Régóta ismertek azok a rossz felbontású animált képecskék, amikkel e-mailjeinket, honlapjainkat dobtuk fel a digitális kommunikáció megindulása óta. Ezek továbbfejlesztett változata a fotókból, vagy filmek ismert jelenetéből készült rövid, végtelenített mozgókép, azaz a GIF (graphic interchange format), ami akkor robbant be a köztudatba, amikor a tipikus élethelyzetekre kreált tréfálkozó képek, figurák, az ún. mémek mozgó változataként terjedtek el a közösségi hálón. Minek minősülnek szerzői jogilag? És történik-e szerzői jogsértés a létrehozásakor?
Az eredeti módon, eleve gif céljára (például animáltgif-készítő okostelefon-alkalmazással) megalkotott mozgó fotó- vagy képsorozat esetében szerzői jogilag egyszerű a helyzet: amennyiben kellően kreatív, tehát egyéni-eredeti jellegű az alkotás, akkor (egyfajta audiovizuális műként) szerzői műnek fog minősülni.
A származékos módon megalkotott gif azonban egy már létező audiovizuális mű néhány másodperces, néma részlete, ami végtelenítve ismétlődik. Ebben az esetben – függetlenül a technológiától – egy film többszörözéséről beszélünk (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, azaz az Szjt. 18. §), és ennek interneten történő hozzáférhetővé tételéről (Szjt. 26. § (8) bekezdés), amihez a film jogosultjának engedélye lenne szükséges. Mivel az Szjt. szabad felhasználásként nem mentesíti a gifek létrehozását és megosztását (az idézés szabályai alá sem tudjuk besorolni), ezért engedély hiányában ezek a felhasználások lényegében jogsértést valósítanak meg.
/GIF-es ízelítő a Dal+Szerző magazin 2016 tavaszi számából/
VÉGÜL IS MINDEGY, HISZEN BEVÉTELT ÚGYSEM SZEREZNEK A GIFEK MEGALKOTÓI, NEM?
A kérdés visszavezet a „user generated content”, tehát az internethasználók által előállított amatőr tartalmak szerzői jogi megítélésének vitájára. A userek kreatív hobbiként számtalan tartalmat hoznak létre és tesznek hozzáférhetővé a világhálón más zenéjével, filmjével, fotójával – általában engedély nélkül. Nekik ebből tipikusan nincs ugyan jövedelmük, azonban naivitás azt állítani, hogy a megosztásoknak semmi anyagi súlyuk nincs.
A kattintásalapú reklámbevétel világában a honlapok üzemeltetői abból élnek, hogy a neten a felhasználók sok apró „cukiságot” nézegetnek és megosztanak. A közösségi oldalak, online platformok erre alkalmas funkciókkal támogatják a gifek létrehozását és posztolását (pl. Buzzfeed, Facebook).
Az internetes közvetítő szolgáltatóknak (ISP-knek) elsődleges érdekük, hogy minél több tartalom jöjjön létre, hiszen nekik a megtekintésekből reklámbevételük származik. A jelenlegi szabályozás és gyakorlat azonban nem szorítja rá az ISP-ket, hogy megfelelően osztozzanak e bevételből a tartalmak eredeti jogosultjaival (például a filmelőállítókkal), sőt, szerzői jogsértés miatti felelősségre vonás esetén ők a törvény adta mentességükre hivatkoznak („ők csak postások, nem felhasználók, ők csak közvetítik a tartalmakat”).
ÉS MIT TEHETNEK A JOGOSULTAK?
A többi „user generated contenthez” hasonlóan a gifes őrületre is az jellemző, hogy a jogosultak jobbára megtűrik az ezzel kapcsolatos internetes jogsértéseket, mivel a userekkel szembeni igényérvényesítés költséges és népszerűtlen. Ezen túl még a közvetítő szolgáltatókkal szemben is – a törvényi mentességük, és a jogsértésekkel kapcsolatos felelősségük kérdésének országonként eltérő bírói gyakorlata miatt – csak kirívó esetekben lépnek fel, s akkor is inkább a tartalmak eltávolíttatására szorítkoznak.
A legnagyobb amerikaifutball-szövetség, az NFL például eltávolíttatta az USA-ban egyes – jellemzően gifeket posztoló – twitter-oldalakról a saját műsoraikat átdolgozó mozgóképeket. Bár az intézkedés jogos volt, a userek nem fogadták megértéssel a népszerű oldal megszűrését.
Úgy tűnik tehát, hogy a gifözönnek a jogosultak nem szabnak gátat. Viszont a jogsértésekből keletkező reklámbevétel miatt és egy előremutatóbb jogalkalmazás érdekében a jogosultak talán gyakrabban léphetnének fel a közvetítő szolgáltatókkal szemben.
SZERZŐ: Fodor Klaudia Franciska
FOTÓ:PEXELS.COM
Categories: Hírek
Leave a Reply