Két fő kérdés merül fel visszatérően ebben a témában. Az egyik, hogy hogyan lehet jogi védelmet biztosítani egy zenekar nevének (hogy más ugyanazt a nevet, megjelölést ne használhassa); a másik pedig, hogy mi történik ezekkel a megjelölésekkel, elnevezésekkel, ha a zenekar tagjainak személyében változás következik be (tag kiválása, tagcsere, feloszlás esetei).
Tekintettel arra, hogy itt a szerzőnek, előadóművésznek a nevével (és nem művével) kapcsolatos jogáról van szó, nem a szerzői jogi törvény, hanem más jogszabályok alkalmazására kerülhet sor. (Polgári Törvénykönyv személyiségi jogi és gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései, védjegytörvény , cégnyilvántartási törvény ]
A JOGI OLTALOM KELETKEZÉSE
A személyek névviselésének kérdését alapvetően a Polgári Törvénykönyv rendezi, mindenkinek megadva a jogot, hogy nevet viselhessen. A zenekarok nevével kapcsolatban kiemelendő, hogy a Ptk. szerint művészeti tevékenységet – mások lényeges jogi érdekének sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni. Egy azóta is iránymutatónak tartott Legfelsőbb Bírósági ítélet 1980-ban kihangsúlyozta, hogy több művész közös név alatt is szerepelhet, erre az esetre is a Ptk névviselési joggal kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók.
A jogszabályok alapján tehát az első fontos következtetés: a művészek (szerzők, előadók) és művészegyüttesek (zenekarok) felvett nevét, valamint a természetes vagy jogi személyek (és jog személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok) nevét a jog azonos védelemben részesíti. Ebből a kijelentésből két főbb alapkövetkeztetés vonható le:
1. Egy választott név felvételéhez sem egyéni művészek, sem együttesek esetében nincs szükség semmiféle előzetes engedélyeztetésre, bejegyzésre, „levédetésre”.
2. A név azé, aki viseli – és nem azé, aki adta. Ahogy a gyermek szülei sem vonhatják vissza az általuk adott keresztnevet, ugyanúgy a művészegyütteseknél is érdektelen, hogy ki is találta ki a közösen viselt nevet.
AZONOS VAGY HASONLÓ NEVEK ÜTKÖZÉSE
A polgári jogi védelem automatikusan, a névadással, illetve viseléssel keletkezik. Ez a névviselési jog sokféleképpen megsérthető, ezekről részletesen nem szól a törvény, viszont kiemeli e jogsérelmek közül a leggyakoribbat, azt az esetet, amikor valaki jogtalanul más nevét vagy azzal összetéveszthető nevet használ.
Általában azonos vagy hasonló név viselése nem jelenti az adott nevet korábban már viselő személy jogának megsértését – gondoljunk csak arra, hogy egy telefonszám-adatbázisban milyen sok azonos nevű személlyel találkozunk, közöttük nyilván nem keletkezik vita a névviselésről.
A törvényalkotó azonban úgy gondolta, hogy a művészi tevékenységet folytató személyek (és együttesek) nevével kapcsolatban speciális szabályokra van szükség. Ezek a személyek – ha nevük összetéveszthető a korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, és az érintett személy ezt tőlük kifejezetten kéri – kötelesek nevüket toldással vagy elhagyással úgy megváltoztatni művészi tevékenységük során, hogy az összetéveszthetőség már ne álljon fenn.
Megjegyzendő, hogy ez vonatkozik a természetes személyek nevére is, azaz hiába kapott valaki a keresztségben egy nevet, és viselte azt évtizedekig nyugodtan, elképzelhető, hogy művészi pályája megkezdésekor változtatnia kell azon, ha hasonló területen korábban már szerepelt ilyen néven valaki. (A legismertebb példa: Hegedűs Géza író és Hegedűs D. Géza színművész esete.)
Az együttesek nevénél még kézenfekvőbb a helyzet. Bármelyik együttes felvehet egy új nevet, azt használhatja bátran; ha azonban jelentkezik egy együttes, amely már korábban ezt a nevet viselte, kérésükre valamilyen toldással vagy elhagyással meg kell különböztetni az újabb csapatot. (Azért persze mindenképpen érdemes a névadás előtt körülnézni az interneten, hogy elkerülhetőek legyenek a későbbi névváltoztatások.)
A nevek ütközése akkor is felmerülhet, ha a korábbi együttes (művész) már nem végez művészi tevékenységet, sőt, művész esetében a halála után kegyeleti jogot sérthet az összetéveszthetőség.
NÉVELSŐBBSÉG IGAZOLÁSA
Mint ez a fentiekből jól látható, azonos vagy hasonló együttes- vagy művésznevek esetén a jog a nevet korábban viselő személyt részesíti előnyben, akár felvett, akár saját névről van szó. Ezért mindenképpen hasznos lehet, ha a név viselésének megkezdését (a névelsőbbséget) az érintett személy vagy együttes igazolni tudja.
Lévén, hogy a magyar perjog a bizonyítási eszközök szabad mérlegelését lehetővé teszi a bíróságok számára – az igazolás sokféleképp történhet: pl. a fellépésekről szóló újsághirdetések, folyóiratcikkek megőrzésével, tanúvallomással, stb.
Két, gyakran választott módszer az igazolásra:
a.) Szerzői álnevek, művésznevek tekintetében az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezet önkéntes nyilvántartást, két okból. Egyfelől a nyilvántartás a szerzők névjogának érvényesülését elősegíti, az azonos álnevek választásának lehetőségét csökkenti. (Az önkéntesség miatt természetesen ezt a lehetőséget nem lehet teljesen kizárni.) A nyilvántartás másfelől megkönnyíti az Artisjus által képviselt irodalmi és zenei szerzők pontos beazonosíthatóságát, és ezáltal jogdíjhoz jutását.
b.) Előadói nevek, együttesnevek esetén az Előadóművészi Jogvédő Irodánál (EJI) történő bejelentkezés jelenthet hasonló igazolási eszközt. Az EJI az előadóművészek közös jogkezelő társasága, azaz – az Artisjushoz hasonlóan – bizonyos felhasználások után szed be és oszt fel jogdíjakat. A bejelentkezés során az előadó, illetve együttes (választott) neve is rögzítésre kerül – a jelentkezés dátumával együtt –, így az mindenképpen jó bizonyítási eszköz lehet.
VÁLTOZÁS AZ EGYÜTTES TAGJAIBAN, SZÉTVÁLÁS, MEGSZŰNÉS
A leggyakoribb probléma az együttesek névviselésénél a korábban közösen viselt név további sorsa azokban az esetekben, ha
– egy-egy tag kilép, helyére új tag kerül (vagy a hely betöltetlen marad)
– az együttes kettéválik (nagyobb együtteseknél többfelé válás is elképzelhető)
– az együttes megszűnik.
Ilyen esetekre a Ptk. nem ad iránymutatást, de a joggyakorlat egységesen ítéli meg az esetet, méghozzá a Bartók-vonósnégyes ügy alapján. Ebben az 1979-es bírósági esetben (BH 1979/411.) a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy tagkiválás esetén
az együttes további névviselése ellen a kivált tag csak abban az esetben tiltakozhat, ha a változás művészi karakter- és színvonalváltozással járna.
Ha ez nem állapítható meg, úgy a kilépett tag nem tiltakozhat az ellen, hogy az együttes tovább vigye a megszokott nevet.
A legfontosabb következtetés ismét: a név azé, aki viseli, és nem azé, aki alkotta. Azaz a nevet kitaláló tag kilépésekor nem „viheti magával” a nevet, mivel az az együttest azonosítja. Ha kilépése az együttes művészeti arculatát is megváltoztatja, akkor az együttes nem használhatja tovább a nevet, de ő – az eredeti együttes tagjainak hozzájárulása nélkül – ilyenkor sem használhatná új együttesénél ezt az elnevezést.
Természetesen található olyan eset, ahol nehezen állapítható meg, hogy történt-e művészi karakter- és színvonalváltozás, illetve az együttesek szétválása esetén előfordulhat, hogy mindkét tovább működő együttes hasonló művészi stílust visz tovább.
Amennyiben a bíróság ezekben az esetekben nem tudna dönteni, az a megoldás maradna számára, hogy az eredeti együttes megszűnését – és ezzel annak nevének „elenyészését” – megállapítja, és a létrejövő együtteseket új elnevezés alkalmazására utasítja.
JOGVITA ESETÉN
Elsőként a jogviták megelőzéséről érdemes szót ejteni: a majdani lehetséges felmerülő kérdéseket az együttes tagjai előre rendezhetik egy megfelelő szerződésben. Bár ilyen szerződés szóban is köthető érvényesen, az érvényesíthetőséget nagyban megkönnyíti az írásos forma. (Problémát az jelent, hogy az együttes tagjai – akik a csapat megalakításakor [még] jó személyes viszonyban vannak egymással – gyakran gyanakvással néznek arra a társukra, aki már az együttes megszűnésének esetére kíván rendelkezni. Pedig egy ilyen szerződés sok felesleges vitát tud megelőzni, ráadásul az együttesek tagságának változása mindennapos, és ha a jó viszony megmarad, a rendelkezések életbe sem lépnek.)
Ha a névviseléssel kapcsolatban jogvita merül fel (pl.: Összetéveszthető-e, megtévesztő-e két együttes hasonló neve? Azonos nevek esetén melyik együttes kezdte meg korábban működését? Mennyire szükséges megváltoztatni az elnevezést névütközés esetén? Tagok kiválása esetén a megmaradt együttes továbbviheti-e a közös nevet?), érdemes először megpróbálkozni a kérdés tárgyalásos rendezésével.
Ha a közvetlen megállapodás nem vezet eredményre, hasznos lehet bevonni a vitába egy olyan kívülállót, aki nem eldönti a vitát, hanem a megegyezést próbálja tető alá hozni (közvetítő, ún. „mediátor”). Természetesen a jog végső soron más eszközt nem nyújt a jogvita megoldására, mint a polgári peres eljárást, ahol bíróság dönt a vitás kérdésekben.
MÁS OLTALMI FORMÁK
Egyre többet hallunk arról, hogy az együttesek, a művészek más védelmi formákat keresnek maguk számára, védjegyeztetik a nevet, vagy céget hoznak létre az együttes neve alatt. Ennek nyilván az az oka, hogy a polgári jogi oltalomhoz nincs szükség semmiféle nyilvántartásba vételhez, de az érintettek szeretnék biztonságban tudni magukat, és ezekhez a közhiteles nyilvántartással rendelkező jogterületekhez fordulnak.
Ennek megvannak a maga előnyei, de olyan extra formalitást hoznak a zenekari viszonyokba, aminek felvállalását már csak alapos szerződéses háttér mellett lehet jó szívvel ajánlani.
Védjegyjog
Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Így természetesen egy együttes neve vagy egy művésznév is bejelenthető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának védjegynyilvántartásába.
A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet szó, szóösszetétel, jelmondat, betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, illetve ezek kombinációi. A gyakorlatban a legnagyobb hagyománnyal a szóvédjegyek és az ábravédjegyek rendelkeznek; szóvédjegyként az együttesek, előadóművészek neve, ábrás védjegyként pedig logója lehet védett.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, ami azt jelenti, hogy a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ.
A védjegyoltalom áru- és szolgáltatásosztályonként szerezhető, díjazás ellenében. (www.sztnh.gov.hu)
Ami feltétlenül kiemelendő, hogy ha a bejegyeztetni kívánt megjelölés valakinek a korábbi személyhez fűződő (pl. név-)jogát sérti, a Hivatal köteles elutasítani védjegy lajstromozására irányuló kérelmet. Sőt, ha a korábbi névjogba ütközés csak a védjegy bejegyzése után merül fel, a jogsértő védjegyet a nyilvántartásból törölni kell.
Amennyiben valaki a személyiségi jogi engedély nélkül mégis bejegyezteti a nevet a védjegynyilvántartásba, az ellen öt éven keresztül lehet fellépni, kérve az ilyen védjegy törlését. (Öt év elteltével már csak a kifejezetten rosszhiszemű bejegyzés ellen érvényesíthető ez az igény.)
Másfelől az sem fordulhat elő, hogy valamely tag azzal próbálja meg saját pozícióját erősíteni a változó tagviszonyok közepette, hogy saját nevére „védeti le” az együttes nevét. Ilyen esetben is igaz ugyanis, hogy a lajstromozás csak a név jogosultjának, azaz az együttes egészének az engedélyével jogszerű.
A tagságban beállt változásoknak kellemetlen hatása lehet a védjegyezett együttesnév esetén, ugyanis a közösen bejegyzett megjelölésre vonatkozó kizárólagos védjegyjogok az együttes tagjai között megoszlanak. A kilépő tag természetesen lemondhat erről a jogáról, illetve átruházhatja azt az együttesben a helyét majd elfoglaló tag javára. (Erről szintén tanácsos lehet előzetesen, szerződésben rendelkezni.)
Gyakran előfordul azonban, hogy az együttesből való kilépéssel együtt megromlik a többi taggal való személyes kapcsolat is, és a kilépő tag nem akar lemondani a védjegyjogból rá eső részről, és ezzel megakadályozhatja a további névviselést. És ezzel elértünk oda, hogy az az együttes, amelyik a védjegyeztetéssel „fokozott” oltalmat szeretett volna elérni, olyan problémával találkozik, amelyet a polgári jog a hagyományos eszközeivel már szépen rendezett volna – a védjegyjog azonban nem alkalmas erre.
Ezért azt lehet tanácsolni, hogy védjegybejegyzést az együttes csak akkor kérjen, ha valamennyi taggal előre meg tud írásban állapodni a tagsági változások esetére a védjegyjogok rendezéséről.
Gazdasági társaság, társadalmi szervezet neve
Felmerül az is, hogy érdemes-e, és lehet-e gazdasági társaságot, civil szervezetet alapítania az együttes tagjainak, és az elnevezést így bejegyeztetni a bíróságnál.
A lehetősége ennek fennáll, de ismét érdemes arra gondolni, hogy az együttesek tagságának összetétele ritkán marad változatlan, és ez a társaság jövője szempontjából problémákat okozhat.
Ráadásul a bírósági nyilvántartásba vétel ellenére a jogi oltalmat továbbra is a Ptk. fogja nyújtani a jogi személy nevének is, többletet az ilyen bejegyzés csak annyiban jelent, hogy a cégbejegyzés során a bíróság hivatalból köteles figyelni, hogy azonos vagy megtévesztő nevű céget ne jegyezzenek be.
ÖSSZEFOGLALÓUL
A szerzői, előadói művésznevek, együttesnevek oltalmát elsősorban a polgári jog általános személyiségi jogi rendelkezései nyújtják.
Új művésznév vagy együttesnév kiötlésekor érdemes annak használatba vételét többféle módon igazolni, pl. az Artisjusnál vagy az EJI-nél tett bejelentéssel, valamint a fellépéseket igazoló újságcikkekkel, hirdetésekkel.
Egy művészegyüttes tagságában beállt változás csak akkor érinti az együttes névviselését, ha ez a változás egyúttal művészi minőség- vagy karakterváltozással is jár. (Kivéve, ha a név egyúttal cégnévként vagy védjegyként is oltalom alatt áll.)
A polgári jog általános személyiségi jogi rendelkezésein kívüli egyéb jogi oltalmi formák is alkalmazhatóak a művészek, együttesek nevének védelmére, ám ezek kevésbé rugalmasak, így különösen az együttes tagságában beállt változás esetén okozhatnak problémát.
Szöveg: Tóth Péter Benjamin
Fotó a címlapon: Shutterstock
Leave a Reply