Filmjogi kisokos – A MOZGÓKÉPI SZERZŐI JOGOKRÓL

Kik a film szerzői? Míg az amerikai szerzői jog kizárólag a film producerét fogadja el szerzőnek, az európai megközelítés nagyobb figyelmet szán az alkotókra.
A vonatkozó európai irányelv szerint legalább a film rendezőjét szerzőnek kell tekinteni, de az egyes országok ennél bővebben is meghatározhatják a kört. A magyar törvény épp így tesz: filmszerzőnek tekinti nemcsak a rendezőt, de az operatőrt, a forgatókönyvírót, a dialógusok szerzőjét, a film céljára írt zene szerzőjét is, sőt, mindazokat, akik „a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá”. Tehát a magyar jog szerint szerző lehet pl. a díszlettervező, a jelmeztervező, vagy éppen animációs film esetében a figura- vagy háttérrajzoló is.

KIKNEK VANNAK MÉG JOGAI?
A színészeknek, akik a szerzői jog rendszerében előadóművésznek minősülnek, tehát ha nincs is szerzői joguk, ahhoz nagyon hasonló, ún. szomszédos joggal rendelkeznek.

KI A FILM JOGTULAJDONOSA?
Ilyen sok szerző és előadó, mind-mind külön, saját jogtulajdonnal? Így elég nehéz lenne a filmet értékesíteni…! Ezt a problémát úgy oldja meg a szerzői jog, hogy a film előállítója, aki szerződést köt az összes résztvevővel, tőlük a filmre vonatkozó valamennyi vagyoni jogot megszerzi, teljes jogátruházással. Így pedig már egy kézből történhet a teljes filmjog értékesítése. És hogy ki az az „előállító”? Érdemes a kifejezés angol megfelelőjével, a „producerrel” óvatosan bánni, mert az amerikai gyakorlat olyan sokféle producert ismer, hogy könnyen összekeveredhetünk. A filmes jogtulajdon azt a céget vagy magánszemélyt illeti, aki a film létrehozását anyagi és szervezési értelemben is kézben tartotta. (A régi magyar jogi kifejezés a „filmgyártó” volt, ami talán ma is jól érthetően jelzi, kiről is beszélünk.)

MI AZ A SYNC JOG? (ZENE A FILMBEN.)
Ha valaki a filmben egy zeneművet akar felhasználni, ahhoz az eredeti szerzők (vagy az őket képviselő zeneműkiadók) engedélyére van szüksége. A szerzőnek ezt a jogát hívják „synchronization”, azaz magyarul megfilmesítési jognak, röviden sync-nek. Egyébként ha a film céljára nem új felvétel készül a zenéről, hanem egy már létező hangfelvételt akarnak felhasználni, akkor a szerzői engedély mellett az előadói és hangfelvétel-kiadói engedélyre is gondolni kell.

Vetitogep_KevinStanchfield
MI AZ A MÉTERPÉNZ?
Mint korábban láttuk, a filmelőállító minden filmes szerző és előadó vagyoni jogát megszerzi. Van ez alól egy fontos kivétel: a filmes zeneszerzők nem ruházzák át teljes jogukat. (Ez a különállás még abból az időből származik, amikor a film és a zene külön utakon járt, tehát a némafilmek világából.) Ennek következtében a film későbbi (pl. tévés, mozis) vetítései után is jár a zeneszerzőknek külön jogdíj, amelyet a közös jogkezelő – Magyarországon az Artisjus – szed be és juttat el nekik. A „méterpénz” kifejezés a mozis filmvetítések után fizetendő ilyen zenei jogdíjat takarja, mert régen a fizetendő összeg a filmtekercs méterben számolt hosszától függött. (Ma a zenei jogdíj mértéke már százalékos: a nettó jegybevétel 1,5%-át kell megfizetni.)

FILMES HANGOK, ZÖREJEK JOGAI.
A hangok, zörejek nem zenei vagy művészeti alkotások, ezért szerzői jogi védelem alatt soha nem állhatnak. Természetesen az ilyen hangokból készült hangfelvétel viszont jogi (pontosabban: szomszédos jogi) védelem alatt áll. Ennek a felvételnek tehát van hangfelvétel-jogtulajdonosa, de nincs sem előadója, sem szerzője – ez a fontos különbség pl. egy könnyűzenei felvételhez képest. A nemzetközi egyezmények azonban kizárják a filmek hangsávját a „hangfelvétel” fogalom alól, tehát a filmes zörejek nem állnak önálló jogi védelem alatt.

Szöveg: Tóth Péter Benjamin
Fotó: Kevin Stanchfield

A cikk megjelent a Dal+Szerző magazin 17. lapszámában.

 



Categories: Hírek

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .