltal megmutatott biztonsági kockázatok éreztették leginkább a hatásukat, felértékelődtek a biztonsági kérdések Gerendai Károly szerint. A műfajok tekintetében a – Bérczes Ádám (Egység Média) szerint „egyre butább” – EDM-láz a tetőpontjára ért a Sziget főszervezője szerint, és megerősödtek más műfajok (hip hop, R&B, slágerpop). A fesztiválok terén fontos fejlemény volt még a Lollapalooza megrendezése Berlinben, amelynek igazgatója Szép Fruzsina volt, mint Bodrogi András kiemelte.

A Majdnem Híres Rocksuliból említették még a közösségi finanszírozás térnyerését, Amanda Palmer akcióját: „hatalmas összeget kalapozott össze, és ennek segítségével az összes tartalmat, ami hozzá kapcsolódik, ingyen tette elérhetővé.”

Fontos, Magyarországot érintő nemzetközi fejlemény még az, hogy Európai Unió az egységes digitális piac kialakítása érdekében megkezdte a szakmai egyeztetéseket, többek között a szerzői jogról is. Ennek során több iparági szervezet is felvetette, illetve napirenden tartja a „value gap” vagy „transfer of value” kérdését. Tóth Péter Benjamin így foglalta ezt össze: „az internetes platformok (Google, SoundCloud, YouTube, Facebook) a bevételeik jelentős részét zenék, filmek és más kulturális termékek közvetítésével szerzik, de ennek csak elenyésző töredékét juttatják el az alkotókhoz. Most ez a téma végre napirenden van, ami nem kis részt a mi munkánk eredménye is, ebben elsősorban a francia jogkezelő, a SACEM volt hatásos szövetségesünk. A megoldásra még nincs egységes javaslat, ez 2016 nagy kihívása.” Szűts László szerint a „kinyílt ollót”, vagyis a különbséget a szolgáltatók profitjának növekedése, illetve az alkotóknak visszajuttatott összeg alacsony volta között, „mind az igazságosságra, mind pedig a gazdasági racionalitásra hivatkozva szeretnék szűkíteni” az érintettek. A Mahasz elnöke kiemelte azt is, hogy az Egyesült Államokban is várható szerzői jogi reform, többek között annak a kivételes helyzetnek a megváltozása, hogy a rádiók és tévék csak a szerzőknek fizetnek jogdíjakat, az előadóknak és hangfelvétel-előállítóknak nem.

Alább olvashatók a részletes válaszok. Mindenkitől azt kértük, írjon 2015 legfontosabb eseményeiről, tendenciáiról a nemzetközi, illetve a hazai zeneiparban; valamint 2016 legfontosabb kihívásairól, feladatairól mind általában a magyar zeneipar, mind a válaszoló cége, szervezete számára.

Szűts László, MAHASZ, elnök

Nemzetközi

Fontos, beszédes esemény az Apple Music elindulása; ezzel a világ jelenleg legnagyobb, legértékesebb „tech” cége is beszállt a „streaming business”-be. A streaming rohamos térnyerését, a letöltések visszaesését és így az iTunes folyamatosan csökkenő bevételeit látva minden bizonnyal az Apple is arra a következtetésre jutott, hogy a digitális zene jövője nem az egyedi letöltésekben, hanem a széles körű hozzáférésben van.

Az Apple beszállása azonban egyelőre még mindig inkább jelzés értékű, mint átütő; miközben jelentősen nő a streaming szoltáltatások népszerűsége, az Apple megjelenése nem hozott nagyságrendi kiugrást ezen belül, sőt, továbbra is a Spotify a legnépszerűbb világszerte.

Egy másik, a streaming szolgáltatások folyamatos felfutásával párhuzamosan zajló, szintén évek óta tartó tendencia a vinyl lemezek (újra) növekvő népszerűsége. Számos cikk született az ezzel kapcsolatos problémákról, a gyártás nehézségeiről, a megnövekedett igények kiszolgálásáról, a kapacitások és a hozzáértő szakemberek hiányáról; és leginkább arról, hogy bármilyen szép és látványos is a növekedés mértéke, olyan alacsony bázisról indult, hogy a mai darabszámok továbbra sem jönnek nem hogy a CD-korszak értékesítési számainak nyomába, de a klasszikus LP-MC időszakot sem közelítik meg.

Összességében tehát egyszerre láthatjuk a zene gyors, könnyű, széles körű elérésének terjedését a nagy tömegek felé, a streaming szolgáltatásokon keresztül, és ezzel párhuzamosan egyfajta „kúlság” faktor visszatérését a fizikai hanghordozókkal, azon belül is a vinyl korongokkal kapcsolatban. Utóbbinál érdekes módon nem a magas hangminőség a fő hajtóerő (az továbbra is csak egy nagyon szűk réteg, a „Hifi-mániás” audiofilek számára fontos, így abszolút niche market), hanem inkább az, hogy jól néz ki a polcon.

S mindeközben, látszólag teljesen felülírva a várakozásokat és a fent vázolt folyamatokat, Adele tavalyi lemezéből olyan példányszámot adott el (a nagy részét CD-n!!!), ami a lemezipar legszebb éveit idézi, sőt, felül is múlja: a megjelenés hetében közel 3,4 millió példány lelt gazdára Amerikában, és ezzel 40%-ot vert rá az eddig csúcstartó, 2000-ben megjelent ‘N Sync albumra (No Strings Attached).

Valamivel kisebb mértékű, de szintén nagyon is markáns (különösen az USA-ban), „különutas” siker Taylor Swifté, akinek legfrissebb albuma – Adele lemezéhez hasonlóan – nem elérhető a streaming szolgáltatóknál, ám ennek ellenére – vagy mások szerint talán épp ezért – tudta Adele után a második legnagyobb összeladást produkálni 2015-ben.

S végül még egy fontos, bár a közönség számára egyáltalán nem látható tendencia jelentkezett 2015-ben: az amerikai Copyright Office egy olyan, közel 250 oldalas tanulmányt készített, amely egyre inkább valószínűsíti a zenefelhasználási engedélyek („licensing”) jogi szabályozásának jelentős korszerűsítését a tengerentúlon. Ennek egyik fontos eleme, hogy például a sugárzó szervezetek (rádiók, TV-k) is jogdíjat fizessenek a jövőben az általuk játszott zenék után, nem csak a szerzők, de az előadók és a hangfelvétel-előállítók felé is. (Többek között Észak-Korea, Kína és Irán mellett az USA szinte az egyetlen ország a világon, ahol jelenleg erre nincsenek kötelezve; kizárólag a szerzők felé kell fizetniük.)

Magyar

A fentebb vázolt nemzetközi tendenciák Magyarországon is megjelentek; mind a streaming szolgáltatások, mind a vinyl korongok népszerűsége növekszik – természetesen egészen más nagyságrendről beszélünk, hiszen a magyar piac eleve nagyon kicsi, ráadásul a zeneipar válsága, az értékesítések hanyatlása a nemzetközi átlagot jelentősen meghaladó mértékben sújtotta.

A magyarországi zeneipar számára 2015-ben az egyik legfontosabb, specifikusan hazai esemény a ProArt által publikált Zeneipari Jelentés megjelenése. Korábban sohasem készült átfogó kutatás az iparágról, így nagyon fontos hiánypótló funckióval bír. Átfogó képet mutat az iparág szereplőiről, a különböző részterületekről az élőzenétől kezdve a hangfelvételeken és a jogdíjakon át a zeneoktatás érintéséig, empirikus adatokra támaszkodva mutatja be a zene mint kreatív iparág gazdasági, munkaerőpiaci, stb. súlyát, a GDP-hez való hozzájárulását, valamint a társadalom szélesebb rétegeihez való eljutásának jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit. A jelentés májusban, a zeneipar éves konferenciáján, a Music Hungary-n került először bemutatásra, és azóta is folyamatos hivatkozási alap nemcsak az iparág szereplői, de az érintett kormányzati tényezők számára is.

2016

A szerzői jogot és a közös jogkezelést érintő Európai Uniós irányelvek magyarországi implementálása folyamatos feladat, miközben a témakör újabb és újabb elemei kerülnek az európai asztalra. Az iparági szereplők széles körét érintő, általános kihívás emellett az ún. „value gap” kérdése. Ez röviden azt jelenti, hogy miközben a zenei tartalmakat előállító alkotók teljes mértékben alkalmazkodtak a digitális érához, lehetővé téve az alkotások széles körű felhasználását az interneten, ezzel óriási érték-, majd pedig profit-növekedést létrehozva a szolgáltatók számára, addig ebből a többletből csak nagyon kevés jut vissza magukhoz az alkotókhoz. Tehát kinyílt egyfajta „olló”, amit az érintett szereplők mind az igazságosságra, mind pedig a gazdasági racionalitásra hivatkozva szeretnének szűkíteni. Ez jelenleg az egyik fő prioritás a zeneipar nemzetközi szervezetei és az általuk kifejtett érdekvédelmi tevékenységek körében.

Tóth Péter Benjamin, Artisjus, stratégiai és kommunikációs igazgató

Nemzetközi

Hosszú idő után az asztalra került az a problémakör, amit jó egy évtizede hurcol magával a digitális gazdaság: az internetes platformok (Google, SoundCloud, YouTube, Facebook) a bevételeik jelentős részét zenék, filmek és más kulturális termékek közvetítésével szerzik, de ennek csak elenyésző töredékét juttatják el az alkotókhoz. Most az EU szerzői jogi reformtörekvésein belül ez a téma végre napirenden van, ami nem kis részt a mi munkánk eredménye is, ebben elsősorban a francia jogkezelő, a SACEM volt hatásos szövetségesünk. A szerzők, előadók, kiadók szövetségei abban mostanra egyetértenek, hogy ezt a témát – amit „value gap”-nek vagy „transfer of value”-nak szokás nevezni – meg kell vitatni. A megoldásra azonban még nincs egységes javaslat, ez 2016 nagy kihívása.

Magyar

A magyar zene egyre inkább a külföld felé fordul, ennek fontos mérföldköve volt 2015-ben a WOMEX, amire mi is rendkívül büszkék vagyunk – nemcsak a sikeres magyar szerzők-fellépők miatt, hanem azért is, mert az őket bemutató angol nyelvű Dal+Szerző különszám mind a 2500 külföldi delegált táskájában ott volt.

Emellett mindenképp kiemelendő a Wellhello mindent letaroló sikere, és hogy nyáron már a százezredik magyar zenei streaming előfizetőt köszönthettük.

Tavaly májusban adtunk át először junior dalszerzői Artisjus-díjat Sebestyén Áronnak, és kiemelt elismerést Diaznak, Jónás Verának, Petruska Andrisnak és a Middlemist Rednek. Mostantól mindig külön fókusz esik majd a fiatal zeneszerzőkre és szövegírókra, és itt kifejezetten nem az előadói, hanem az alkotói kvalitásokat kell figyelni.

+1 nagy kérdőjel: A Petőfi TV, ami megpróbálta a rádió sikerét audiovizuális babérokra fordítani, de egyelőre kevés olyan emberrel találkoztam, aki sikerként ünnepelné az első egy évet.

2016

Az Artisjusnál az előző öt év a kommunikáció megindulásáról szólt: lett magazinunk, blogunk, többféle rendezvényünk, színes kiadványaink és tutorial videóink. Emellett komolyan megerősítettük az online ügyintézést és a személyes kapcsolatot tartó szerzői ügyfélszolgálatot, mindkettő 90% körüli szerzői elégedettséggel működik. Most mérföldkőhöz értünk, kipipáltuk a legfontosabb elmaradásainkat, az iparágban már nem elmaradott őskövületnek tekintenek minket. A következő öt év kommunikációs stratégiáját most 2016 első negyedévében fektetjük le. Szeretnénk még jobban megérteni a magyar dalszerzők igényeit, és segíteni nekik a jogdíjakon túl is a hazai és nemzetközi érvényesülésben.

A magyar zeneipar számára 2016 az első kiugró külföldi sikerek éve lehet, és remélem, hogy most nem vagyok túl optimista.

Emellett nagy kérdés számomra, hogy az egyik legfontosabb könnyűzenei program, a sok kisebb vidéki tehetségkutató verseny hálózata meg tud-e erősödni. 2016 első napjaiban ugyanis súlyos veszteséget szenvedtünk, amikor a program motorjaként ismert Újfalusi Gábor elhunyt. Az ő lelkesedését és munkatempóját nehéz lesz pótolni, pedig ez a megyei tehetségkutató szint rendkívül fontos ahhoz, hogy az országos könnyűzenei kínálat folyamatosan friss maradjon. Remélem, hogy ebben a folyamatban mi is tudunk majd segíteni.

Békés Gergely, Előadóművészi Jogvédő Iroda, jogtanácsos

Nemzetközi

2015 számomra azt igazolta, hogy nem múlt el a globális sztárok időszaka. Adele decemberben megjelent új albumának nemzetközi sikere meggyőzően bizonyítja, hogy a globális zeneipar minden időszakban kitermeli saját szupersztárjait. Változnak az előadók, a műfajok, nem változik azonban az, hogy a zeneszerető közönség határokon, nyelveken, kultúrán átívelő közös ikonokat igényel. Van remény!

Magyar

2015 Magyarországon a „megmérettetés éve” volt, hiszen két esemény is segített abban, hogy a korábbinál megalapozottabb, így reálisabb képet alkossunk a magyar zeneipar helyzetéről. Elsőként a ProArt Zeneipari jelentést kell kiemelni, amely hiánypótló kiadványként, tudományos szempontok alapján értékelte a magyar zeneipar „könnyű” lábát, megmutatva erősségeit, de főleg gyengeségeit, lehetséges fejlesztési irányokat is jelezve. Alig pár hónappal később, a WOMEX-en pedig testközelből láthattuk, hogyan működik a világzene akkor, ha igazi profik hozzák el hozzánk. Ilyen környezetben a magyar piac és a nemzetközi élmezőny összemérése adja magát, miközben az is bizonyossá vált ismét, hogy a tehetség, művészi színvonal területén nincsen szégyenkezni valónk, lemaradásunk.

2016

Az EJI 2016-ban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Egy ilyen kerek születésnap nem csak a visszaemlékezésre ad kiváló alkalmat, hanem a megújulásra is. Ennek szellemében az EJI 2016 februárjában új székhelyre költözött (1033 Budapest, Vörösvári út 101.). Az év első felében megvalósítjuk a teljesen papírmentes ügyintézést, megújítjuk ügyfélszolgálatunk munkáját, vagyis arra törekszünk, hogy az EJI továbbra is megfeleljen az előadók – folyamatosan változó – elvárásainak. A belső igényekből fakadó változások mellett idén külső – és egyelőre ismeretlen tartalmú – kényszerek is jelentkezni fognak a közös jogkezelési irányelv átültetése következtében. Töretlenül bízunk abban, hogy a jogalkotó felismeri és megőrzi a közös jogkezelés előnyeit ebben a munkában.

Tóth Gergely, Magneoton, a Wellhello, SuperStereo, SirVive és a RedRed menedzsere; a Blind Myself énekese

Magyar

A Wellhello 2014-ben indult, de tavaly vált igazán kézzel foghatóvá a befutás: az, hogy nemcsak sokan kezdték el hallgatni, de a koncertekre is eljöttek. Ez azt mutatja, hogy kicsit talán kezd változni a magyar popéletben az a rendszer, hogy tíz év kell ahhoz, hogy valaki eljusson mondjuk a Volt Fesztivál nagyszínpadáig. Van, akinek ez nem tetszik, de az új generációknak nagyon fontos, hogy erre van lehetőség, akár nagy kiadós szerződés és hatalmas marketing-költségvetés nélkül is, egy lyric videóval el lehet indulni ezen az úton. Ez még mindig keveseknek a jussa, de a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, aki olyan zenét játszik, ami tetszik a közönségnek. Nagyon fontos hozzátenni, hogy fontos, hogy meglegyen a kellő rutin egy nagyszínpados fellépéshez; és azt is, hogy nincs követhető „Wellhello-recept”. Dolgozom például a SuperStereóval is, akik szintén egyik pillanatról a másikra lettek nagyon ismertek, de az ő koncertjeikre még nem járnak olyan nagy számban. Egy 4-5 milliós YouTube-nézettség sem jelenti még azt, hogy valaki nagy koncerteket tud adni.

2016

A magyar zeneipar előtti legnagyobb kihívás még mindig ugyanaz: hogy legyen egy külföldkompatibilis exportcikkünk, vagy még inkább négy-öt. Ennyi kéne ahhoz, hogy a magyar zenekarok végre meg tudjanak indulni a külföldi piacok felé. Ez nagy hatással lenne minden magyar, zenét író, álmodó fiatalra.

Számunkra 2016-ban a legnagyobb kihívás az, hogy a Wellhellóval meg tudjuk tartani azt a szintet, amit nagyon gyorsan elért a zenekar; ne üljünk a babérjainkon, hanem minél többet invesztáljunk vissza a zenébe. Ezen belül főleg az, hogy sok és nagyszerű minőségű, még látványosabb, még zeneibb koncerteket adjunk. Ezért egy újabb taggal bővült a csapat. A többi zenekarommal pedig azon dolgozunk, hogy még minél komolyabb szintekre el tudjunk jutni.

Gerendai Károly, Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft., főszervező, alapító

Nemzetközi

Úgy látom, hogy az EDM-láz lassan a tetőpontjára ért, viszont újra erősödik a hiphop, az R&B és a sláger pop szólisták. Az előadók árai továbbra is az egekbe kúsznak…. A nagy fesztiválok jó évet zártak, de a kicsik egyre nehezebben bírják a versenyt.

Sajnos a párizsi Eagles of the Death Metal koncerten történtek az egész zeneipart megrengették, a rendezvény biztonsági kérdések felértékelődtek.

Magyar

Egyértelműen a frissnek mondható produkciók határozták meg az itthoni élőzenei trendet, azon belül is a hiphop műfaj szinte mindent vitt. A 2015-ös év a Halott pénz, a Wellhello és a Punnany Massif éve volt. A „klasszikusok” kategóriába kerülő produkciók (Tankcsapda, Quimby, Kiscsillag) érezhetően visszaestek. A televíziók zenés tehetségkutatói és vetélkedői tovább erősödő szeletet hasítottak ki a zeneipari tortából.

A fesztiválpiac letisztulása beindult, vannak, akik még erősödni tudtak, vannak, akik kihullottak a versenyből. Csökken a zenei lemaradásunk, mert egyre többen az interneten fogyasztanak aktuális zenéket. Fontos esemény volt a WOMEX, de csak egy rétegműfaj szereplőinek.

2016

A szakma számára a legfőbb aktuális kihívások: 1. A határokon túl is működőképes produkciók erősítése és piacra juttatása. 2. A vidéki koncertlehetőségek bővítése. 3. A piaci alapú gondolkodás és működés megerősítése, ne az államtól várja mindenki mindenre a megoldást.

A mi esetünkben a legfontosabb célok: 1. A fesztiváljainkra a jegyeket lehetőleg előre eladni. 2. A Balaton Soundon a zenei kínálatot szélesíteni és trendibbé tenni. 3. A biztonsági kihívásoknak eleget tenni. 4. Az egyediségét erősíteni és a sztárfellépőktől minél függetlenebbé tenni a Sziget sikerét, ne kelljen a licitbe belemennünk a többi fesztivállal.

Bihari Balázs, Fernbach Erika, Forrai Krisztián, Réz György, Majdnem Híres Rocksuli

Nemzetközi

Nagy áttörések nem voltak, az eddigi megoldások viszont erősödtek, elindult streamben a YouTube Red, egyelőre az USA-ban, és döcögve bár, de az Apple Music is streamet szolgáltat dacára annak, hogy Steve Jobs a zene birtoklását tartotta fontosnak a zeneüzletben. Amanda Palmer tovább maxolta a crowdfunding alapú finanszírozást a zeneiparban, ezúttal a patreon.com-on kalapozott össze hatalmas összeget, és ennek segítségével az összes tartalmat, ami hozzá kapcsolódik, ingyen tette elérhetővé. És 2015-re a nagy produkciók is nagyszerű és időszerű kampányokat toltak, lásd a Coldplay albumához kapcsolódó aktivitásokat.

Magyar

Első magyar zeneipari jelentés: Eddig is éreztük, hogy sok minden nem működik megfelelően a magyar zeneiparban, de mostantól azt is pontosan tudjuk, hogy milyen szegmensek nem működnek, és ha jobban megvizsgáljuk a jelentést, még azt is láthatjuk, hogy miért. Ennek a tudásnak a birtokában idén akár valódi lépéseket is tehetnénk a problémák megoldása felé.

WOMEX 2015 Budapesten: A magyar világzene és a benne dolgozók elismerése volt, ahol azt is láthattuk, hogy profizmus ide vagy oda, akkor van értelme ennek a munkának, ha közben jól érzed magad benne.

2016

Úgy látjuk a zeneipari jelentés alapján, hogy a hazai piac nagyon kicsi, így fontos lenne ismét egy folyamatosan működő magyar zenei exportiroda, vagy más kezdeményezés, ami sikeresen juttatja el a külföldi piacokra a magyar produkciókat.

Maciek Jaworski, Deezer, a közép-kelet-európai régió ügyvezető igazgatója

Nemzetközi

Amikor 2015 végén a Beatles megérkezett a Deezerre és minden nagyobb streaming szolgáltatóra, az döntő pilllanat volt a zeneipar és a stream számára: ennek a fogyasztási formának a felnőttkorba lépését jelezte. A Beatles is felismerte, hogy a stream a zene jövője, és hogy milyen fontos szerepet töltenek be a stream szolgáltatások az új zeneipar felépítésében.

A fogyasztó szempontjából a stream egyre növekvő, egyre inkább a mainstreammé váló használata, és a fizikai eladások visszaesése (a vinylt leszámítva) azt jelzik, hogy abba az irányba haladunk, hogy globálisan a stream lesz a zenefogyasztás elsődleges forrása.

Az utóbbi 12 hónap alatt több mint 250 %-kal nőtt a Deezeren a különféle zeneajánló szolgáltatások használata. Mind a Flow nevű funkciónk, mind a személyre szabott mixek arra szolgálnak, hogy segítsenek a felhasználónak olyan új zenéket felfedezni, amelyeket szeretni fog. Ezeken együtt dolgoznak az adatokat elemző algoritmusok, és ötven, a világ mindenféle országaiból származó szerkesztőnk, akik személyesen válogatnak a zenék közül.

Magyar

A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is egyre többen és többen használják a zenefogyasztás digitális csatornáit. 2015 végére már több mint 100 ezer előfizetője volt a stream szolgáltatásoknak.

Azt vettük észre, hogy a magyar felhasználók a Deezer egyedülálló, több mint 40 millió számból álló katalógusából elsősorban a helyi előadók zenéit hallgatják. A 10 legtöbbet hallgatott album mind magyar kiadvány volt. Ezért van, hogy helyi szerkesztők – köztük egy Magyarországon is – segítenek a személyes ajánlatokkal a hallgatóinknak. A magyar felhasználók ízlése is igen széles: a legnépszerűbb műfajok között ott van a magyar hip hop, a rock és a pop is. Az utóbbi néhány évben érdekes trend volt a hip hop és a pop közeledése egymáshoz, és olyan előadók megjelenése, mint a Wellhello és Halott Pénz, akik majdnem mindig a helyi top 10-ben vannak.

A Deezer szoros kapcsolatot alakított ki a magyar zenészekkel, ennek köszönhetően gyakoriak az exkluzív premierek, amikor nálunk hamarabb hallgatható meg egy zene, mint máshol. Sőt, több ilyen premierünk volt Magyarországon, mint bármelyik másik piacon, ahol jelen vagyunk. Ennek köszönhető a helyi felhasználók növekedése, és másfelől persze a művészek számára a lejátszások számának növekedése.

2016

A jó hír az, hogy a magyar piac növekszik. Az IFPI 2015-ben megjelent jelentése 7,8 %-os növekedésről számolt be, amelyet leginkább az előfizetéses és a reklámokkal finanszírozott stream megduplázódásának köszönhetünk. Ez az iparág számára rendkívül bíztató, a stream előretörését és növekvő mainstream elismertségét jelzi. Ezzel együtt is a kalózkodás még mindig komoly kihívást jelent. Jó az együttműködésünk a Telenorral, így a felhasználók számára könnyű, kényelmes zenehallgatást tudunk biztosítani, akárhol legyenek. Átalakítjuk a kapcsolatukat a zenével, és újra értéket adunk a zenének, azáltal, hogy olyasmit kínálunk a zenerajongóknak, amit máshol nem kapnak meg. Ha ehhez hozzávesszük azt, mennyire fontos a magyar piac számára a helyi zene, akkor a jövő igazán fényesnek látszik.

Bende Zsuzsanna, A38, Sziget A38 színpad, vezető programszervező

Nemzetközi

Véleményem szerint a streaming szolgáltatók (ITunes, Spotify, Google Play Music) még erősebb, visszafordíthatatlan térnyerése volt a tavalyi év legfontosabb zeneipari tendenciája. A jövőben valószínűleg ez még inkább folytatódik. Bár mindig lesznek szenvedélyes zenegyűjtők, akik megveszik a vinylt, de ez a szám teljesen elenyésző. A még jobb hangzású streamingekért indult, indulhat még egy körvonalazható verseny, amibe már Jay-Z és Neil Young is beszállt.

2016

A magyar zeneipar feladata lenne, hogy minimális szinten megteremtse a vidék hozzáférését az élő zenéhez. Ameddig országos szinten a vidéki klubok száma a nulla és kettő között változik, addig lesz probléma annak a pár budapesti klubnak is nemzetközi szintre emelkednie. Nem sok olyan ország van tőlünk nyugatra, ahol a turnézó külföldi zenekarok csak a fővárosban tudnak játszani. Ez az egyik oka annak, hogy általában kevés az igazán jó külföldi fellépő.

Az A38 kihívásai nem változnak: a működéshez szükséges pénzügyi alapok megteremtése és folyamatosságának biztosítása alapvető érdekünk. Ez alatt azt értem, hogy az üzleti modellnek, amit az elmúlt 13 év alatt felállítottunk, minden ágát tekintve működőképesnek kell lennie. Ami a programszervezés oldalát illeti: továbbra is szeretnénk a lehető legtöbb turnéban lévő nemzetközi zenekart lekötni. Már így is, évek óta ez a tendencia, de ebből nem kívánunk engedni. Az is igaz, hogy ebbe a bizniszbe csak látszólag könnyű beszállni. A bizniszben eltöltött évek száma, és a sok booking a Hajó malmára hajtja a vizet.

Horváth Renátó, Eastaste, alapító, ügyvezető; BalconyTV Budapest, producer

Nemzetközi

A streaming háború komolyan folytatódott 2015-ben is: Jay-Z nagyot bukott a Tidallel, a Grooveshark bezárt, az iTunes beindította a saját szolgáltatását, de a YouTube is, és egyelőre ő tűnik a legnagyobb nyertesnek. Ebből két dolog látszódhat: továbbra is a videó a leghatékonyabb és emiatt legfontosabb tartalom, és a YouTube platformja képes leginkább megfogni a digitális tartalomra éhes tömegeket.

A digitális front mellett azonban szép csendben újra visszamászott a térképre a bakelit, és talán évtizedek óta nem fogyott belőle ennyi, aminek beszédes jele, hogy egy olyan nem zenei jellegű áruház, mint az Urban Outfitters karácsonyi sales listáját egy mini otthoni lemezjátszó vezette.

A klasszikus album életciklus tovább bomlott, és az előadók egyre sűrűbben jelentetnek meg egy-egy számot a hozzá tartozó videóval, mixtape-pel, ügyesen reagálva a fogyasztók drasztikusan csökkenő figyelmére és ingerküszöbére.

A szinte ősinek számító bakelit technológia mellett az ellenkező irányban a virtual reality áll komoly kereskedelmi megjelenés határán, amire a különböző zenei tartalomgyártóknak és előadóknak már vannak is ötletei…

Magyar

A streaming háborúból itthon kevés érződött, hiszen fogyasztói oldalon is elég kevesen engedhetik meg maguknak a Spotify vagy az iTunes fizetős prémium szolgáltatásait. Ezzel szemben viszont a YouTube itthon is dübörög és jól látszik, hogy az előadók meghallották az idő szavát, és tartalomgyártókká nőtték ki magukat, akik egy-egy jól megírt dal mellett legalább ennyire tudatosan foglalkoznak az ahhoz készült videóklippel, és saját csatornáik építésével. Nem véletlen, hiszen itthon is egyre többen érnek el olyan komoly YouTube-nézettségeket, amik már érzékelhető bevételt is képesek termelni.

A hazai zenészeknek ebben már itthon is akadnak mesterei. Az egy-két tucat hazai, profi, tematikus YouTube-csatornát építő youtuber szépen kiaknázza a platformban lévő óriási potenciált, amiből láthatóan a zenészek is tudnak tanulni és építkezni.

Érdekes jelenség, hogy a YouTube- és a rádiós lejátszások bizonyos daloknál mekkora átfedésben vannak, máshol viszont egyáltalán nem. Előbbi esetben jól látható, hogy a rádió is kénytelen követni az online mérhető valós igényeket és állapotokat, ami sokszor meglepő, rádiókban eddig nem hallott dalokat/előadókat emel ki magából. Máskor viszont kiütköznek az életkorbeli eltérések (a fiatalabb korosztály kevésbé hallgat rádiót, viszont annál többet YouTube-ozik) és a klasszikus, kiadók által befolyásolt szerkesztési elvek.

De talán van itt egyfajta új – régi szembenállás is, és csak azok az előadók képesek kiemelkedni mindkét rendszerben, akik mindkettőben otthonosan mozognak.

2016

Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy egyre több márka gondolkodik zenei stratégiában, és a márkaépítésnek egyre fontosabb eleme a zene és bizonyos előadókkal való együttműködés. Van szerencsénk olyan projekteken dolgozni, ahol ez az együttműködés túllép a Facebookon vagy Instán termékkel pózolás szintjén, és komplexebb együttállások mentén mozog. A középpontban a tartalom és azon belül is a videós tartalomgyártás áll, amiben összeérnek a népszerű, saját erőből felépített tematikus online csatornák – legyen az YouTube, Facebook, Instagram – és a zene. A kisebb-nagyobb online hírességek, legyen az zenész, divatblogger vagy gamer, a fiatalok legfőbb inspirálói, és a velük kidolgozott közös projektek lesz az egyik legizgalmasabb feladatunk 2016-ra.

Ezen kívül egyre nagyobb erővel folytatjuk azon törekvésünket, hogy a magyar és egyéb régiós zenekarok zenéit minél több hazai, de főleg külföldi tartalomgyártó fedezze fel magának.

Jehan Paumero, Believe Digital, label manager

Nemzetközi

Események: 1. Az Apple Music indulása, akkor is, ha itthon nem lehet annyira érezni a súlyát. Máris tízmillió előfizetője van. 2. A Beatles megérkezett a streaming platformokra. 3. A párizsi terrortámadás az Eagles of Death Metal koncertjén. 4. Lemmy halála. 5. Az Adele altal produkalt szamok

Tendenciák: Stream továbbra is, YouTube továbbra is.

Magyar

1. Önmenedzselt zenekarok dupláznak a Budapest Parkban (ahol Manu Chao telt házat se csinál), tripláznak az Akvariumban. 2. Mégis vesznek CD-t az emberek, ha 3 euroért kaphatják (MOL kutas kiadványok). 3. Stream továbbra is.

2016

Most már tudatosan kell használni a streaming oldalakat, ugyanúgy, mint a közösségi oldalakat: playlisteket összerakni, frissíteni, osztani. Létrehozni ott is egyfajta kommunikációt a rajongókkal.

Bodrogi András, független digitális zeneüzlet szakértő, YouTube tréner, tanácsadó

Nemzetközi

A streaming szolgáltatások piacának bővülése: YouTube Music, Apple Music, Tidal. Az ilyen szolgáltatásokból befolyó szerzői jogdíjak kifizetésének nehézségei. A streaming szolgáltatások „ingyenes lábának” mellőzése olyan művészek, előadók által, akiknek egy ilyen lépés stratégiailag releváns lehet a kiadványaiknál. A „humán faktor” erősödése az elérhető zenei katalógusok szerkesztésben, az ajánlásokban. A Soundcloud túlélésért folytatott harca.

A Sziget Fesztivál korábbi programigazgatója, Szép Fruzsina által igazgatott kivételes Lollapalooza Berlin fesztivál, továbbá egy remek Pohoda Fesztivál látogatás: számomra fontos és emlékezetes zenei élmények, események.

Magyar

A „WOMEX-élmény” a szülővárosomban mindent vitt. Az EJI – Deezer per, de ez még gondolom tart. A több hónapos aktív részvételem a Ki Mit Tube online videoverseny második évadának létrehozásában és levezénylésében, amely az első versenyhez képest is erős zenei portfólióval bírt. A korábbi évekhez képest egyre több alkalommal futottam bele kivételes hazai dalokba, lemezekbe és koncertélményekbe.

2016

Feldolgozni David Bowie elvesztését. Az audio és videostreaming kapcsán generált szerzői jogdíjak felosztása mint kihívás. További érdekes és előremutató, online platformokra, digitális zenei tartalomra is épülő projektekben való részvétel, és a „Digitális Zeneüzlet A-Z-ig” tanfolyam továbbfejlesztése a Majdnem Híres Rocksuliban mint feladatok.

Gallasz Enikő, WMMusicDistribution, ügyvezető

Nemzetközi

A mi szempontunkból mindenképpen az Apple Music elindulása, a YouTube Red béta indulása és a YouTube további térhódítása volt a legmeghatározóbb 2015-ben. Előbbi kettő esetében még mi is csak várakozással tekintünk a jövőbe, hogy lássuk, beváltják-e majd ezek a szolgáltatások a hozzájuk fűzött reményeket; a YouTube-bevételek növekedése viszont tényként kezelhető, és nagyon jó irányba mutat.

Magyar

A tavalyi év során még erősebben tapasztaltuk azt a tendenciát, hogy egyre több zenekar – akár „pályakezdő”, akár régi motoros – dönt úgy, hogy önállóan, kiadó nélkül vág bele a dolgaiba, vagy saját kis független kiadót alapít, és úgy próbál boldogulni. Ebből sok esetben egészen sikeres projektek tudnak kialakulni, de tisztán látszik, hogy melyek azok a területek, ahol a független szereplőknek segítségre lenne szükségük.

2016

Mivel a WMMD a YouTube által világszinten ajánlott zenei partnerek között szerepel, ezért idén is az lesz az egyik fő feladatunk, hogy ezt a bizalmat továbbra is megszolgáljuk, és lépést tartsunk a nemzetközi veresenytársainkkal. Emellett – az elmúlt évekhez hasonlóan – a hagyományos terjesztési feladatokon túl igyekszünk megtalálni minden olyan alternatív utat, ami teret enged a hazai független zenének.

Valdinger Gábor, Bladerunnaz, promóter

Nemzetközi

A legfontosabb események számomra sajnos rossz hírek voltak, elhunyt több általam kedvelt zenész, a Goldie Timeless albumán (és számos más drum & bass zenében) vagy Moby koncertjein éneklő Diane Charlemagne, a Motörhead vezére, Lemmy, és 2016. elején David Bowie, mindannyian rákban.

2015-ben tovább folytatódott a streaming média. vs letöltés/fizikai hanghordozó küzdelem. Megismerhettük a Tidal nevét, megérkezett az Apple Music is, ettől függetlenül a vinyl fétise is tovább erősödik – a világszerte gondot okozó lemezgyártási problémák ellenére -, sőt az új évre kijött az új Technics lemezjátszó is. Ennek ellenére a klubokban egyre kevesebben játszanak lemezről, és szerintem ez már nem is fog változni; a sokat utazó, rengeteg különböző technikai felszereltségű klubban és fesztiválon fellépő DJ-k számára sokkal biztonságosabb az USB. Kár, hogy a zenei szelekció is egyre “biztonságosabb”, a legtöbben egy órás fesztiválszettekben gondolkodnak.

Tendenciának látom, hogy a legnagyobbak – legyen az produkció, fesztivál vagy klub – még jobban elhúztak az őket követő második, harmadik vonaltól. Aki nagyon sikeres volt, az még sikeresebb lett, míg a hasonló, de egy fokkal kevésbé ismert produktumokra már kevésbé kíváncsi a közönség. Remek példa erre mondjuk Adele eladásainak száma, összehasonlítva a második vagy harmadik helyezettel, de stílusonkénti bontásban is észrevehető ugyanez.

Magyar

Itthon a legszimpatikusabb kezdeményezés 2015-ben a Magyar Klipszemle volt, számomra meglepő volt, hogy mennyien készítenek itthon klipet. Szűkebb közegemben, a drum & bass színtéren mindenképp megemlítendő, a Jade vezette magyar Eatbrain kiadó hihetetlen népszerűsége, mind az eladások, mind klubestek terén, Európa-, sőt világszerte. Annak is nagyon örülök, hogy a Bladerunnaz rendezvényeken fellépő magyar DJ-k közül mennyien játszanak rendszeresen külföldön, és egyre többen kapnak megjelenési lehetőséget külföldi kiadóknál. A sokak által ismert Chris.SU és Jade mellett mindenképpen szeretném megemlíteni Mindscape, Raise Spirit, Incident, Klay és Puppetz nevét is, de DJ Madd sikereinek is nagyon örülök, akinek elsők között adtunk fellépési lehetőséget karrierje kezdetén.

2016

Idén 20 éves a magyar drum & bass színtér, ezt egy háromtermes Akvárium klubos bulival ünnepeltük, ahol az elmúlt két évtized ismert, aktív és kevésbé aktív hazai dnb DJ-i zenéltek a külföldi fellépők mellett. A buli mellett még idén tervezzük egy válogatás-CD kiadását is, amelyen az elmúlt húsz év szerintünk legjobb magyar drum & bass zenéi hallhatóak majd. Tavaszi nagy vállalásunk egy nagyszabású beltéri bulisorozat útnak indítása, ez a Bladerunnaz Welcomes, amely terveink szerint évente egyszer jelentkezik. Első alkalommal április 15-én a Noisia, a Camo & Krooked, Mefjus, The Upbeats, Annix és Xtrah lesz a vendégünk a SYMA csarnokban. Májusban TEST FEST néven minifesztivált rendezünk az A38 Hajón, amelynek keretében a basszusorientált zenék világának, stíluskorlátok nélkül alkotó képviselőit látjuk vendégül. Emellett jelen leszünk a legnagyobb magyar fesztiválokon, és ősszel is folytatódnak klubest sorozataink.

Csontos Noémi Virág, Magneoton, general manager

Nemzetközi

Adele év végi visszatérése igencsak felborzolta a kedélyeket mind a piaci szereplők, mind a közönség körében.

Magyar

A Wellhello hirtelen jött, minden konvenciót felrúgó sikere mindenképp óriási meglepetés és eredmény volt a tavalyi évben.

2016

Továbbra is a legjobb zenéket keressük – stílustól függetlenül. Mindhárom labelünk hitvallása, hogy a tartalomnak első osztályúnak kell lennie, hiszen már így is nagyon nehéz a „hangfelvétel-kereskedelemmel” jó üzletet csinálni. Az előadóinknak is tartozunk azzal, hogy közösen a lehető legnagyobb sikert csináljuk a dalaikból. Ehhez az ő kifogástalan zenéjükre és alázatos hozzáállásukra, részünkről pedig remek A&R stratégiára és rengeteg munkára van szükség.

Bodnár Réka, Palya Bea Produkció, ügyvezető, menedzser

Nemzetközi

2015-ről két előadó jut eszembe: Hozier és Adele. Egy huszonötéves ír srác, aki saját dalaival 2015-re a zeneipar csúcsára jut. Utcazenészből a Grammy-díjátadón Annie Lenoxszal játszó világsztárrá válik, és ez a világszintű robbanás a karrierjében 2015-ben csúcsosodott ki. Jelenleg épp egy éve tartó világkörüli turnéját zárja itt Európában.

Az év második felében pedig jött Adele és az új lemeze. Novemberben megjelent lemezével három év hallgatás után, a zeneipar legtöbb szabályát felrúgva és a tendenciáknak ellentmondva, játékos könnyedséggel söpört le mindenkit minden lista éléről.

2015-ben tovább erősödött a digitális zenefogyasztás jelentősége, és ezzel párhuzamosan megjelentek és felerősödtek az ennek alapkérdéseit megkérdőjelező, a jelenségnek ellenállni próbáló nagy sztárok (lsd. Taylor Swift, Adele). Érdekes figyelni, hogy hová lyukad majd ki ez a folyamat nemzetközi fronton.

Magyar

2015 egy fontos és eseménydús év volt a magyar zeneipar számára. A világzenei szcéna számára megkérdőjelezhetetlenül a 2015 októberében Budapesten megrendezett WOMEX vált a csúcsponttá, ami nem csak a magyar, hanem a nemzetközi szakma figyelmét is Budapestre és Magyarországra irányította. Én személy szerint, fiatal szakmabeliként különösen nagy lehetőségnek éreztem, hogy betekintést nyerhetek a nemzetközi világzenei piac működésébe. Jó érzés volt összefogást látni a magyar szakmán belül. Jó érzés volt figyelni, ahogy szépen lassan összeáll egy politikán, érdekeken, szakmán és emberi szempontokon felüli összefogás, ami azért dolgozik, hogy ez a konferencia létrejöjjön. Jó érzés volt látni egy olyan, színvonalasan és igényesen megszervezett rendezvényt Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban is nemcsak, hogy megállta a helyét, hanem elismerések garmadáját vívta ki. Külön gratuláció illeti ezért a fesztivál magyarországi szervező partnerét, a Hangvetőt.

Ha 2015 és magyar zeneipar, akkor a következő előadók jutnak eszembe: Wellhello, Margaret Island, Boggie. Bárki személyes ízlésén és véleményén felülálló tény, hogy az, amit a Flour Tomi és Diaz a Wellhello projekttel 2015-ben végigvittek és elértek, az gratulációt és elismerést érdemel. A Margaret Island egyik kedvenc, személyes zeneipari történetem arról, hogy egy jó zenekar alázattal és munkával hogyan tud nagyon gyorsan nagyon szép karriert befutni. Nekik ehhez csak picivel több, mint egy évre volt szükségük, és messze még az út vége. Hajrá!

2016

Én az utóbbi években érzek egy egyre erősödő szakmai összefogást, azt a tendenciát, hogy a magyar zeneipar szereplőiben elkezdett kialakulni az igény, hogy egyre erősebben határozzák meg magukat szakmaként. Ez bizonyos részben a Music Hungary konferenciának is köszönhető. Jó dolgok vannak kialakulóban, hasznos és előremutató projektek és kutatások kezdődnek, látványos fejlődési pályák indulnak el, de még csak az út elején járunk. Szerintem 2016 a megkezdett úton való továbbmenés, a fenntartható fejlődés éve lesz.

Számunkra is rengeteg izgalmat tartogat az év. Egy új lemez megjelenését követően a tavaszi hónapokban egy külföldi forgatásba csöppenünk, majd a nyári fesztiválokat és koncertezést egy őszi turnéval folytatjuk. Eseménydús év elé nézünk.

Csipai Roland, Zeneszöveg.hu, ügyvezető igazgató

Nemzetközi

Elindult az Apple Music, a You Tube elindította fizetős szolgáltatását és megjelent a Tidal is. A streaming térnyerése erősödött, de nem minden előadó elégedett. (Taylor Swift fiaskó) Tendenciaként látható, hogy a hangminőség illetve a dalokhoz kapcsolódó egyéb információk lesznek a következő a befolyásoló tényezők, amely különbséget tesznek a szolgáltatások között.

Magyar

Talán a legjelentősebb esemény a WOMEX volt. A streaming térnyerése erősödött hazánkban is.

2016

Tovább bővítjük adatbázisunkat egyéb releváns adatokkal, mint például a fentiekhez kapcsolódó fontos információkkal. Szeretnénk a nemzetközi piacon is megjelenni, melynek első állomása hamarosan publikussá válik. Mindezek mellett szeretnénk az összes jelenlevő kiadóval, és szakmai szervezettel közösen egy olyan platformot létrehozni, mely segíti a közös munkát és a Zeneszöveg felületeit használva további kommunikációs csatornát biztosít.

Horváth Gergely, az NKA Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium tagja, a Kultúrfitnesz műsorvezetője

Nemzetközi

A Spotify májusi illetve az Apple júniusi, a streamingre vonatkozó bejelentései. Külön izgalom a Spotify vs. Taylor Swift/Adele stb. stratégiai csörte kimenetele.

Magyar

Egy folyamatos alakulást látok, amelyben sok fontos elem van. Ezek közül is erős hatásúnak érzem a CSTP pályázatok kiírásait, amelyek az induló előadók mellett az iparág több szegmensére is ösztönzőek lehetnek – a cél ugyanis ez.

2016

2016-ban a stream vs. rádió verseny, illetve egymásra hatás fokozódását várom. Tovább kérdés, hogy teremt-e e zenei közeg számára érvényes, prosperáló felületet a Google / Facebook / Spotify stb. a vizuális platformért való versenyfutása.

Morcz Fruzsina, a Zeneipari Hivatal Zeneipari menedzsment kurzusának vezetője

Nemzetközi

Az egyik legfontosabb tendenciának látványos vinyl-eladási számokat és a streamingbevételek növekedését tartom. Mindkettő egy komoly biztatás a hangfelvételipar számára.

Magyar

Idehaza nagyon jó azt látni, hogy az iparágunk egyre jobban elfogadja az iparágon belüli szakosodást, illetve azt tapasztalni, felzárkózunk a nyugat-európai országok zeneiparához lassan (konferenciarészvételek, információk nyilvános megosztása stb.)

2016

Idén lesz a Zeneipari Hivatal három éves. Mikor elindultunk, egyáltalán nem gondolkodtam ennyire előre, csinálni akartuk. Most már látom, milyen új képzésekre lenne szükség ősszel, ezeket tervezzük. Várhatóan átstrukturáljuk a belső működésünket is. A diákjaink számtalan zenekar mellett és rendezvényhelyszínen megállták a helyüket (a Campus Fesztiváltól a Rájátszáson keresztül a WMMD-ig), ez egy büszkeség.

Jeges Zsolt, Mamazone, ügyvezető

Nemzetközi

Az egyik legfontosabb esemény a Lollapalooza Fesztivál Európában való megjelenése, A Lollapalooza Berlin megrendezése, mely el is nyerte a Best Newcomer Festival címet a januárban megrendezett Festival Awards gálán.

Magyar

Ígéretesnek tartom a Cseh Tamás Programot, melynek köszönhetően 2015-ben több mint 40 zenekar jutott megjelenési és fellépési lehetőségekhez.

2016

2016-ban egy-két fiatal rockzenekar (Middlemist Red, Ivan and the Parazol) lehetőséget kap európai ismert fesztiválokon való fellépésre, amit kitörési lehetőségként értékelek.

Bérczes Ádám, Egység Média, tulajdonos

Nemzetközi

Új tendenciákat nem vettem észre, fokozódik a népbutítás. Az egyre butább EDM-ek kimaxolják a klubokat, az egy kaptafára készült popzenék továbbra is elárasztják a médiát.

Magyar

tthon is csúcsához közelít a mondandó nélküli zenék, üres dalszövegek térhódítása. Azért a YouTube-on sok kivételt lehet találni szerencsére. Számunkra az Ocho Macho Nagy-szín-pad győzelme volt az év kiemelkedő eseménye.

2016

Szeretnénk az Ocho Macho külföldi karrierjét sínre tenni, most frissiben hazatérve a Eurosonic után. Kállay Saunders újra indul A Dalban, remélem, ismét megnyeri, és akkor jó lenne kint is nagyot alkotni. Valamint Bársony Bálint Hangutazók projektje is révbe ért, elkészült az első album, amihez tavasszal egy útifilm és folyamatos hangterápiás meditációk kapcsolódnak. Így egy régi-új módon, tudatosan fogunk hatni az emberek pszichéjére. És a zene betölti azt a szerepét, amire „ki lett találva”.



Categories: Hírek

Tags: , , , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.