12,5 %-kal nőtt a magyar kiadók bevétele, nálunk is nagyon jön fel a stream

A Mahasz közzétette 2015-ös adatait, amelyek rendkívül érdekesek, akár az előző évivel, akár az IFPI globális jelentésével összevetve (utóbbiről részletesen itt írtunk). A Mahasz számai, grafikonjai innen tölthetők le, elemzésük pedig itt található (pdf).

Hosszú idő (pontosan 2006) óta 2014-ben nem csökkent a magyar kiadók bevétele – írtuk a Mahasz tavalyi jelentéséről. A most közzétett, a 2015-ös adatokat tartalmazó jelentés pedig már 12,5 %-os bevételnövekedést mutat, és ezen belül is jelentős az átrendeződés.

A bevételek túlnyomó részét, 58,2 %-át a jogdíjak adják (lásd lejjebb). A hangfelvételek értékesítésében nagy átrendeződés történt 2014-hez képest. Már akkor is a magyar digitális piac erősödése okozta azt, hogy az összbevétel nem csökkent; tavaly pedig a digitális bevételek 54 %-kal nőttek – másfelől viszont a fizikaiak a korábbi éveknél jóval nagyobb mértékben, majdnem 20 %-ot estek vissza. Így 2015-ben a digitális bevételek majdnem elérték a fizikaiakat, míg az előző évben, 2014-ben kb. kétszer akkora volt a fizikai, mint a digitális. Tehát ugyanaz a trend, mint a globális piacon, csak éppen sokkal gyorsabban következett be a változás.

Fizikai és digitális értékesítés 1999-2015 Mahasz

Forrás: Mahasz

Másfelől a globális adatok azt mutatják, hogy a stream növekszik, a letöltések csökkennek. Nálunk még tudtak nőni a letöltések, mégpedig nagyot: 42 %-ot. Ennél is nagyobbat, 95 %-ot nőtt a stream – ez az előfizetésből származó bevétel emelkedése, míg globálisan a fogyasztás nőtt kb. ennyit, a bevételek ezzel nem tartottak lépést. Magyarországon még a mobil tartalmakból (csengőhangok, ringback stb.) származó bevételek is nőni tudtak 19 %-kal. Az előfizetésekből összesen 554,1 millió forint jött a kiadóknak. (Ha a havi standard 1499 forintos előfizetési díjat számítjuk, illetve ennek 70 %-át – a nemzetközi sajtó szerint kb. ennyit adnak át a szolgáltatók a jogtulajdonosoknak -, akkor több mint 40 ezer teljes éves előfizetést becsülhetünk. De ennél biztos több az előfizetők száma, hiszen pl. két, az év közepén csatlakozó felhasználó ad ki egy teljes évi összeget.)

Ami a fizikai eladásokat illeti: az eladott CD-k száma 2015-ben először esett egymillió alá, 1,24 millióról 0,97-re. A nagykereskedelmi értékben kicsivel kisebb, 21,75 helyett 17 %-os a visszaesés (vagyis aki még vesz CD-t, az átlagban kicsivel többet fizet érte.) A 34,5 ezer eladott vinyl 43 %-kal több, mint 2014-ben, ezek nagykereskedelmi értékében pedig még nagyobb a növekedés. Elég nagyot, 18,7 %-ot estek vissza a DVD videók, de még így is többet, 43,4 ezret adtak el ezekből, mint vinylből; itt ráadásul a nagykereskedelmi érték nagyobbat csökkent (a tippünk: az olcsó Tankcsapda DVD-knek sok köze lehet ehhez).

A legjelentősebb különbség a globális adatokhoz képest az, hogy a magyar hangfelvételkiadók bevételének legnagyobb része a jogdíjakból származik. 2015-ben ez a teljes összeg 58,2 %-át tette ki, 4,08 milliárd forintot; ez ráadásul az előző évihez képest 17,1 %-kal nőtt. A globális bevételeknek viszont csak 14 %-a a jogdíj (ez is emelkedett egyébként, ha nem is ennyire). A jogdíjak e magas aránya egyébként régiós sajátosság, bár nem mindenhol ilyen mértékben; és persze fordítva is lehet nézni: azért ilyen magas a jogdíjak aránya, mert a többi bevétel az átlagnál alacsonyabb. A jogdíjak egy részét maga a Mahasz szedi be, más részét (köztük a jelentős tételt képviselő üres hordozó és gépzenei jogdíjat) az Artisjus, majd meghatározott hányadát továbbítja a Mahasz, valamint az Előadóművészi Jogvédő Iroda számára. Továbbá a globális összképben 2 %-ot tesznek ki a megfilmesítési jogok, tehát filmekbe, reklámokba, játékokba stb. eladott zenék; ez a magyar kiadóknál 0,6% volt.

A repertoár szerinti megoszlásban is látható némi átrendeződés. Szokás szerint a magyar zene képviseli az értékesítés nagyobb részét, darabszámban nézve a 66 %-ot – ám ez 2014-ben még 79% volt. A nemzetközi popzene aránya növekedett, a tavalyelőtti 17 %-ról 27 %-ra. A klasszikus zene 7% volt, a megelőző évben 4%.

A tíz legkelendőbb album között mindössze egy nem magyar található: 2015 elsöprő nemzetközi sikere, Adele 25 című albuma Magyarországon a 7. helyen végzett. (Jelen pillanatban ötszörös platinalemez, ami több mint 10 ezer eladott példányt jelent.)

2015 legnagyobb albumeladásai
1. Ákos: Még egyszer
2. Ganxsta Zolee és a Kartel: 25 év gengszter rap – Tribute album
3. Válogatás: Volt Fesztivál
4. Republic: Rajzoljunk álmokat
5. Ossian: Lélekerő
6. Válogatás: Strand Fesztivál
7. Adele: 25
8. Tankcsapda: Urai vagyunk a helyzetnek
9. Belga: Disco
10. Ákos: Dupla Aréna 2014

Még egy érdekesség az apró betűs részből: míg a Mahasz hosszú éveken keresztül azt fűzte hozzá az adataihoz, hogy azok kb. a piac 70 %-át fedik le, addig idén már 90 %-ról olvashatunk a jelentésben. Ez természetes következménye annak, hogy egyre inkább digitális fogyasztás, hiszen erről nagyon pontos adatokat adnak a szolgáltatók.



Kategóriák:Hírek

Címkék:, ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: