A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a GESAC szerint a jogi szabályozásban keresendő a megoldás arra a problémára, hogy az online kulturális tartalmakból méltatlanul alacsony bevétele keletkezik az alkotóknak. A piacot a nagy, ingyenesen elérhető platformszolgáltatások (YouTube, Facebook, stb.) uralják a fizetős versenytársaik (Spotify, Deezer stb.) és az alkotók rovására, és ezek a domináns szolgáltatók egyáltalán nem, vagy értéken alul fizetnek az általuk használt művek szerzőinek.
A jelenséget értéktranszfernek (angolul transfer of value-nek) nevezték el, hiszen az alkotótevékenység által teremtett érték –túlnyomó részben- így a platformszolgáltatóké lesz, ahelyett, hogy az alkotók jutnának hozzá. Az értéktranszfer miatt ráadásul nem csak a művek szerzőit éri kár, a dolog ennél messzebbre mutat.
MI VÁLTOZOTT?
Az elmúlt tíz évben az online kulturális tartalmak piaca nőtt és fejlődött, közben pedig egyre láthatóbban elkülönültek azok a szolgáltatások, amelyek révén ezek a tartalmak elérhetőek az interneten.
A szolgáltatókat két nagy csoportra oszthatjuk:
- Egyrészt a jogosított szolgáltatókra, mint a Spotify vagy a Deezer – ők a jogtulajdonosok engedélyével teszik közzé a tartalmakat, és igen jelentős összegeket fordítanak a szerzők jogdíjaira.
- A másik csoport pedig az olyan platformszolgáltatásoké, mint a YouTube vagy a Dailymotion, amelyek összegyűjtött vagy felhasználók által feltöltött tartalmakhoz biztosítanak hozzáférést.
Az online piacot jelenleg az utóbbi csoport uralja felhasználóinak számát és bevételeit tekintve is.
A platformszolgáltatások befolyásuk és dominanciájuk miatt elsődleges online tartalomhozzáférési portállá váltak. Az üzleti modell azon alapszik, hogy a szolgáltatók felhasználóikat, amilyen hosszan csak lehet, a saját online felületükön, saját „világukban” tartsák. A látogatók bevonzásához és megtartásához viszont nyilván elengedhetetlen, hogy böngészhessék, megtalálhassák és megoszthassák a kulturális tartalmakat. Magyarul; hogy sok zene, film legyen elérhető náluk.
Hogy mennyi a gazdasági értéke a szerzők műveinek ebben a rendszerben? Egy tavalyi gazdasági elemzés szerint a platformszolgáltatások piaci összértéke 22 milliárd euró, és ennek 23%-a (!) kapcsolódik közvetlenül művek felhasználásához.
DE HOL ITT A GOND?!
A jogosított szolgáltatók engedélyeztetik a zenék felhasználását, jogdíjat fizetnek, miközben ugyanazokért a felhasználókért és bevételekért versenyeznek, mint a platformszolgáltatók, akik ezeket nem teszik meg. Mi következik ebből?
- Az internet legnagyobb volumenű tartalomfelhasználásából az alkotók egyáltalán nem jutnak bevételhez, vagy aránytalanul keveset profitálnak
- Méltánytalanul hátrányba kerülnek a jogszerűen működő vállalkozások
- Kevesebb felhasználóhoz jutnak el az olyan új és innovatív szolgáltatások, amelyek méltányosan díjazzák az alkotókat
HOGYAN LESZ EBBŐL WIN-WIN HELYZET?
A GESAC arra jutott, hogy a 2001-es, információs társadalomról szóló (szerzői jogi) irányelvet kell úgy módosítani, hogy tisztázza az online szolgáltatók felelősségét. Jelenleg ugyanis a platformszolgáltatók magukat pusztán technikai közvetítő szolgáltatóként értelmezik, ezzel mentesülnek a felelősség alól – közkeletű kifejezéssel: biztonságos kikötőben (safe harbour) érzik magukat –, tehát a saját olvasatuk szerint nem kötelesek díjat fizetni az alkotóknak. Ezen kellene változtatni úgy, hogy a platformszolgáltatások ne alkalmazhassák az elektronikus kereskedelmi irányelv felelősségkorlátozó rendelkezéseit akkor, amikor szerzői joggal védett tartalom felhasználását valósítják meg.
A szervezet több példát is hoz arra, miért nyerne ezzel a megoldással mindegyik szereplő; amellett, hogy az alkotók méltányosan részesülnének a bevételből, a versenytársak egy egyenlő esélyekkel működő piacra léphetnének be, a zenekedvelők pedig élvezhetnék azokat az újításokat, amelyeket csak egy kiegyensúlyozottan működő piacon kaphatnak meg.
Mi a GESAC?
A GESAC (Groupment Européen des Sociétés d’Auteurs et Compositeurs) az Európai Unió, Izland, Norvégia és Svájc 34 legnagyobb szerzői közös jogkezelő egyesületét tömörítő szervezet. Mintegy 1 millió alkotót és jogtulajdonost képvisel a zene, az audiovizuális művek, vizuális művészetek, valamint az irodalmi és színházi művek területéről. A GESAC magyarországi tagja az Artisjus. A közös jogkezelő iroda főigazgatóját az európai szervezet vezetői testületébe is beválasztották.
A GESAC teljes kiadványát a témáról magyarul az Artisjus adta ki. Teljes terjedelmében lapozható online, itt:
Leave a Reply