Európai egység és/de elvonás – új törvény a jogkezelésről

A Parlament 2016 júniusában elfogadta a közös jogkezelésről szóló törvényt, amely a megfelelő uniós irányelv átültetését jelenti. Egyúttal a Nemzeti Kulturális Alap útján kulturális célokra felhasználandó összegekre vonatkozó szabályozást is változtatták, újabb elvonást foganatosítva.

A közös jogkezelés szabályai az elfogadással kikerültek a szerzői jogi törvényből. Korábban annak egy fejezete foglalkozott ezzel a témával, mostantól egy önálló, 165.§-t tartalmazó, hosszú törvény szabályozza részletesen a következő témákat:

  • a Magyarországon akár belföldi, akár külföldi közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelés, és
  • a zeneművek több területre irányuló (páneurópai) online felhasználásával kapcsolatos közös jogkezelés.

Az első rész érinti az Artisjus, az EJI, a MAHASZ, a FILMJUS, a HUNGART, a Reprográfiai Szövetség, a MASZRE és a Repropress, valamint minden olyan külföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet működését, amely magyarországi felhasználást kíván engedélyezni, addig a második rész csak az Artisjusra nézve, és a digitális zenei szolgáltatásokra kötött képviseleti szerződésekre nézve érdekes.

Közös jogkezelő vs. ügynökség

A jogszabály meghatározza a közös jogkezelő szervezet, és emellett a „független”, üzleti alapon eljáró jogkezelő szervezet fogalmát is. (Az elsőre példa lehet az Artisjus, az utóbbira pedig mondjuk egy olyan színházi ügynökség, amely tisztán üzleti alapon több szerző, több színdarab jogait is képviseli a színházakkal szemben.)

Ez azért fontos, mert jogi szempontból a kettő között nagyon nehéz meghúzni a határt, miközben mindenki világosan „érzi”, hogy más egy kis szerzői ügynökség, mint egy országos, lényegében monopolhelyzetben lévő jogkezelő szervezet. Mindkettő több jogosult javára jár el, mindkettő esetében közömbös, hogy milyen jogi úton kap képviseleti jogot a jogkezelő szervezet, mindkettő a jogosultak javára jár el, de:

  • a közös jogkezelő szervezet vagy a tagok tulajdonában (ellenőrzése alatt) áll, vagy non-profit jellegű
  • ezzel szemben a „független”, üzleti jogkezelő szervezetre ezek a feltételek nem igazak.

A törvény legtöbb szabálya csak a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozik, amikre így sokkal szigorúbb szabályok alkalmazandók, mint a független, üzleti jogkezelő szervezetekre. Azonban a független jogkezelő szervezetek működési is bejelentéshez van kötve, vonatkoznak rájuk a legfontosabb, a jogkezelés átláthatóságát biztosító szabályok, díjszabásukat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, ugyanúgy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal szakmai –hatósági felügyelete alatt állnak, mint a közös jogkezelők.

A közös jogkezelők közül is ki kell emelni a reprezentatív közös jogkezelőket (a fent felsorolt hazai közös jogkezelők mind ebbe a körbe tartoznak). Rájuk az jellemző, hogy a tevékenységükkel érintett bel- és külföldi jogosultak jelentős részét képviselik. Tevékenységükhöz így nem is elegendő csak bejelentés, hanem tevékenységi engedélyhez van kötve. A szerzői jogi törvényben egyes jogok gyakorlására előírt közös jogkezelést reprezentatív közös jogkezelők végeznek.

A közös jogkezelési tevékenység csak meghatározott feltételek megléte mellett végezhető, ezeket az engedélyezés, vagy bejelentés tudomásul vétele során vizsgálja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Ezek közül ki kell emelni a szakmai alkalmasságot, ami a felhasználások engedélyezéséhez és főként a díjak felosztásához szükséges adatok elektronikus úton való feldolgozására való képességet jelent. Nagyszámú feltétel vonatkozik az átláthatóságra, amelyet a törvény szabályainak megfelelő belső szabályokkal kell biztosítani.

Önkéntesség

A törvény szerint a közös jogkezelő szervezet az egyes jogosultak jogait önkéntes megbízás alapján kezeli. Az önkéntesség a csatlakozásra, a megbízás „alakítására” (pl. területi korlátozás) és a kilépésre is vonatkozik – ez utóbbira legfeljebb 6 hónapos kilépési határidő határozható meg (nálunk jelenleg min. 3 hónap ez).

Az önkéntesség minden olyan felhasználási módra kiterjed, amelyre a szerzői jogi törvény nem ír elő kötelező közös jogkezelést. Ma Magyarországon kötelező közös jogkezelésben van például az üres hordozó díjigény, a hangfelvétel-kiadási jog, hagyományos rádiós-televíziós sugárzás és a kábeltévés továbbközvetítés.

Újdonság, hogy a „nem kereskedelmi célú felhasználásokat” a közös jogkezelőből való kilépés nélkül, de mégis külön úton engedélyezhetik a jogosultak. Ennek feltételeit a közös jogkezelő szervezetek meghatározhatják, amelyekről külön tájékoztatni szükséges a jogosultakat, mielőtt megbízást adnak a közös jogkezelésre.  Kizárólag az olyan felhasználás lehet „nem kereskedelmi”, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés, jövedelemfokozás célját, és amelyért a jogosult sem tart igényt jogdíjra.

Tagság, egyesület

A tagok számára megkülönböztetés nélkül alkalmazandó tagsági feltételek határozhatók meg – ez eddig is így volt. Az egyesületi taggá nem váló jogosultak és a tagok azonos közös jogkezelési jogállással rendelkeznek – ebben sincs változás Magyarországon: a jogdíjak beszedése, felosztása, kifizetése teljesen azonosan történik az egyesületi tag és a tagi körön kívüli szerzők, előadók esetében.

Újdonságot jelent viszont, hogy minden európai közös jogkezelő szervezetnek lehetővé kell tennie tagjai számára az elektronikus kapcsolattartást. Ebbe a tagi jogok gyakorlását is bele kell érteni.  Ahol közgyűlés (és nem küldöttgyűlés) működik, ott a döntéshozatalban való részvétel elektronikus útját is meg kell teremteni. A döntéshozó szerv lehet közgyűlés, vagy küldöttgyűlés. A szavazati jog mértéke csak azonos lehet, nálunk ugyanisi csak egyesületi formában látható el, és ez minden tagra azonos jogállást eredményez.  A közgyűlésen módot kell adni az azonos jogosulti osztályba tartozó meghatalmazott útján történő szavazásra azzal, hogy minden meghatalmazott csak egy másik tagot képviselhet. A küldöttgyűlésen csak személyesen lehet résztvenni.  A döntéshozó részletesen meghatározott hatásköreit felsorolja a törvény, ez a felsorolás a lehető legrészletesebb, és a hatáskörök legjelentősebb része nem is ruházható át.

Átláthatóság

Az átláthatósági követelmények nagy hangsúlyt kapnak az irányelvben – és így természetesen a most elfogadott magyar törvényben is. Kiterjednek arra, hogy a közös jogkezelő milyen tájékoztatást köteles nyújtani

  • a tagnak (jogosultnak),
  • a partner közös jogkezelő szervezeteknek és
  • a nyilvánosságnak.

Évente átláthatósági jelentést kell készítenie a közös jogkezelőnek, amelyet könyvvizsgálóval is felül kell vizsgáltatni. Ez rendkívül részletes betekintést enged a közös jogkezelő által beszedett, felosztott, különböző okokból fel nem osztható jogdíjakról, amelyekhez hozzá kell rendelni a tevékenységhez kapcsolódó költségeket is. (A magyar jogszabály eddig is Európa legrészletesebb átláthatósági szabályait tartalmazta; az új törvény tehát nem hoz ebben minőségileg újat, de természetesen más formátumban és részben más adatokkal kell majd eleget tenni az átláthatósági követelményeknek.

Ki kell külön mutatni a szociális, kulturális célú levonásokat is. A jogkezelés költségeire levont összegeknek kifejezetten meg kell mutatkozniuk a jogdíjértesítőben, ahol külön ki kell térni a szerzők érdekében történő egyéb felhasználásra is (szociális-kulturális célú levonások).

Elvonások, NKA

Az új törvény megőrizte az utóbbi 3-5 év legtöbb jogszabályi megoldását a közösségi célokra fordítható összegek tekintetében:

  • A közös jogkezelő által kulturális célokra fordított jogdíjösszegek továbbra is csak a Nemzeti Kulturális Alapnak történő átadás útján használhatók fel. (Ez az összeg a 2015-ös évre nézve csak az Artisjus esetében 524 millió Ft.)
  • Emellett az Alapot illeti a magánmásolási jogdíjak 25%-a. (Ez a 2015-ös évre 1,4 milliárd Ft, amiből a zeneszerzőkre-szövegírókra eső rész 580 millió Ft.)

Újdonság, és további elvonást jelent a fel nem osztható jogdíjak 90%-ának a Nemzeti Kulturális Alap részére való átadási kötelezettség. Azok a jogdíjak, amelyeket a beszedés éve végétől számított 3 éven át nem lehet felosztani (mert hiányzik a szerzői oldalról a műbejelentés vagy rossz volt a felhasználó által szolgáltatott elhangzási adat), fel nem osztható jogdíjaknak minősülnek.  Az így ki nem fizethetőnek bizonyult jogdíjaknak tehát 90 %-a illeti a Nemzeti Kulturális Alapot.

Mivel az ilyen beazonosítatlan összegek kitisztázására is új szabályok születtek, nehéz megjósolni, hogy a jövőben milyen összeget fog kitenni az így elvont tétel. 2015-ös számokból kiindulva akár évi 800 millió Ft-ról is szó lehet.

Online zene, szerzői jogok

A törvény e része a több európai ország területére kiterjedő online felhasználások engedélyezését kívánja megkönnyíteni. Mivel a nagy online zeneszolgáltatások óriási adatforgalommal járnak (csak néhány példa: iTunes, Deezer, Spotify, YouTube…), az Artisjus számára komoly változást jelent a jogdíjak pontos felosztása.

Csak azok a közös jogkezelő szervezetek adhatnak majd felhasználási engedélyt többterületi online zenei szolgáltatásoknak, amelyek képesek az ehhez szükséges adatbázisokat kezelni, a kapott felhasználási adatokat megfelelő idő alatt feldolgozni, és a felhasználókkal elektronikus úton kapcsolatot tartani (e-számla), valamint a jogdíjakat felosztani: pontosan és az adatok beérkezése után késedelem nélkül.

Ha egy közös jogkezelő szervezet e követelményeknek nem felel meg, nem vehet részt a jogosítási munkában.

Ez eddig szép és világos. De mi történik ilyenkor azokkal a művekkel és azokkal a szerzőkkel, akik a nehéz munkára képtelen jogkezelőt bíztak meg? A törvény megoldása szerint ez a szervezet megbízhat egy másik, a követelményeknek megfelelő közös jogkezelőt. A megkeresett közös jogkezelő szervezet pedig nem is utasíthatja vissza a megbízást, ha ő egyébként maga végez ilyen többterületi online engedélyezést, és ugyanolyan feltételek mellett kell engedélyt adni a megbízó repertoárjának a felhasználására, mint a saját repertoár esetében.

Ha pedig az alkalmatlan szervezet 2017. április 10-ig nem csatlakozik egy ilyen tevékenységet folytató másik közös jogkezelőhöz, akkor az általa képviselt jogosultak kiléphetnek a közös jogkezelő szervezetből a többterületi online felhasználások engedélyezésére nézve. Ez a kilépés nem érinti a magyarországi engedélyezést, itt továbbra is a belföldi közös jogkezelő jár el.

Az Artisjus évek óta kiemelt figyelmet fordít erre a területre, hogy megfeleljen minden előírásnak, feltételnek. Fontos szerepet tölt be ebben páneurópai szövetségünk, az Armonia (www.armoniaonline.eu), amely a digitális zenei szolgáltatásokból származó gigantikus adatállományok feldolgozásában is komoly segítséget nyújt a jövőben. Tehát a magyar szerzőknek várhatóan nem kell majd másik jogkezelőre bízniuk online jogaikat, maradhatnak kizárólag az Artisjus képviseleti körében.

Következő lépések

A törvény egy része a kihirdetést követő 8. napon, más részei a 31. napon lépnek hatályba. A már működő közös jogkezelőknek hat hónapjuk van arra, hogy szabályzataikat a törvényhez igazítsák. Több fontos részletkérdésben pedig még kormányrendelet(ek) megalkotására is várnunk kell.

SZERZŐK: Faludi Gábor, Tóth Péter Benjamin



Categories: Artisjus, Hírek

Tags: , , ,

1 reply

  1. Üdvözlet, kérjük szépen az Uniós irányelv legalább angol nyelven elérhető linkjét is 🙂

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.