2004-ben indult a Google Books, amelynek keretében először öt nagy amerikai könyvtár, majd több másik állományát digitalizálták. A tavaly októberi adat szerint immár több mint 25 millió könyv teljes szövegében lehet keresni, ám elolvasni csak részleteket lehet, könyvenként kb. 16 %-ot. A könyvekről szóló információk között ott van az is, hol lehet ezeket megtalálni, esetleg megvásároni. Azokat, amelyek jogilag már nem védettek, vagy amelyeknél a jogtulajdonos erre engedélyt ad, le is lehet tölteni.
Mindehhez a Google nem kérte a szerzői jogok tulajdonosainak engedélyét. Álláspontjuk szerint az amerikai szerzői jogban létező ún. fair use (méltányos használat) az, amit csináltak. Az Egyesült Államok könyvszerzőinek szervezete, az Authors Guild 2005-ben beperelte a Google-t. Szerintük a projekt már csak hatalmas méreténél fogva is annyira feszegeti a fair use határait, hogy felül kell vizsgálni, valóban alkalmazható-e az esetre. Arra az érvükre, hogy a részleges közzététel a szerzők piaci értékesíthetőségét rontja, a Google azt válaszolta: éppen hogy segítenek abban, hogy az olvasók olyan könyvekre találjanak rá a keresések által, amelyekről egyébként nem is tudtak volna.
A számos különféle bíróságot megjárt ügyben 2015-ben hozott utolsó ítélet a Google-nek adott igazat. Szerintük a fair use kritériumait kielégíti a Google Books, és nem okozza a piaci értékesíthetőség számottevő csökkenését (leszámítva talán azt az esetet, amikor valaki egyetlen tényt keres egy könyvben). Végül a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy, amely hétfőn a felek meghallgatása nélkül helyben hagyta az ítéletet (ezt nem is indokolták, mint ahogy a jogi gyakorlatban nem is szokás).
A döntést a Google üdvözölte, az Authors Guild pedig közleményében azt írta, hogy „a fair use határainak drámai kiterjesztése” a könyvek világán kívül máshol is komoly következményekkel jár majd a szerzői jogokra nézve. A szervezetet olyan világhírű írók támogatták egyébként, mint Margaret Atwood és a Nobel-díjas J.M. Coetzee,
A Legfelsőbb Bíróság döntését több lap publicisztikája is üdvözölte. A Fortune szerzője arról írt, hogy győzött „a tudás demokratizálásának” ügye. Szerinte egyébként a Google Books esetén nem állja meg a helyét a szokásos „technológiai cégek nyerészkednek a szerzőkön” érv, hiszen a könyvkereső – például a több száz ember által végzett digitalizálás költségei miatt is – anyagilag veszteséges volt.
Categories: Hírek
Leave a Reply