Hosszú rákészülés után elindult a Soundcloud előfizetős szolgáltatása. Egyelőre az Egyesült Államokban érhető el, havi 10 dolláros áron, és elsősorban a mobilos appra koncentrál. A Soundcloud Go a következőket nyújtja: 1) a kiadók katalógusának az ingyenes felhasználók számára elérhetőnél bővebb kínálata 2) reklámmentesség 3) offline használat. Cikkünkben áttekintjük, hogy mit tud a havi 175 milliós felhasználói bázist maga mögött tudó, de sok nehézséggel küzdő Soundcloud rég várt előfizetéses szolgáltatása; ismertetjük a monetizáció problémáit, illetve a szaksajtó kritikáit és jóslatait is.
Katalógus, offline, terjeszkedés
A három majorrel – legutoljára, márciusban a Sonyval -, valamint számos független kiadóval, valamint zeneműkiadókkal kötött megállapodások után a kiadói katalógusok jó része elérhetővé válik a Soundcloudon, amelyen a nagyobb kiadók kínálatából eddig csak a promóciós céllal feltöltött, viszonylag kevés zene volt fent. Ugyan a nagy sajtóhadjáratot indító cég képviselői minden lapnak elmondták, hogy „minden megtalálható lesz” az előfizetőknek, egyelőre ez túlzásnak tűnik. Mint a Verge írja, 125 millió elérhető számmal hirdeti magát a Soundcloud Go, ebből azonban kb. 110 millió a felhasználók által feltöltött zene, vagyis a maradék 15 millió szám jóval kevesebb a más stream szolgáltatók által kínált standard minimum 30 millióshoz képest. Sok híres előadó hiányzik, vagy csak katalógusa kis része van jelen. A hivatalos válasz erre az, hogy folyamatosan töltik fel a zenéket, de nem tudni, hogy mekkora lesz végül a katalógus. A Guardiannek mindenesetre azt mondta Eric Wahlforss, a cég egyik alapítója, hogy Taylor Swift katalógusából „sok minden” ott lesz.
A katalógus másik jellegzetessége, hogy elsősorban a számokra épít. Az albumok mindig is idegenek voltak a Soundcloudtól (a feltöltő által összeállított playlistként jelentek meg, amennyiben ő maga vette egy ilyen elkészítésére a fáradságot), és ez most is így maradt, miközben pedig a standard stream szolgáltatásokhoz próbálnak közelíteni. Még akkor is, ha egy lemez minden száma megtalálható a katalógusban, a felhasználónak magának kell ezeket összevadásznia, majd playlistbe rendeznie – mondani sem kell, ez rendkívül fárasztó.
Az offline elérés egyébként úgy működik, hogy egyes számokat vagy playlisteket lehet letölteni a telefon memóriájába (megadható, mekkora területet foglalhatnak), illetve be lehet állítani, hogy a lájkolt vagy playlistbe rendezett dalok maguktól letöltődjenek (ha akarjuk, csak wi-fi kapcsolatnál). Más szolgáltatásokhoz hasonlóan egyes számok alapján lehet automatikusan összeállított „rádiót” indítani; állítólag az ebbe dalokat válogató algoritmuson sokat fejlesztettek.
Egyelőre csak az Egyesült Államokban elérhető a Soundcloud Go; szokás szerint homályos ígéretet kapunk arra, hogy máshova is megérkezik majd a jövőben. A Guardian cikkéből kiderül, hogy a kiadókkal, illetve kiadói szervezetekkel megkötött megállapodások globálisak, vagyis egyes országokban csak a közös jogkezelőkkel kell megegyezniük – de arról nincs szó, hogy ezt milyen ütemben tervezik. Az aggasztó jel, hogy az, hogy reklámok szólnak a zenék között (ez On Soundcloud névre hallgat), 2014-ben indult az Egyesült Államokban, és nincs jele annak, hogy ezt egyáltalán megpróbálták máshol elindítani.
Kinek és hogyan lesz ebből pénze?
Arról, hogy a kiadóknak hogyan fizet a Soundcloud, nem sok részlet szivárgott ki. Azt viszont lehet tudni, hogy a jogtulajdonosok dönthetik el, hogy mi történjen a zenéikkel, mi a fontos számukra: „a monetizáció vagy a promóció”. Akár számonként is beállíthatják, hogy az ingyenes felhasználók is elérhetik-e ezeket, vagy csak az előfizetők, és ezt időközben meg is lehet változtatni. Tehát lehet egy albumról csak néhány dalt ingyen elérhetővé tenni, vagy egy rövid promóciós időszakra az egészet meghallgatóvá tenni az egész világnak, majd bevinni a fizetős részbe.
A nagy kérdés az, hogy azokkal az alkotókkal mi lesz, akiknek a zenéit nem egy, a Soundclouddal megállapodott kiadó kezeli, hanem maguk töltögetik fel őket – vajon részesülnek ők is a bevételből? A Soundcloud Go saját bemutatkozó oldala az alkotóknak mindössze azt a csábítónak szánt ígéretet adja, hogy könnyen felfedezhetik őket, hiszen a „felfedező algoritmusok” akár a legnagyobb slágerek mellé is odahelyezhetik egy ismeretlen, feltörekvő alkotó zenéjét. Valamint azt is írják, hogy folyamatosan dolgoznak a monetizáción, és felhívják a figyelmet arra, hogy a jogok az alkotóknál maradnak. Vagyis azt nem ígérik, hogy az előfizetési díjakból bárki részesülhet.
Vannak olyanok, akik igen, de csak azok, akiket maga a Soundcloud „meghív”, vagyis kiválaszt „prémium partnernek” – ez már a Forbes cikkéből derül ki. A lapnak Alexander Ljung cégalapító azt mondta, hogy a Soundcloudon havonta 12 millió különböző alkotó zenéit hallgatják meg, és ennyi embert egyszerre nem lehet bevonni egy monetizációs rendszerbe; ez a végső cél, de nem lehet tudni, mikor és hogyan tervezik. Arról is csak homályos utalások olvashatók a cikkben, hogy akit meghívnak, az választhat, hogy a hirdetési bevételből részesül, vagy az előfizetési díjból, és a két számítás között nincs lényegi különbség (szemben a standard stream szolgáltatásokkal, ahol az előfizetők lejátszásai után jóval nagyobb bevétele van a jogtulajdonosoknak).
Külön kérdés a jogvédett dalokat „újrahasznosító” remixek, mixek, mashupok monetizációja. Mint arról korábban írtunk, a Universallal kötött megállapodás után látott napvilágot, hogy ennek egyik különlegessége, hogy az ilyenekből is keletkezik bevétele az eredeti szám jogtulajdonosának. Most a Wirednek Eric Wahlforss elmondta, hogy „a tárgyalások azért tartottak ilyen sokáig, mert a kiadókat meg kellett győzni arról, hogy fogadják el a felhasználók által készített tartalmakat, hiszen egy mashup vagy mix az eredeti mű alkotójának rajongótáborát, annak elkötelezettségét is növeli”. Persze ha a rendszer tényleg képes követni az ilyen felhasználásokat. A Billboardnak Alexander Ljung azt mondta, hogy az általuk megalkotott technológia felismeri a felhasznált számrészleteket, hangmintákat, mégpedig „tényleges internetes méretekben” is működik, vagyis rengeteg feltöltött tartalmat bír kezelni. Részleteket viszont egyáltalán nem árult el erről, és a több műrészletet felhasználó eredeti alkotásokról is csak annyit közölt a Soundcloud, hogy „az a cél, hogy minden alkotó megkapja, ami jár neki”. (Hasonló technológiát fejlesztett a Dubset, amely az Apple Musickal kötött nemrég megállapodást, és más szolgáltatókkal is tervez – lásd e cikkünket.)
Milyen lett, mire számíthat a Soundcloud Go?
A legtöbb lap többé-kevésbé erős bírálatot fogalmazott meg az app kritikájában. A Verge a katalógus hiányosságai mellett azt rója fel, hogy nagyon nehéz használni, abban az értelemben, hogy ha az ember egy bizonyos számot meg szeretne hallgatni (ami azért alapvető követelmény), akkor azt nagyon nehéz megtalálni a tőle nem jól elkülöníthető egyéb számok (remixek és egyebek) között. Az Engadget egyenesen idegesítőnek nevezi, és a fentiekhez hozzáteszi: sok olyan szám van, amit a feltöltők rosszul címkéztek fel, vagy nem az előadó, hanem a kiadó neve alatt találhatók stb.
A legpozitívabb a Digital Music News: szerintük felfedezésre nagyon jó az app, tényleg tud majd versenyezni a Spotify-jal és Apple Musickal. A Wired említi a fenti problémákat, de úgy értékeli, hogy a Go a „Soundcloud kísérlete arra, hogy tényleg a zene YouTube-ja legyen”, vagyis megtartva az új zenék iránt érdeklődő közönséget, valamint az erős közösséget, felvegye mindezek mellé „azt a zenét, amit a rádióban hallhatunk”. A FACT szerint elsősorban az egyes számok (és nem albumok) iránt érdeklődő, az új zenékre, remixekre leginkább nyitott fiataloknak szól az app, de egészében véve nem versenyképes a bevett stream szolgáltatókkal.
Mi várhat ezek után a Soundcloud Góra, amely egyesek szerint a cég utolsó esélye arra, hogy megmaradjon a piacon? A USA Todaynek egy elemző azt mondta: akár a felhasználók 1 %-át megnyerni is már nagy kihívás lesz, hiszen azoknak a fiataloknak, akik elsősorban használják, talán még bankkártyája sincs. Igaz, az 1% is már 1,75 millió felhasználó lenne, ami összesítve évi 210 millió dollárnyi előfizetési díjat jelent. Eric Wahlforss ugyanebben a cikkben azt nyilatkozta, hogy „hosszú távon az 1-2 %-nál sokkal jobb arányban reménykedünk”. (Ugyanő egyébként azt is nyilatkozza itt, hogy a nemrég megjelent számok a Soundcloud katasztrofális anyagi helyzetéről már régiek, és azóta jobban megy a cégnek – de részleteket nem mondott.) A Billboardnak nyilatkozó Mark Mulligan elemző a stream piac vizsgálata alapján „alacsony, egyszámjegyű” áttérési arányt jósolt; hozzátéve, hogy már 5% is, vagyis 8,75 millió fizető felhasználó is komoly szereplővé tenné a Soundcloudot az előfizetések piacán.
A jövőben egyébként állítólag újabb előfizetési módozatok – és mint Alexander Ljung mondta, ezzel a zeneiparnak újabb bevételi források – várhatók a Soundcloudon. Eric Wahlforss pedig egészen nagyszabású terveket dédelget: szerinte a Soundcloud lesz „a legjobb zenei stream szolgáltató, amely a leginkább átfogó, legmélyebbre hatoló és legszélesebb merítésű élményt adja, amit csak lehetséges”.
Categories: Hírek
Leave a Reply