Netes szerzői jog: a működésképtelen relikvia vagy a net nagyságának biztosítéka?

Sztárok, menedzserek és nagy iparági szövetségek küldtek egy-egy levelet az amerikai kongresszusnak, amelyben a jelenlegi internetes szerzői jogi szabályozás elavult, a zeneipart károsító, az alkotó tevékenységet veszélyeztető vonásaira hívják fel a figyelmet. A legnagyobb netes cégek közleménye szerint viszont a törvényi szabályozás jó, ez teszi lehetővé, hogy az internet az a csodás hely legyen, ami, és hogy a netes ipar jelentősen hozzájárulhasson a GDP-hez.

A sztárok (például a Pearl Jam, Christina Aguilera, Katy Perry, Steven Tyler, deadmau5, Lionel Richie, CeeLo Green, Tony Bennett, Bette Midler, Garth Brooks és mások) és a menedzserek azt a ma már – legalábbis a zenei híreket, mondjuk blogunkat – követők számára jól ismert álláspontot képviselik, hogy az 1976-os szerzői jogi törvény 1998-ban elfogadott módosítása, az ún. Digital Millennium Copyright Act (DMCA) az internet jóval korábbi fejlődési korszakában készült, mára elavult (“a múlt működésképtelen relikviája”), és különösen a “semleges tartalommegosztó szolgáltatásokra” vonatkozó, illetve a jogsértő tartalmak eltávolításának módját szabályozó előírásai lehetővé teszik, hogy a tech cégek, illetve a jogsértő tartalmak megosztására szakosodott oldalak az alkotók kárára gazdagodjanak. (Utóbbiak, vagyis a kalózok “nem a közt szolgálják” a tartalmak elérhetővé tételével, hanem hatalmas reklámbevételeket szereznek.)

A 18 zeneipari szervezet (köztük az RIAA, a Sesac és a SoundExchange) által készített, majdnem százoldalas dokumentum nemcsak a DMCA hibáit sorolja, hanem javaslatokat is tesz. Például arra, hogy a semleges tartalommegosztóktól különböztessék meg a jogsértések felett “szándékosan szemet húnyó” szolgáltatásokat. A szervezetek szerint meg kell osztani a jogsértő tartalmak eltávolításának terheit, mert jelen pillanatban ez kizárólag a jogtulajdonosakra hárul; például úgy, hogy ne kelljen egyenként figyelmeztetni a szolgáltatókat minden jogsértő tartalomra, hanem egy, jogvédett műveket tartalmazó lista alapján kötelező legyen megkeresni és leszedni ezek jogsértő feltöltéseit. (Mint írják, jelenleg még azt is újra meg újra jelezniük kell, ha pont ugyanazt a tartalmat teszik fel újra meg újra, csak éppen új URL-re a felhasználók.) Javasolják továbbá például azt is, hogy a törvényt végrehajtó szervezeteket jobban finanszírozzák, és azok figyeljenek a kalózkodás határokon átnyúló jellegére.

Érdekes fejlemény, hogy az Internet Association viszont védelmébe vette az érvényes törvényi szabályozást. Ennek a szervezetnek tagjai a legnagyobb netes cégek, köztük a Google, a Facebook, az Amazon, a Netflix, a Yahoo, az Uber, a PayPal, az Airbnb, valamint a zenei világból a Pandora és a Spotify is. A blogjukon megjelent írásban a DMCA-t “okos törvénynek” nevezik, amely “megalkotói előrelátásának” köszönhetően lehetővé teszi a “gazdag tartalmakkal szolgáló platformok” működését. (A törvény megalkotásában egyébként a zeneipari szervezetek is segédkeztek a kilencvenes évek végén; most úgy érvelnek, hogy akkor nem lehetett előre látni, mivé lesz az internet.) “A törvény egyensúlyt teremt a szólásszabadság, a kreativitás és a jogtulajdonosok érdekei között” – írják.

A siker egyik bizonyítéka a leszedetési kérelmek szerintük hatékony kezelése; sok cég ráadásul a törvény által előírtakon túlmenően fejlesztett a jogsértést megakadályozó technológiákat. Másfelől pedig egyre több tartalom érhető el a legális szolgáltatásokon. “Alig néhány éve a jogtulajdonosok amiatt aggódtak, hogy az Egyesült Államok teljes internetforgalmának felét tették ki a torrentek. Jelenleg a főidőben a forgalom több mint 50 %-át a Netflix és a YouTube teszi ki, a torrent pedig 10% alá csökkent. Tanulmányok azt mutatják, hogy a jogosított videó- és zenei platformok megjelenése tipikusan a jogsértések 50, illetve 80 %-os visszaeséséhez vezet” – írják. A törvény “lehetővé teszi, hogy az emberek nyilvánosságra hozzák, amit alkottak, legyen az videó, szöveg, kép, kritika. Lényegében ennek köszönhető, hogy az internet olyan nagyszerű hely.”

Egy komoly gazdasági érvük is van: a DMCA által megteremtett jogi környezetben nőhetett olyan nagyra az internetes gazdaság, hogy 2014-ben az Egyesült Államok GDP-jének 6 %-át adta, majdnem egybillió dollárral.



Kategóriák:Hírek

Címkék:, ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: